28.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 159/32

(1)

Az Európai Tanács a 2010. június 17-i következtetéseiben elfogadta a foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát (a továbbiakban: az Európa 2020). Az Európai Tanács szorgalmazta valamennyi uniós eszköz és politika mozgósítását a közös célkitűzések elérésének támogatása érdekében, és magasabb szintű koordinált fellépésre kérte fel a tagállamokat. Az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) – különösen az ifjúsági munkanélküliség csökkentése révén – központi szerepet játszanak annak elősegítésében, hogy teljesüljön az Európa 2020 foglalkoztatottsággal kapcsolatos kiemelt célja, annak 75 %-ra emelése a 20–64 éves nők és férfiak körében 2020-ra.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Szerződés) 45. cikke biztosítja a munkavállalók szabad mozgását az Unión belül, 46. cikke pedig intézkedéseket határoz meg ennek a szabadságnak – különösen az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti szoros együttműködés biztosítása révén történő – megteremtésére. Az ÁFSZ-ek ezen határozat értelmében kialakított hálózata (a továbbiakban: a hálózat) a földrajzi értelemben vett mobilitás általános aspektusain túl ki kell, hogy terjedjen számos különböző célkitűzésre és kezdeményezésre is, a tagállamok között a foglalkoztatás terén folytatott együttműködés fejlesztését célzó ösztönző jellegű intézkedések révén.

(3)

E határozatnak a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését kell céloznia az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken. Az állami foglalkoztatási szolgálatok vezetőinek jelenlegi európai hálózatán keresztül – amelyben az összes tagállam kész részt venni – formális keretek közé helyezi és megerősíti az ÁFSZ-ek közötti informális együttműködést. A hálózat értéke abban rejlik, illetve úgy használható ki teljes mértékben, ha az összes tagállam folyamatosan részt vesz benne. A részvételről a hálózat titkárságát értesíteni kell.

(4)

A Szerződés148. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács a 2010/707/EU határozattal (3) iránymutatásokat fogadott el a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan, amelyeket a 2011–2013-as évekre is fenntartottak. Az említett integrált iránymutatások útmutatást nyújtanak a tagállamok számára nemzeti reformprogramjaik meghatározását és a reformok végrehajtását illetően. Az említett cikk értelmében a Tanács által a tagállamok számára megfogalmazott országspecifikus ajánlásokhoz az integrált iránymutatások szolgálnak alapul. Az utóbbi években az ajánlások között az ÁFSZ-ek működésére és kapacitásaira, valamint a tagállamok aktív munkaerő-piaci politikáinak hatékonyságára vonatkozó konkrét ajánlások is szerepeltek.

(5)

Hasznos lenne, ha az országspecifikus ajánlások még szilárdabb alapokra támaszkodhatnának egyrészt azáltal, ha nagyobb mértékben épülnének adatokra, másrészt a szakpolitikák végrehajtásának sikerére vonatkozó visszajelzések, valamint a tagállamok ÁFSZ-ei közötti együttműködés segítségével. Ennek érdekében a hálózatnak konkrét kezdeményezéseket kell végrehajtania, mint például a tényeken alapuló közös teljesítményértékelési rendszerek és az ezekkel összehangolt kölcsönös tanulási tevékenységek kialakítása, a hálózat tagjai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint az ÁFSZ-ek korszerűsítését szolgáló stratégiai intézkedések végrehajtása. A hálózat és annak tagjai birtokában levő konkrét ismereteket ezenfelül – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) kérésére – fel kell használni a foglalkoztatási politikák kialakításához szükséges tényadatok forrásaként is.

(6)

Az ÁFSZ-ek közötti fokozottabb és célzottabb együttműködésnek a legjobb gyakorlat hatékonyabb megosztását kell eredményeznie. A hálózatnak a teljesítményértékelés és a kölcsönös tanulási tevékenységek alapján tett megállapításokat olyan módon kell összekapcsolnia, hogy szisztematikus, dinamikus és integrált összehasonlító ismeretszerzés (benchlearning) folyamata alakulhasson ki.

(7)

A hálózatnak a Szerződés 150. cikke alapján szoros együttműködést kell folytatnia az EMCO-val, továbbá az ÁFSZ-ek által végrehajtott szakpolitikákra vonatkozó tényadatok szolgáltatásával, illetve jelentések biztosításával hozzá kell járulnia az EMCO munkájához. A hálózat irányából mindezeket az információkat az Európai Parlament számára a titkárságon keresztül, a Tanács számára pedig az EMCO-n keresztül kell eljuttatni, módosítás nélkül, az esetleges megjegyzésekkel együtt. A szakpolitikai döntéshozóknak a foglalkoztatáspolitikák értékelése és tervezése terén uniós és nemzeti szinten egyaránt segítségére lehet a hálózatnak a foglalkoztatáspolitikák végrehajtásához kötődő szempontokkal kapcsolatos együttes tudása és az ÁFSZ-ek összehasonlító elemzése.

