EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32010R0912
Regulation (EU) No 912/2010 of the European Parliament and of the Council of 22 September 2010 setting up the European GNSS Agency, repealing Council Regulation (EC) No 1321/2004 on the establishment of structures for the management of the European satellite radio navigation programmes and amending Regulation (EC) No 683/2008 of the European Parliament and of the Council
Az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
OJ L 276, 20.10.2010, p. 11–21
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 055 P. 272 - 282
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2020; hatályon kívül helyezte: 32021R0696
|
2010.10.20. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 276/11 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 912/2010/EU RENDELETE
(2010. szeptember 22.)
az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
|
(1) |
Az európai műholdas rádiónavigációs politika végrehajtása jelenleg az EGNOS és a Galileo-programon (a továbbiakban: a programok) keresztül történik. |
|
(2) |
Az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet (3) létrehozta az Európai GNSS Ellenőrző Hatósága (a továbbiakban: a Hatóság) elnevezésű közösségi ügynökséget. |
|
(3) |
Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározza a programok irányításának és finanszírozásának új keretét. Az említett rendelet szigorú feladatmegosztást ír elő a Bizottság által képviselt Európai Unió, a Hatóság és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) között, és a Bizottságra ruházza a programok irányításával kapcsolatos felelősséget, valamint az eredetileg a Hatóságra bízott feladatokat. Előírja továbbá, hogy a Hatóság a ráruházott feladatok ellátása során biztosítani fogja, hogy a Bizottság programirányítói feladatát tiszteletben tartsák, és hogy a Hatóság a Bizottság által kibocsátott iránymutatásoknak megfelelően jár el. |
|
(4) |
A 683/2008/EK rendeletben az Európai Parlament és a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot, hogy a programoknak az 1321/2004/EK rendeletben meghatározott irányító struktúráit formálisan is a Bizottságnak és a Hatóságnak a 683/2008/EK rendeletben meghatározott új szerepeihez igazítsa. |
|
(5) |
Tekintettel a leszűkült tevékenységi körére, a Hatóság „Európai GNSS Ellenőrző Hatóság” elnevezése helyett az „Európai GNSS Ügynökség” (a továbbiakban: Ügynökség) elnevezést helytálló használni. Az Ügynökség keretében azonban biztosítani kell a Hatóság tevékenységeinek folytonosságát, ideértve a jogok és kötelezettségek, a személyi állomány és valamennyi már meghozott határozat érvényességének folytonosságát is. |
|
(6) |
Az 1321/2004/EK rendelet céljait és célkitűzéseit is célszerű kiigazítani, hogy tükrözze a tényt, miszerint az Ügynökség a továbbiakban már nem felel az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) programokkal kapcsolatos közérdekek igazgatásáért és az ilyen programok szabályozásáért. |
|
(7) |
Az Ügynökség jogállásának lehetővé kell tennie, hogy jogi személyként eljárva végezhesse feladatait. |
|
(8) |
Ugyancsak fontos az Ügynökség feladatainak módosítása, és e tekintetben biztosítani kell, hogy az Ügynökség feladatait a 683/2008/EK rendelet 16. cikkében meghatározott feladatokkal összhangban határozzák meg, többek között lehetőséget adva az Ügynökségnek egyéb, a Bizottság által esetlegesen rábízott tevékenységek elvégzésére, támogatva ezáltal a Bizottságot a programok végrehajtásában. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban ezek a tevékenységek például az alábbiakat foglalhatják magukban: a biztonsági vonatkozású ügyekkel kapcsolatos koordinációs és konzultációs eljárások kidolgozásának nyomon követése, a programok fejlesztését és előmozdítását szolgáló kutatás végzése, valamint támogatás nyújtása a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásra (PRS) irányuló kísérleti projekt kidolgozása és végrehajtása során. |
|
(9) |
Hatáskörében eljárva és célkitűzéseinek, valamint feladatainak teljesítése során az Ügynökségnek meg kell felelnie különösen az Unió intézményeire vonatkozó rendelkezéseknek. |
|
(10) |
A Galileo-programnak a 683/2008/EK rendelet 22. cikkében említett, 2010-re előirányzott, félidős felülvizsgálatával összefüggésben a Bizottságnak foglalkoznia kell a programok irányításának kérdésével is az üzemeltetési és a hasznosítási szakaszban, valamint az Ügynökség ezzel összefüggő szerepével. |
|
(11) |
Az Ügynökség feladatai teljesítésének hatékony biztosítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak képviselettel kell rendelkezniük az Igazgatótanácsban, amely rendelkezik a szükséges hatáskörrel a költségvetés megállapításához és végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az Ügynökség átlátható döntéshozatali munkafolyamatainak meghatározásához, a Hatóság munkaprogramjának elfogadásához, valamint ügyvezető igazgatójának kinevezéséhez. |
|
(12) |
