Help Print this page 

Document 32013H0142

Title and reference
2013/142/EU: A Bizottság ajánlása ( 2013. március 12. ) az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről
  • In force
OJ L 79, 21.3.2013, p. 29–32 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2013/142/oj
Multilingual display
Text

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/29


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2013. március 12.)

az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről

(2013/142/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg. Ez segít biztosítani azt, hogy a demokratikus kontroll és elszámoltathatóság a döntéshozatallal azonos szinten működjön.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és hogy a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.

(3)

Szilárd kapcsolatot teremtve a polgárok, a politikai jogaik gyakorlása és az Unió demokratikus élete között, a Lisszaboni Szerződés megerősíti az uniós polgárok politikai szereplőként betöltött szerepét.

(4)

A pénzügyi és az államadósság-válság kapcsán az uniós szinten szükséges intézkedések fényében különösen fontossá válik az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitásának megerősítése és a rendszernek az uniós polgárok felé történő közelítése.

(5)

„A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című, 2012. november 28-i bizottsági közlemény (1) kiemelte, hogy a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság elengedhetetlen kellékei bármilyen európai uniós reformnak.

(6)

Kiemelve az európai szintű politikai pártoknak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához való hozzájárulását, az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdése, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 12. cikkének (2) bekezdése kulcsszereppel ruházza fel az európai politikai pártokat.

(7)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló, 2012. szeptember 12-én bemutatott rendeletjavaslatával (2) a Bizottság lehetővé kívánta tenni az európai politikai pártok számára, hogy teljes mértékben eleget tudjanak tenni a feladatuknak. E javaslat célja, hogy az európai politikai pártok profitálni tudjanak ismertségük fokozásából, továbbá hogy rugalmasabb, átláthatóbb és hatékonyabb keretek szabályozzák az európai politikai pártok finanszírozását. A Bizottság olyan javaslatot is tett, amelynek értelmében az európai politikai pártoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az Unió polgárait tájékoztassák a nemzeti politikai pártok és az európai politikai pártok közötti kapcsolatokról. Elfogadása esetén az új rendelet hatályon kívül helyezné az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3), és annak helyébe lépne.

(8)

Azáltal, hogy átlátható kapcsolat teremtődik az uniós polgárok szavazataiért versengő nemzeti politikai pártok és a nemzeti politikai pártokhoz kötődő európai politikai pártok között, az európai politikai pártok számára lehetővé válik, hogy közvetlenebbül jelenítsék meg az uniós állampolgárok akaratát, egyúttal ez várhatóan erőteljes hatást gyakorol majd az uniós döntéshozatal átláthatóságára.

(9)

Az európai parlamenti választások átláthatóságának további javításával az Európai Parlamentnek a Lisszaboni Szerződéssel megerősített szerepe és hatáskörei jobban érzékelhetővé válnak. Az uniós állampolgárok és az uniós demokratikus folyamatok közötti kötelék erősítése a szorosabb intézményi integráció szükségszerű következménye.

(10)

További, az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló bizottsági rendeletjavaslatban az európai politikai pártok számára előírt tájékoztatási kötelezettségeket kiegészítő intézkedések révén a választási folyamat egésze során, azaz a kampánytól a szavazatok leadásáig javítható az európai politikai pártok ismertsége, egyúttal lehetővé válna, hogy az európai politikai pártok hatékonyan csökkentsék a távolságot az uniós polgárok és a politika között.

(11)

A tagállamok egy részében már ma is bevett gyakorlat, hogy a nemzeti politikai pártok vagy azok egy része az európai parlamenti választásokon használt szavazólapokon feltüntetik az európai politikai pártokhoz való kötődésüket. Annak érdekében, hogy az európai politikai pártok ismertsége az európai választási folyamat egésze során biztosítva legyen, fontos lenne, hogy valamennyi tagállam ösztönözze, illetve könnyítse meg a választópolgárok tájékoztatását a nemzeti politikai pártoknak az európai politikai pártok szerinti hovatartozásáról. Az európai parlamenti választások átláthatóságának javítása, egyúttal az európai választási folyamatban részt vevő politikai pártok elszámoltathatósága és a választóknak e folyamatba vetett bizalma fokozása érdekében a nemzeti politikai pártoknak a választásokat megelőzően nyilvánosságra kellene hozniuk az egyes európai politikai pártokhoz tartozásukat. A különböző pártrendezvények, például pártkongresszusok mellett a nemzeti politikai pártok választási kampányai a legalkalmasabb és leghatékonyabb eszközei a párthovatartozással kapcsolatos tájékoztatásnak és az ezzel összefüggő eredményes figyelemfelkeltésnek.