(8)

A hálózatnak az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken segítenie kell a foglalkoztatás terén tett szakpolitikai kezdeményezések, így többek között az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás (4) végrehajtását. A hálózatnak támogatnia kell a készségkereslet és a készségkínálat jobb összehangolását, a tisztességes és fennartható munkát, az önkéntes munkaerő-piaci mobilitás fokozását és az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való átmenet elősegítését célzó kezdeményezéseket is, többek között a pályaorientáció biztosításának támogatása és a készségek és képesítések fokozottabb átláthatósága révén. A hálózatnak tevékenységei keretében foglalkoznia kell az aktív munkaerő-piaci politikák értékelésével is, figyelmet fordítva a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat célzó és a társadalmi kirekesztődést kezelő szakpolitikákra is.

(9)

A hálózatnak erősítenie kell a tagjai közötti együttműködést, továbbá ki kell alakítania az információknak és a legjobb gyakorlatoknak az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken történő cseréjére, az összehasonlító elemzésre és tanácsadásra, valamint a foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos innovatív módszerek terjesztésére szolgáló közös kezdeményezéseket. A hálózat létrehozásával lehetővé válik valamennyi ÁFSZ inkluzív, tényekkel alátámasztott és teljesítmény-orientált összehasonlítása, és ezen keresztül a legjobb gyakorlatok azonosítása az ÁFSZ-szolgáltatások területein. Az eredményeknek meg kell könnyíteniük a hálózat tagjainak feladatkörébe tartozó foglalkoztatási szolgáltatások jobb megtervezését és nyújtását. A hálózat által végrehajtott kezdeményezéseknek fokozniuk kell az ÁFSZ-ek működésének hatékonyságát, és lehetővé kell tenniük a közkiadások hatékonyságának javítását. A hálózatnak együtt kell működnie más foglalkoztatási szolgáltatókkal is.

(10)

A hálózatnak éves munkaprogramjában meg kell határoznia az ÁFSZ-ek teljesítményértékelésének és a kapcsolódó kölcsönös tanulási folyamatnak a technikai részleteit, így különösen az összehasonlító ismeretszerzés módszertanát az e határozat mellékletében foglalt, az ÁFSZ-ek teljesítményének értékeléséhez használt teljesítményértékelési mutatók alapján, továbbá a kontextus-változókat, az adatszolgáltatási követelményeket, valamint az integrált kölcsönös tanulási program tanulási eszközeit. A teljesítményértékelés területeit e határozatban kell meghatározni. Annak eldöntésében, hogy egyéb területeken további összehasonlító ismeretszerzési folyamatokban önkéntes alapon részt vesznek-e, továbbra is a tagállamok illetékesek.

(11)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményértékelési mutatókról szóló melléklet módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői – és mindenekelőtt ÁFSZ-szakértői – szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak egyidejűleg, a megfelelő időben és módon el kell juttatnia a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(12)

Mivel egyrészt az ÁFSZ-modellek és -feladatok eltérnek egymástól, másrészt a szolgáltatások nyújtásának formái is változatosak, a tagállamok maguk nevezhetnek ki egy-egy tagot és póttagot saját ÁFSZ-ük felső vezetéséből a hálózat Irányító Testületébe (a továbbiakban: az Irányító Testület). A kinevezett tagnak, illetve póttagnak adott esetben az érintett tagállam többi ÁFSZ-ét is képviselnie kell az Irányító Testületben. Amennyiben alkotmányos okokból nincs arra mód, hogy valamely tagállam csak egy ÁFSZ-t nevezzen ki, meg kell állapítani, melyek az érintett ÁFSZ-ek, ezek számát illetően a minimumra törekedve, és nem változtatva azon a szabályon, hogy egy tagállam egy szavazattal rendelkezik az Irányító Testületben. Az Irányító Testület tagjainak mindent meg kell tenniük, hogy biztosítsák a helyi és regionális hatóságok véleményének és tapasztalatainak a hálózat tevékenységeibe való beépítését, valamint hogy teljes körűen tájékoztassák e helyi és regionális hatóságokat az említett tevékenységekről. Az Irányító Testület tagjai hatáskörének ki kell terjednie az ÁFSZ-eik nevében történő döntéshozatalra is. Annak érdekében, hogy valamennyi ÁFSZ aktívan részt vehessen a hálózatban, a tevékenységekben való részvételre minden szinten lehetőséget kell biztosítani az ÁFSZ-ek számára.

(13)

Annak érdekében, hogy az ÁFSZ-ek közös feladatai szorosan igazodjanak a tényleges munkaerő-piaci helyzethez, a hálózatnak a legfrissebb NUTS 3 szintű számadatokkal kell rendelkeznie a munkanélküliségre vonatkozóan.

(14)

A hálózatnak fel kell használnia az ÁFSZ vezetői európai hálózatának jelenlegi – a Bizottság részéről 1997 óta támogatott – informális tanácsadói csoportjának a tapasztalatait, és a szóban forgó tanácsadói csoport helyébe kell lépnie, amely véleményének figyelembevételére e határozatban is sor került. Az említett tanácsadói csoport által az „ÁFSZ-stratégia 2020” című tanulmányban megjelölt legfontosabb cselekvési területeknek hozzá kell járulniuk az ÁFSZ-ek megújulásához és megerősödéséhez.

