MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁIRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK

AZ EURÓPA 2020 INTEGRÁLT IRÁNYMUTATÁSOK II. RÉSZE

5. iránymutatás: A munkaerő-kereslet fellendítése

A tagállamoknak meg kell könnyíteniük a minőségi munkahelyek teremtését, csökkenteniük kell azokat a tényezőket, amelyek a vállalatokat a munkaerő felvételében akadályozzák, valamint elő kell mozdítaniuk a vállalkozói készséget, különösen a kisvállalkozások alapítását és növekedési lehetőségeit. A szociális gazdaság megvalósulását és a szociális innovációt is aktívan támogatniuk kell.

Az adóterheket a munka megadóztatásáról át kell helyezni olyan egyéb adóztatási forrásokra, amelyek kevésbé fogják vissza a foglalkoztatást és a növekedést, de mindeközben meg kell óvni azokat a bevételi forrásokat, amelyek a megfelelő szociális védelemhez és a növekedést elősegítő kiadások fedezéséhez szükségesek. A munkát terhelő adók mérséklésének a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok és visszatartó tényezők, ezen belül is különösen azok megszüntetésére kell irányulnia, amelyek a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek munkába állását nehezítik meg.

A tagállamoknak a szociális partnerekkel együtt és a nemzeti gyakorlatokkal összhangban olyan bérmegállapítási mechanizmusok használatát kell bátorítaniuk, amelyek lehetővé teszik a termelékenység alakulásának függvényében történő rugalmas bérezést. Figyelembe kell venni a készségek, valamint az egyes régiók, ágazatok és társaságok gazdasági teljesítménye közötti eltéréseket is. A minimálbérek meghatározásakor a tagállamoknak és a szociális partnereknek a dolgozói szegénységre, a munkahelyteremtésre és a versenyképességre gyakorolt hatásokkal is számolniuk kell.

6. iránymutatás: A munkaerő-kínálat növelése és a készségek és kompetenciák fejlesztése

A tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködve a megfelelő tudás, készség- és kompetenciakínálat révén elő kell mozdítaniuk a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. Végre kell hajtaniuk a szükséges beruházásokat valamennyi oktatási és képzési rendszer vonatkozásában, hogy növeljék a rendszerek hatékonyságát és eredményességét a munkaerői készség- és kompetenciafejlesztésben, és ezáltal a rendszerek révén hamarabb fel lehessen ismerni és ki lehessen elégíteni a mindinkább digitalizálódó és a technológiai, környezeti és demográfiai változások jellemezte gazdaság dinamikus munkaerőpiacainak gyorsan változó igényeit. A tagállamoknak egyúttal fokozottan törekedniük kell arra is, hogy az egész életen át tartó, minőségi tanulást mindenki számára elérhetővé tegyék, és meghosszabbítsák a munkával töltött aktív éveket a tevékeny időskort támogató stratégiák végrehajtása révén.

Az oktatási és képzési rendszerek strukturális hiányosságait orvosolni kell a magas szintű képzettség biztosítása, valamint annak érdekében, hogy csökkenjen az iskolát korán elhagyó fiatalok száma. A tagállamoknak emelniük kell a népesség iskolázottsági szintjét, ösztönözniük kell az olyan munkaalapú tanulási rendszereket, mint például a duális oktatás, javítaniuk kell a szakképzés minőségét, továbbá bővíteniük kell a formális oktatási rendszeren kívül megszerzett tudás, készségek és kompetenciák elismerésének és érvényesítésének lehetőségeit is.

Kezelni kell a magas munkanélküliségi és inaktivitási ráta problémáját is. A hosszú távú és strukturális munkanélküliséget jelentősen csökkenteni kell átfogó és egymást erősítő stratégiákkal, így például az érintettek munkaerőpiacra való visszatérését elősegítő, célzott aktív támogatással. Átfogóan foglalkozni kell az ifjúsági munkanélküliség és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő nagyszámú fiatal (NEET-fiatalok) problémájával, mégpedig az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenet strukturális javítása révén, ideértve az ifjúsági garancia teljes körű bevezetését is.

Mérsékelni kell a munkaerőpiacra való belépést akadályozó tényezőket, különösen, ami a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalását illeti.

Többek között az egyenlő díjazás révén növelni kell a nők munkaerő-piaci részvételét és érvényre kell juttatni a nemek közötti egyenlőséget. Elő kell mozdítani a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét, különösen a megfizethető és minőségi kisgyermekkori nevelési szolgáltatások, gondozási szolgáltatások, valamint tartós ápolás-gondozási szolgáltatások lehetőségének biztosításával.

A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alap és egyéb uniós alapok nyújtotta lehetőségeket a foglalkoztatásnak, a társadalmi befogadásnak, az egész életen át tartó tanulásnak és az oktatásnak a fejlesztésére, valamint közigazgatás javítására.