(12)

Az 1093/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (4) 2013-at a polgárok európai évének nyilvánította. A polgárok európai parlamenti választásokkal kapcsolatos jogainak erősítése az év egyik meghatározó jelentőségű lépése lesz.

(13)

A Lisszaboni Szerződés óta a Bizottság elnökét az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (7) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban és a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 11. nyilatkozatban foglalt szempontokat figyelembe véve az Európai Parlament választja meg. A szóban forgó eljárások értelmében a Bizottság elnökének megválasztására az európai parlamenti választások figyelembevételével, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti megfelelő egyeztetések lefolytatását követően kerülhet sor. E rendelkezésekben tehát egyrészt az Európai Parlament által a Bizottság elnökének kijelölésében betöltött megerősített szerep, másrészt a kiválasztási folyamat és az európai parlamenti választások eredménye közötti kapcsolat jelenik meg.

(14)

A 2014. évi európai parlamenti választásokról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalásában (5) az Európai Parlament sürgette az európai politikai pártokat, hogy nevezzenek meg jelölteket a Bizottság elnöki posztjára. Állásfoglalásában az Európai Parlament egyúttal jelezte, elvárja, hogy a szóban forgó jelöltek játsszanak vezető szerepet a parlamenti választási kampányban, különösen programjuk személyes bemutatásával az Unió minden tagállamában. Az állásfoglalás még inkább kiemeli az európai parlamenti választások megnövekedett szerepét a Bizottság elnökének megválasztásában.

(15)

„A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című, 2012. november 28-i közleményében a Bizottság a valódi európai politikai szféra kialakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű lépésként jelölte meg azt, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokon részt vevő politikai pártok állítsanak jelöltet a Bizottság elnökének tisztségére.

(16)

Ebből következően helyénvaló az uniós polgárok tájékozottságát növelni azzal kapcsolatban, hogy szavazatuk központi jelentőséggel bír annak eldöntésében, hogy ki lesz a Bizottság elnöke. Növelni kell egyúttal a tájékozottságukat az európai parlamenti választásokon leadott szavazataikért versengő pártok által az elnöki posztra állított jelöltekről is.

(17)

Ha az európai politikai pártok és a nemzeti politikai pártok az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódóan közzéteszik a Bizottság elnöki tisztségére állított jelöltjeiket és a jelöltek programját, konkrét és egyértelmű kapcsolat teremthető az uniós polgár által az európai választások keretében valamely politikai pártra leadott szavazat és az adott párt által a Bizottság elnöki tisztségére állított jelölt között. Ezáltal növelhető a Bizottság elnökének legitimitása, egyúttal a Bizottságnak az Európai Parlament és az európai választópolgárok felé érvényesülő elszámoltathatósága, és általában véve a teljes uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitása megerősödik. A politikai hirdetések segítik a választópolgárokat abban, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Helyénvaló tehát, hogy ezt az eszközt a nemzeti politikai pártok is igénybe vegyék abból a célból, hogy tájékoztassák a választókat arról, hogy melyik jelöltet támogatják a Bizottság elnöki tisztségéért folyó küzdelemben, valamint a jelölt programjáról.

(18)

Jelen állás szerint az európai parlamenti választások több napon keresztül zajlanak, hiszen eltérő napokon tartják meg ezeket a tagállamokban. Az európai választások ugyanazon napon történő lebonyolítása, kiegészülve a szavazóhelyiségek ugyanazon időpontban történő bezárásával jobban tükrözné azt, hogy az Unió polgárai közös választáson vesznek részt, és mint ilyen, megtestesítené az EU alapját képező képviseleti demokrácia elvét.

(19)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 22. cikkének (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti választásokon minden uniós polgár választójoggal rendelkezik és választható a lakóhelye szerinti tagállamban. A gyakorlatba ezt az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelv (6) ültette át.