Helyénvaló továbbá az Európai Parlament képviselőjét szavazati joggal nem rendelkező tagként felvenni az Igazgatótanácsba, tekintettel arra, hogy a 683/2008/EK rendelet hangsúlyozta az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti szoros együttműködés hasznosságát. |
|
(13) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség elláthassa feladatait, tiszteletben tartva eközben a Bizottság programirányítói szerepkörét és összhangban a Bizottság iránymutatásaival, fontos annak egyértelmű előírása is, hogy az Ügynökséget az Igazgatótanács felügyelete alá tartozó ügyvezető igazgató irányítja, a Bizottság által az Ügynökség rendelkezésére bocsátott iránymutatások alapján. Ugyancsak fontos annak pontosítása, hogy a Bizottságnak öt képviselővel kell rendelkeznie az Igazgatótanácsban, és hogy az Igazgatótanács korlátozott számú feladataira vonatkozó határozatokat a Bizottság képviselőinek igenlő szavazata nélkül nem lehet meghozni. |
|
(14) |
Az Ügynökség zavartalan működéséhez arra van szükség, hogy az ügyvezető igazgatót érdem, dokumentált igazgatási és irányítási képességek, valamint megfelelő szakértelem és tapasztalat alapján nevezzék ki, továbbá, hogy az Ügynökség belső működésének megszervezése tekintetében teljes függetlenséget és rugalmasságot élvezzen feladatai ellátásában. A biztonsági akkreditációval kapcsolatos bizonyos tevékenységek és intézkedések kivételével az ügyvezető igazgatónak kell előkészítenie és megtennie az Ügynökség munkaprogramja megfelelő teljesítésének biztosításához szükséges intézkedéseket, minden évben általános jelentéstervezetet kell készítenie, hogy benyújtsa az Igazgatótanácsnak, kimutatástervezetet kell készítenie az Ügynökség becsült bevételeiről és kiadásairól, és végre kell hajtania a költségvetést. |
|
(15) |
Az Igazgatótanácsot fel kell hatalmazni minden olyan határozat meghozatalára, amely biztosíthatja azt, hogy az Ügynökség képes legyen ellátni feladatait, a biztonsági akkreditációs feladatok kivételével, amelyekkel az Európai GNSS rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsát (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács) kell megbízni. Az ilyen akkreditációs feladatok tekintetében az Igazgatótanácsnak csak az erőforrással kapcsolatos és a költségvetési ügyekért kell felelnie. A programok zökkenőmentes irányítása megköveteli továbbá, hogy az Igazgatótanács feladatai összhangban legyenek a 683/2008/EK rendelet 16. cikke alapján az Ügynökségre ruházott feladatokkal, különös tekintettel a Galileo biztonsági központ működtetésére és az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés (6) értelmében kiadott utasításokra. |
|
(16) |
A tisztségviselők kinevezésére irányuló eljárásoknak átláthatóaknak kell lenniük. |
|
(17) |
Tekintettel az Ügynökségre ruházott feladatkörre, amely magában foglalja a biztonsági akkreditációt is, az 1321/2004 rendelet 9. cikkével összhangban létrehozott Tudományos és Műszaki Bizottságot meg kell szüntetni, és az említett rendelet 10. cikkével összhangban létrehozott Rendszervédelmi és Biztonsági Bizottságot fel kell váltani a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal, amely a biztonsági akkreditációért felel, és a tagállamok, illetve a Bizottság képviselőiből áll. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (a továbbiakban: főképviselő) és az ESA megfigyelői szerepet töltenek be a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban. |
|
(18) |
A biztonsági akkreditációs tevékenységeket a programirányító hatóságoktól – különösen a Bizottságtól, az Ügynökség egyéb szerveitől, az ESA-tól, valamint a biztonsági előírások alkalmazásáért felelős egyéb testületektől – függetlenül kell végezni. Az ilyen függetlenség biztosítása érdekében létre kell hozni a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot mint az európai GNSS-rendszerek és a PRS-technológiát tartalmazó vevőkészülékek biztonsági akkreditációs hatóságát. Ez egy önálló szerv, amely – az Ügynökségen belül – függetlenül és objektívan hozza meg határozatait, a polgárok érdekében. |
|
(19) |
Mivel a 683/2008/EK rendelet értelmében a rendszerbiztonsággal kapcsolatos valamennyi vonatkozás tekintetében a Bizottság végzi az irányítást, és a biztonsági vonatkozások hatékony irányításának biztosítása érdekében, valamint a szóban forgó rendelet által előírt szigorú hatáskörmegosztás elvével összhangban alapvető fontosságú, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács tevékenységei szigorúan a rendszerek biztonsági akkreditációs tevékenységére korlátozódjanak, és hogy azok semmilyen körülmények között se avatkozzanak bele a 683/2008/EK rendelet 13. cikke szerint a Bizottságra bízott feladatokba. |
|
(20) |
A Bizottság által az európai GNSS-programok bizottságát bevonó eljárásokkal hozott határozatok semmiképpen sem befolyásolják a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatályos szabályokat, illetve a tagállamokat biztonsági kérdésekben megillető különös hatáskört. |
|
(21) |