(15)

A hálózatnak kölcsönös segítséget kell biztosítania tagjai számára, és az együttműködés fokozásával – különös tekintettel a tapasztalatcserére, tanulmányutakra és személyzeti csereprogramokra –segítenie kell a tagjait abban, hogy kölcsönösen támogassák egymást szervezeti struktúrájuk és a szolgáltatások nyújtásának megújításában.

(16)

A hálózatot és annak kezdeményezéseit az Európai Parlament és a Tanács által kijelölt előirányzatokon belül, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott, a „foglalkoztatás és társadalmi innováció” európai uniós program PROGRESS/foglalkoztatási szakaszán keresztül kell finanszírozni.

(17)

A hálózat által kidolgozott, illetve a kölcsönös tanulási tevékenységek során meghatározott, majd az egyes ÁFSZ-eken belül végrehajtott projektek céljára az Európai Szociális Alapból (ESZA), a Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), valamint a Horizont 2020 programból, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, uniós kutatási és innovációs keretprogramból (2014–2020) kell biztosítani a támogatást a tagállamok számára (6).

(18)

A hálózatnak gondoskodnia kell arról, hogy kiegészítse, ne pedig felváltsa vagy megkettőzze a Szerződés IX. címe szerinti európai foglalkoztatási stratégia keretében folytatott tevékenységeket, különösen az EMCO tevékenységeit, illetve eszközeit, így például a közös értékelési keretet és a kölcsönös tanulási programot. Ezenfelül a szinergiák kialakítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a hálózat titkársága szorosan együttműködjön az EMCO titkárságával.

(19)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) által elismert elveket. Ez a határozat törekszik továbbá az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatáshoz való jog tiszteletben tartásának biztosítására, valamint a Charta 29. cikke alkalmazásának előmozdítására.

a)

a tagállamok által kijelölt ÁFSZ-ek;

b)

a Bizottság.

a)

a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő, magas munkanélküliségi ráta jellemezte társadalmi csoportok, és köztük is különösen az idősebb munkavállalók és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok);

b)

tisztességes és fenntartható munka;

c)

a munkaerőpiacok működésének javítása az EU-ban;

d)

a szakképzett munkaerő hiányának azonosítása, információk nyújtása a hiány mértékéről és helyéről, továbbá az álláskeresők készségeinek a munkaadók igényeivel való jobb összehangolása;

e)

a munkaerőpiacok jobb integrációja;

f)

tisztességes alapon megvalósuló fokozott önkéntes földrajzi és foglalkoztatási célú mobilitás a konkrét munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében;

g)

a munkaerőpiacról kiszorultak integrációja a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem keretében;

h)

az aktív munkaerő-piaci kezdeményezések felmérése és értékelése, valamint azok hatékony és eredményes végrehajtása.

a)

az Unió egészére kiterjedő, tényeken alapuló összehasonlító ismeretszerzési rendszer kifejlesztése és megvalósítása az ÁFSZ-ek között, a következő területeken folytatott tevékenységük megfelelő módszerekkel való összehasonlítása céljából:

b)

a hálózat tagjai közötti együttműködés, továbbá információk, tapasztalatok és munkatársak cseréje révén kölcsönös segítség biztosítása, akár az egyes kollégák közötti, akár csoportos tevékenységek formájában, beleértve a Tanács által az ÁFSZ-ekkel kapcsolatban kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtásában az érintett tagállam vagy ÁFSZ kérésére nyújtott támogatást;

c)

hozzájárulás az ÁFSZ-ek korszerűsítéséhez és megerősítéséhez a legfontosabb területeken, összhangban az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális céljaival;

d)

jelentések készítése az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelmére, vagy saját kezdeményezés alapján;

e)

hozzájárulás a releváns szakpolitikai kezdeményezések végrehajtásához;

f)

a hálózat munkamódszereire, elérendő eredményeire, illetve az összehasonlító ismeretszerzés bevezetésével kapcsolatos részletekre kiterjedő éves munkaprogramjának elfogadása és alkalmazása;

g)

a NEET-fiatalok azonosításával, valamint azon kezdeményezések kidolgozásával kapcsolatos helyes gyakorlat népszerűsítése és megosztása, amelyek célja annak biztosítása, hogy e fiatalok megszerezzék a munkaerőpiacra való belépéshez és a piacon maradáshoz szükséges készségeket.

a)

a hálózat éves munkaprogramja, ideértve a munkacsoportok felállítását és a hálózat ülésein való nyelvhasználat szabályait is;

b)

a teljesítményértékelési és kölcsönös tanulási tevékenységek – a hálózat éves munkaprogramja részeként történő – megvalósításának technikai kerete, ideértve az összehasonlító ismeretszerzés módszertanát az e határozat mellékletében foglalt, az ÁFSZ-ek teljesítményének értékeléséhez használt teljesítményértékelési mutatók alapján, a kontextus-változókat, az adatszolgáltatási követelményeket, valamint az integrált kölcsönös tanulási program tanulási eszközeit;

c)

a hálózat éves jelentése. A jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és közzé kell tenni.