(20)

A 93/109/EK irányelv egy információmegosztási mechanizmust hoz létre annak érdekében, hogy elejét lehessen venni annak, hogy a polgárok több tagállamban is szavazzanak vagy jelöltessék magukat ugyannak a választásnak az alkalmával.

(21)

A Bizottság a 93/109/EK irányelv alkalmazásáról szóló több jelentésében (7), és legutóbb a 2009. évi európai választások értékeléséről készült 2010-es jelentésében (8) hiányosságokat tárt fel a többszöri szavazás vagy jelöltség megakadályozására kidolgozott mechanizmus működésével kapcsolatban. A feltárt hiányosságok elsősorban abból erednek, hogy a lakóhely szerinti tagállam nem közöl elegendő személyes adatot az irányelv alapján az uniós állampolgár származása szerinti tagállamával. A hiányosságok a tagállamok választási naptáraiban mutatkozó különbségekkel is összefüggésbe hozhatók. Ennek következtében a szavazatuknak a lakóhelyük szerinti tagállamban történő leadására regisztrált uniós polgárok jelentős részét nem lehetett beazonosítani a származás szerinti tagállamban.

(22)

A tagállami szakértőkkel folytatott széles körű egyeztetésekre és a kérdéssel összefüggésben feltárt bevált gyakorlatokra épülő intézkedésekkel az említett hiányosságok egy része hatékonyan kezelhető, biztosítva ezáltal, hogy a mechanizmus jobban működjön a 2014-es európai választások alkalmával, és mérséklődjön a nemzeti hatóságokra nehezedő adminisztratív teher.

(23)

A tagállamok nagy része már létrehozta a választókra és a jelöltekre vonatkozó adatoknak a 93/109/EK irányelv keretében történő kicseréléséért felelős kapcsolattartó hatóságát. A mechanizmus összességében hatékonyabbá válik, ha az összes tagállam létrehozza az ezért felelős hatóságát.

(24)

Jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között a választói névjegyzék lezárásának időpontja tekintetében is: a megoldások ezen a téren a választás napját két hónappal megelőző időponttól az öt nappal a választás napja előtti időpontig terjednek. Növelné a mechanizmus hatékonyságát, ha a tagállamok – a többi tagállam választási eljárási folyamatainak időzítését figyelembe véve – olyan időben küldenék a választókra vonatkozó adatokat, amely az adott tagállam nemzeti szabályai alapján még lehetővé teszi a szükséges intézkedések megtételét. Az adattovábbítás technikai vetületeit illetően számos további lehetőség kínálkozik a mechanizmus hatékonyságának javítására. Ezen lehetőségek közé tartozik például az egységes elektronikus formátum és karakterkészlet alkalmazása, az adattovábbítás módja, valamint a személyes adatok megfelelő szintű védelmét garantáló titkosítási módszer.

(25)

A választókra vonatkozó további, a 93/109/EK irányelv által kifejezetten nem előírt bizonyos személyes adatoknak a lakóhely szerinti tagállam általi közlése révén a származás szerinti tagállam hatékonyabban tudná azonosítani állampolgárait a választói névjegyzékekben. A mechanizmus hatékony működéséhez szükséges személyes adatok köre tagállamonként változik.

(26)

Személyes adatoknak az információcserére szolgáló mechanizmus keretében történő bármilyen feldolgozása során biztosítani kell a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) végrehajtó nemzeti intézkedéseknek való megfelelést,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A VÁLASZTÁSOK DEMOKRATIKUS LEBONYOLÍTÁSA

A választóknak a nemzeti politikai pártok európai politikai pártokhoz kötődéséről való tájékoztatásának ösztönzése és elősegítése

1.

A tagállamoknak ösztönözniük kell és elő kell segíteniük a választópolgároknak az európai parlamenti választások előtti és közbeni tájékoztatását a nemzeti politikai pártok európai politikai pártokhoz kötődéséről, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik, illetve ösztönzik az ilyen kötődéseknek a választásokon használt szavazólapokon történő feltüntetését.

A választók tájékoztatása a nemzeti politikai pártok európai politikai pártokhoz kötődéséről

2.