A 683/2008/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban, ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Unió vagy a tagállamok biztonságát, akkor a 2004/552/KKBP együttes fellépésben előírt eljárásokat kell alkalmazni. Különösen abban az esetben, ha a rendszerek működése vagy használata az Unió vagy valamely tagállam biztonságát fenyegeti, vagy a rendszerek működését – különösen egy nemzetközi válság eredményeként – fenyegető esetben a Tanács egyhangúan dönthet az Ügynökség és a Bizottság számára adandó szükséges utasításokról. A Tanács bármely tagja, a főképviselő vagy a Bizottság kérheti a Tanács vitáját az ilyen utasításokról való megállapodás céljából. |
|
(22) |
A szubszidiaritás elvének alkalmazásával, a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat a biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamat nyomán a megfelelő tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni. |
|
(23) |
Annak érdekében, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács gyorsan és hatékonyan végezhesse tevékenységeit, képesnek kell lennie az utasításai szerint cselekvő, neki alárendelt megfelelő szervek létrehozására. Ennek megfelelően célszerű felállítania egy „panelt”, amely segíti határozatainak előkészítésében, valamint egy „kriptográfiai terjesztési hatóságot” (CDA), amely a kriptográfiai anyagok kezeléséért és előkészítéséért felelős, ideértve a műholdak indításakor használt operatív repülési rejtjelkulcsok kezelésével foglalkozó Repülési Rejtjelkulcs Csoportot (FKC), valamint egyéb, szükség esetén különleges ügyekkel foglalkozó szerveket is. Ennek során különös figyelemmel kell lenni az említett szervekben végzett munka szükséges folyamatosságára. |
|
(24) |
Fontos az is, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket összehangolják a programirányító hatóságok és a biztonsági előírások alkalmazásáért felelős egyéb szervek tevékenységeivel. |
|
(25) |
A rendszerek különleges jellegét és összetettségét figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket az Unió és a tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség szellemében, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben illetékes valamennyi szereplőt bevonva és folyamatos kockázatellenőrzés mellett végezzék. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatokat az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek lássák el. |
|
(26) |
Ahhoz, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács képes legyen ellátni a feladatait, elő kell írni azt is, hogy a tagállamok juttassanak el hozzá minden szükséges dokumentumot, biztosítsák a hozzáférést a megfelelően feljogosított személyek számára a minősített információkhoz és a területükön fekvő valamennyi telephelyre, és helyi szinten legyenek felelősek a területükön fekvő telephelyek biztonsági akkreditációjáért. |
|
(27) |
A programok alapján létrehozott rendszerek olyan infrastruktúrák, amelyek használata messze túllép a tagállamok országhatárain, és amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkének rendelkezései szerinti transzeurópai hálózatokként jöttek létre. Ezen túlmenően az e rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez. |
|
(28) |
A Bizottságnak értékelnie kell az Ügynökség finanszírozásának költségvetési vonatkozásait az érintett kiadási fejezetekkel kapcsolatban. A költségvetési hatóság két ágának a tájékoztatás alapján és a vonatkozó jogalkotási eljárás sérelme nélkül, a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra kell jutnia az Ügynökség finanszírozása tekintetében. Az Európai Unió általános költségvetésének terhére történő uniós hozzájárulásra az Unió költségvetési eljárása alkalmazandó. A fentieken túlmenően, a könyvvizsgálatot a Számvevőszéknek kell végeznie, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet VIII. címének megfelelően. |
|
(29) |
Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz történő hozzáférésről és a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelméről szóló uniós jogszabályokat. Ezenkívül meg kell felelnie a tanácsi és a bizottsági szolgálatokra vonatkozó biztonsági elveknek is. |
|
(30) |
Az Ügynökség munkájában való részvételt lehetővé kell tenni harmadik országok számára is, feltéve, hogy erre vonatkozóan előzetes megállapodást kötöttek az Unióval, különösen akkor, ha az ilyen országok – az ESA Galileosat programjához való hozzájárulásukon keresztül – részt vettek a Galileo-program korábbi szakaszaiban is. |
|
(31) |
Mivel e rendelet céljait – nevezetesen egy ügynökség felállítását és működésének biztosítását, amely felel különösen a rendszerek biztonsági akkreditációjáért – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés léptéke vagy hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(32) |
Mivel az Ügynökség nevét meg kell változtatni, a 683/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(33) |
Az 1321/2004/EK rendeletet korábban már módosították. A most bevezetendő módosításokra tekintettel és az egyértelműség érdekében indokolt az említett rendelet hatályon kívül helyezése és egy új rendelettel való felváltása, |
ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
TÁRGY, FELADATOK, SZERVEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) elnevezéssel uniós ügynökséget hoz létre.