7. iránymutatás: A munkaerőpiacok működésének javítása

A tagállamoknak figyelembe kell venniük a rugalmas biztonság alapelveit. Csökkenteniük kell és meg kell előzniük a munkaerő-piaci szegmentációt, és küzdeniük kell a be nem jelentett munkavégzés ellen. A foglalkoztatásvédelmi szabályok, a munkajog és az intézmények révén megfelelő munkaerő-felvételi környezetet kell teremteni, egyben gondoskodni kell mind a foglalkoztatottak, mind az álláskeresők megfelelő szintű védelméről. Olyan minőségi munkahelyeket kell teremteni, amelyeken a társadalmi-gazdasági biztonság, a munkaszervezés, az oktatási és képzési lehetőségek, a munkakörülmények (ezen belül az egészség és a biztonság) és a munka és a magánélet közötti egyensúly egyaránt biztosított.

A tagállamoknak az idevágó reformokat és politikai intézkedéseket – a saját gyakorlatuknak megfelelően – a nemzeti parlamentekkel és a szociális partnerekkel szoros együttműködésben kell megtervezniük és végrehajtaniuk, gondoskodva arról is, hogy a társadalmi párbeszédet nemzeti szinten működőképesebbé és hatékonyabbá tegyék.

A tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerő-piaci szakpolitikáikat azok hatékonyságának növelésével, célcsoportjaik pontosításával, hatékonyabb megszólításával és kibővítésével, továbbá a szakpolitikák és a passzív intézkedések kölcsönhatásának javításával, valamint azzal, hogy biztosítják a munkanélküliek jogait és felelősségét az aktív álláskeresés tekintetében. Ezen intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy jobban összehangolják a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, és támogassák a hosszú távú megoldást nyújtó átmeneteket.

A tagállamoknak törekedniük kell a jobb, hatékonyabb állami foglalkoztatási szolgálatok létrehozására, hogy visszaszorítsák és lerövidítsék a munkanélküliséget az álláskeresőknek kínált személyre szabott szolgáltatásokkal, a munkaerő-piaci kereslet támogatásával és a teljesítménymérő rendszerek alkalmazásával. A tagállamoknak hatékonyan aktiválniuk kell azokat, akikben megvan a potenciál, hogy belépjenek a munkaerőpiacra, ugyanakkor védelemben kell részesíteniük azokat, akik nem képesek a munkaerő-piaci részvételre. A tagállamoknak a megkülönböztetésmentességet célzó hatékony intézkedésekkel ösztönözniük kell a valamennyi nő és férfi előtt nyitva álló befogadó munkaerőpiacok létrejöttét, továbbá a humántőkébe való beruházásokkal növelniük kell a foglalkoztathatóságot.

Elő kell mozdítani a munkavállalók mobilitását az európai munkaerőpiacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében. Ki kell küszöbölni a foglalkoztatói nyugdíj mobilitásának és a képzettségek elismerésének akadályait. A tagállamoknak ugyanakkor a hatályos szabályokkal való visszaélések megakadályozására is ügyelniük kell, valamint fel kell ismerniük a bizonyos régiókban jelentkező elitelvándorlás kockázatát is.

8. iránymutatás: A társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása

A tagállamoknak korszerűsíteniük kell a szociális védelmi rendszereket annak érdekében, hogy a polgárok minden életszakaszában hatékony, eredményes és megfelelő védelmet nyújtsanak, támogatva a társadalmi befogadást, egyenlő esélyeket biztosítva a férfiak és a nők számára és kiküszöbölve az egyenlőtlenségeket. Az általános megközelítések szelektívekkel történő kiegészítése javítja majd a hatékonyságot, az egyszerűsítés pedig jobb hozzáférhetőséget és minőséget eredményez. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőző és integrált stratégiákra. A szociális védelmi rendszereknek elő kell segíteniük a társadalmi befogadást azzal, hogy ösztönzik a polgárok aktív munkaerő-piaci és társadalmi részvételét. Alapvetőek a megfizethető, elérhető és minőségi szolgáltatások, például a gyermekgondozás, a napköziotthonos ellátás, az oktatás, a képzés, a lakhatás, az egészségügyi szolgáltatások és a tartós ápolás-gondozás. Mindez magában foglalja az olyan alapszolgáltatásokra és -intézkedésekre fordított kiemelt figyelmet, amelyeknek célja a korai iskolaelhagyás megelőzése, az aktív keresők szegénységi rátájának csökkentése, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

E célra több eszközt is be kell vetni egymást kiegészítve és az aktív befogadás alapelveivel összhangban, így pl. egyéni igényekhez szabott munkaerő-aktiválási szolgáltatásokat, a minőségi és elérhető szolgáltatásokat és megfelelő mértékű jövedelemtámogatást. A szociális védelmi rendszereket úgy kell kialakítani, hogy minden támogatásra jogosult személyre kiterjedjenek, elősegítsék a védelmet és a humántőke-beruházásokat, és segítsenek megelőzni vagy csökkenteni a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, illetve védelmet nyújtani ellene a teljes életciklus során.

A tagállamoknak a növekvő élettartam és a demográfiai változások ellenére is biztosítaniuk kell a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát és megfelelőségét mind a nők, mind a férfiak számára. A tagállamoknak jobb minőségűvé, elérhetőbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá kell tenniük az egészségügyi ellátást és a tartós ápolási-gondozási rendszereket, és mindeközben szavatolniuk kell a fenntarthatóságot is.