Az európai parlamenti választásokon részt vevő nemzeti politikai pártoknak a választásokat megelőzően közzé kell tenniük az európai politikai pártokhoz való kötődésüket. A nemzeti politikai pártoknak a kampányanyagaikban, közleményeikben és politikai hirdetéseikben egyértelműen jelezniük kell, hogy mely európai politikai párthoz tartoznak.

Az Európai Bizottság elnöki tisztségére állított jelölt támogatása

3.

Az európai és a nemzeti politikai pártoknak az európai parlamenti választásokat megelőzően nyilvánosságra kell hozniuk, hogy melyik jelöltet támogatják az Európai Bizottság elnöki tisztségéért induló jelöltek közül, valamint nyilvánosságra kell hozniuk a jelölt programját.

A nemzeti politikai pártoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetéseiket egyúttal arra is felhasználják, hogy a polgárokat tájékoztassák a Európai Bizottság elnöki tisztségéért induló, általuk támogatott jelöltről, valamint a jelölt programjáról.

A választások közös napja

4.

A tagállamoknak meg kell állapodniuk az európai parlamenti választások közös napjáról, valamint a szavazóhelyiségek ugyanazon időpontban történő bezárásáról.

A VÁLASZTÁSOK HATÉKONY LEBONYOLÍTÁSA

Egyetlen kapcsolattartó hatóság

5.

A 93/109/EK irányelv 13. cikkének végrehajtása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk a választókra vonatkozó adatok megosztásáért felelős kapcsolattartó hatóságukat.

Adattovábbítás

6.

Annak érdekében, hogy a lakóhely szerinti tagállam kellő időben továbbítsa a választókra vonatkozó adatokat ahhoz, hogy a származás szerinti adott tagállam megtehesse a szükséges intézkedéseket, a tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékig figyelembe kell venniük egymás választási szabályait.

A hatékonyabb azonosítást lehetővé tevő kiegészítő adatok

7.

A 93/109/EK irányelv 9. cikkében meghatározott személyes adatokon felül a lakóhely szerinti tagállamoknak célszerű továbbítaniuk minden olyan releváns személyes adatot, amelyre a származás szerinti tagállam hatóságának szüksége lehet a választók azonosításához.

A biztonságos és hatékony adattovábbítást szolgáló technikai eszközök

8.

A 93/109/EK irányelv 13. cikke szerinti adatcsere érdekében a tagállamok egységes és biztonságos elektronikus eszközöket alkalmaznak, a mellékletben meghatározottakkal összhangban. A tagállamok származás szerinti tagállamonként egyetlen csomagban továbbítják az adatokat, amelyet egy későbbi szakaszban még egy, az esetleges frissítéseket érintő adattovábbítás követhet, amennyiben erre szükség van.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok, valamint az európai és a nemzeti politikai pártok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. március 12-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

alelnök


(1)  COM(2012) 777 final/2.

(2)  COM(2012) 499 final.

(3)  HL L 297., 2003.11.15., 1. o.

(4)  HL L 325., 2012.11.23., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament 2012. november 22-i állásfoglalása a 2014. évi európai parlamenti választásokról (2012/2829(RSP)).

(6)  HL L 329., 1993.12.30., 34. o.

(7)  COM(97) 731 végleges, COM(2000) 843 végleges, COM(2006) 790 végleges.

(8)  COM(2010) 605 végleges.

(9)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.


MELLÉKLET

A 93/109/EK irányelv 13. cikkének végrehajtására vonatkozó részletes technikai szabályok

1.

A 93/109/EK irányelv 13. cikke szerinti adatcseréhez a tagállamok Extensible Markup Language (Kiterjeszthető Jelölő Nyelv, XML) formátumú fájlokat alkalmaznak. Ezek az XML fájlok kizárólag elektronikus eszközökön keresztül, biztonságos módon továbbíthatók.

2.

Az információ-megosztási rendszerben a választókra vonatkozó adatok rögzítésére és továbbítására a tagállamok a 8-bites Universal Character Set Transformation Format (UTF-8) formátumot használják.

3.

A tagállamok a W3C XML Encryption Syntax and Processing (XML rejtjel-szintaxis és -feldolgozás) ajánlást alkalmazzák, amelynek része egy nyilvános kulcs és egy titkosított kulcs megosztása is, amellyel biztosítható a továbbított személyes adatok megfelelő szintű védelme.


Top