2. cikk
Feladatok
Az Ügynökség feladatait a 683/2008/EK rendelet 16. cikkében kell meghatározni.
3. cikk
Szervek
Az Ügynökség szervei az Igazgatótanács, az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa és az ügyvezető igazgató. Feladataikat a Bizottság által a 683/2008/EK rendelet 16. cikke értelmében adott iránymutatásokkal összhangban végzik.
4. cikk
Jogállás, helyi irodák
(1) Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.
(2) Az Ügynökség minden egyes tagállamban az érvényben lévő jogszabályok szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.
(3) Az Ügynökség a tagállamok beleegyezésével a tagállamokban, vagy – a 23. cikkel összhangban – az Ügynökség munkájában részt vevő harmadik országokban helyi irodákat hozhat létre.
(4) Az Ügynökséget – a 11. cikk (9) bekezdésére is figyelemmel – az ügyvezető igazgatója képviseli.
5. cikk
Igazgatótanács
(1) A 6. cikkben felsorolt feladatok végrehajtására létrejön egy Igazgatótanács.
(2) Az Igazgatótanács az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy képviselőből, a Bizottság által kinevezett öt képviselőből és az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező képviselőből áll. Az Igazgatótanács tagjainak hivatali ideje öt év. A hivatali idő legfeljebb öt évre meghosszabbítható. A főképviselő képviselője és az ESA képviselője meghívást kap az igazgatótanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre.
(3) Adott esetben a harmadik országok képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 23. cikkben említett szabályokban kell megállapítani.
(4) Az Igazgatótanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnök hivatali ideje két és fél év, egyszer meghosszabbítható, és az igazgatótanácsi tagságuk megszűnésével jár le.
(5) Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.
Az ügyvezető igazgató rendes körülmények között részt vesz a tanácskozásokon, amennyiben az elnök másként nem dönt.
Az Igazgatótanács évente két rendes ülést tart. Ezen túlmenően az Igazgatótanács összeül az elnök kezdeményezésére vagy tagjai harmadának kérésére.
Az Igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot. Az Igazgatótanács tagjait – eljárási szabályzatának rendelkezéseitől függően – munkájukban tanácsadók vagy szakértők segíthetik.
Az Igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.
(6) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Igazgatótanács határozatait tagjai kétharmados többségével hozza meg.
(7) A tagállamok egyes képviselői és a Bizottság minden egyes képviselője egy-egy szavazattal rendelkezik. A 6. cikk b) és e) pontján alapuló határozatokat a Bizottság képviselőinek igenlő szavazata nélkül nem lehet elfogadni. Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.
Az Igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebb szavazási szabályokat állapít meg, különösen azt, hogy egy tag egy másik tag nevében milyen feltételekkel járhat el.
6. cikk
Az Igazgatótanács feladatai
Az Igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a ráruházott feladatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően lássa el, és meghoz minden ehhez szükséges határozatot. Az Igazgatótanács a III. fejezetben előírt biztonsági akkreditációs feladatok és határozatok tekintetében csak az erőforrásokkal és a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekért felelős. Az Igazgatótanács továbbá:
|
a) |
a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót; |
|
b) |
minden év november 15-ig – és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökség soron következő évre vonatkozó munkaprogramját; |
|
c) |
a 13. és 14. cikk értelmében végrehajtja az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatait; |
|
d) |
ellenőrzi a 683/2008/EK rendelet 16. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett Galileo biztonsági központ (a továbbiakban: Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont vagy GSMC) működését; |
|
e) |
fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett; |
|
f) |
a 21. cikkel összhangban elfogadja az Ügynökség dokumentumaihoz való hozzáférés jogának végrehajtásához szükséges különleges rendelkezéseket; |
|
g) |
elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és július 1-jéig továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak; az Ügynökség az értékelési eljárások eredménye szempontjából releváns valamennyi információt továbbítja a költségvetési hatóságnak; |
|
h) |
elfogadja eljárási szabályzatát. |
7. cikk
Ügyvezető igazgató
(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgatója irányítja, aki az Igazgatótanács felügyelete alatt végzi feladatait.
(2) Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, érdemei, dokumentált igazgatási és irányítási képességei, valamint szakértelme és tapasztalata alapján, egy pályázati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és másutt való meghirdetését követően megrendezett nyílt versenyvizsga után a Bizottság által javasolt legalább három jelölt közül. Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó határozatát tagjainak háromnegyedes többségével fogadja el.
Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető igazgató felmentése, és az erre vonatkozó határozatát tagjainak háromnegyedes többségével fogadja el.
Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. A hivatali idő egy alkalommal újabb ötéves időszakra meghosszabbítható.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy feladatai ellátásáról jelentést nyújtson be, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot tegyen.
8. cikk
Az ügyvezető igazgató feladatai
Az ügyvezető igazgató:
|
a) |
felel az Ügynökség képviseletéért – kivéve a II. és III. fejezet szerinti tevékenységek és határozatok tekintetében –, és ellátja annak irányítását; |
|
b) |
előkészíti az Igazgatótanács munkáját. Részt vesz – szavazati jog nélkül – az Igazgatótanács munkájában; |
|
c) |
felelős az Ügynökség éves munkaprogramjának az Igazgatótanács ellenőrzése melletti végrehajtásáért; |
|
d) |
minden szükséges intézkedést megtesz – beleértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és a közlemények közzétételét is – az Ügynökség e rendelettel összhangban történő működésének biztosítása érdekében; |
|
e) |
a 13. cikkel összhangban kimutatást készít az Ügynökség becsült bevételeiről és kiadásairól, valamint a 14. cikkel összhangban végrehajtja a költségvetést; |
|
f) |
évente általános jelentéstervezetet készít, és azt benyújtja az Igazgatótanácsnak; |
|
g) |
biztosítja, hogy az Ügynökség mint a GSMC üzemeltetője képes legyen a 2004/552/KKBP együttes fellépés alapján kiadott utasításokra reagálni; |
|
h) |
meghatározza az Ügynökség szervezeti struktúráját, és azt jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak; |
|
i) |
a személyi állomány tekintetében a 18. cikkben meghatározott jogkört gyakorolja; |
|
j) |
az Igazgatótanács jóváhagyását követően elfogadhatja a szükséges intézkedéseket helyi irodák létrehozására a tagállamokban a 4. cikkel összhangban; |
|
k) |
biztosítja, hogy a titkárság, valamint a megfelelő működéshez szükséges minden erőforrás a Biztonsági Akkreditációs Tanács és a 11. cikk (11) bekezdésében említett, a felügyelete alatt felállított szervek rendelkezésére álljon. |
II. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMOK BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS SZEMPONTOK
9. cikk
Együttes fellépés
(1) A 683/2008/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban, ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Európai Unió vagy a tagállamok biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben előírt eljárásokat kell alkalmazni.
(2) A III. fejezetben foglaltak alapján hozott biztonsági akkreditációs határozatokat a Bizottság az azonosított fennmaradó kockázatokkal együtt tájékoztatás céljából közli a Tanáccsal.
III. FEJEZET
AZ EURÓPAI GNSS-RENDSZEREK BIZTONSÁGI AKKREDITÁCIÓJA
10. cikk
Általános elvek
Az ebben a fejezetben említett biztonsági akkreditációs tevékenységeket a következő elveknek megfelelően kell végezni:
|
a) |
a biztonsági akkreditációs tevékenységekre és határozatokra az Unió és a tagállamok biztonság iránti kollektív felelősségével összefüggésben kerül sor; |
|
b) |
törekedni kell arra, hogy a határozatok konszenzusban szülessenek meg, valamint hogy a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi érdekelt felet bevonják; |
|
c) |
a feladatokat a Tanácsra és a Bizottságra vonatkozó megfelelő biztonsági szabályok betartásával kell teljesíteni (7); |
|
d) |
folyamatos monitoring folyamat biztosítja, hogy a biztonsági kockázatok ismertek legyenek, a Tanácsra és a Bizottságra vonatkozó biztonsági szabályokban előírt alapelveknek és minimumkövetelményeknek megfelelően meghatározzák a kockázatok elfogadható szintre történő csökkentését szolgáló biztonsági intézkedéseket, valamint hogy ezen intézkedések alkalmazására az „alapos védelem” elvével összhangban kerüljön sor. A fenti intézkedések hatékonyságát folyamatosan értékelni kell; |
|
e) |
a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat a biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamat nyomán a tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni; |
|
f) |
a biztonsági akkreditációval kapcsolatos technikai feladatokat az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek látják el, akik objektív módon járnak el; |
|
g) |
a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat – a 3. cikk sérelme nélkül – a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért felelős szervektől függetlenül kell meghozni. Ennek megfelelően tehát indokolt, hogy az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóság független határozatokat hozó, önálló testületet alkosson az Ügynökségen belül. |
|
h) |
a biztonsági akkreditációs tevékenységeket – a függetlenség követelményének a megfelelő koordináció szükségességével való összeegyeztetése mellett – a Bizottság és a biztonsági rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok végzik. |
11. cikk
Biztonsági Akkreditációs Tanács
(1) Létre kell hozni az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsát (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács) az Ügynökségen belül. A Tanácsra és a Bizottságra alkalmazandó releváns biztonsági szabályokban említettek szerint az európai GNSS-rendszerekkel kapcsolatban a Biztonsági Akkreditációs Tanács látja el a biztonsági akkreditációs hatóság feladatait.
(2) A Biztonsági Akkreditációs Tanács látja el a 683/2008/EK rendelet 16. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében az Ügynökségre ruházott feladatokat, és „biztonsági akkreditációs határozatokat” hoz az e cikkben foglaltak szerint, különösen a biztonsági akkreditációs stratégiának és a műholdak felbocsátásának jóváhagyásáról, a rendszerek különböző konfigurációikban és különböző szolgáltatások számára történő üzemeltetésének engedélyezéséről, a földi állomások és különösen a harmadik országokba telepített érzékelőállomások üzemeltetésének engedélyezéséről, valamint a PRS-technológiát tartalmazó vevőkészülékek és azok alkatrészei gyártásának engedélyezéséről.
(3) A rendszereknek a Biztonsági Akkreditációs Tanács általi biztonsági akkreditációja annak megállapításából áll, hogy a rendszerek teljesítik-e a 683/2008/EK rendelet 13. cikkében említett biztonsági követelményeket, és megfelelnek-e a Tanácsra és a Bizottságra alkalmazandó releváns biztonsági szabályoknak és rendelkezéseknek.
(4) A (11) bekezdésben említett kockázati jelentések alapján a Biztonsági Akkreditációs Tanács tájékoztatja a Bizottságot a kockázatértékeléséről, és egy adott biztonsági akkreditációs határozat tekintetében tanácsot ad a Bizottságnak a fennmaradó kockázat kezelési lehetőségeit illetően.
(5) A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot a Biztonsági Akkreditációs Tanács által tervezett határozatok hatásáról a programok megfelelő lebonyolítása és a fennmaradó kockázatok kezelésére vonatkozó tervek végrehajtása szempontjából. A Biztonsági Akkreditációs Tanács figyelembe veszi a Bizottság minden ilyen véleményét.
(6) A Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatainak a Bizottság a címzettje.
(7) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, továbbá a Bizottság és a főképviselő egy-egy képviselőjéből áll. Az ESA egy képviselője meghívást kap, hogy megfigyelőként részt vegyen a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein.
(8) A Biztonsági Akkreditációs Tanács kidolgozza eljárási szabályzatát és kijelöli elnökét.
(9) A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke felel az Ügynökség képviseletéért, amennyiben az – a 8. cikk értelmében – nem az ügyvezető igazgató felelősségi körébe tartozik.
(10) A Biztonsági Akkreditációs Tanács rendelkezésére áll minden olyan emberi és anyagi erőforrás, amely az igazgatási támogatási feladatok megfelelő ellátásához szükséges, és amely lehetővé teszi a Biztonsági Akkreditációs Tanács, valamint a (11) bekezdésben említett szervek számára, hogy feladataikat – különösen a dokumentumok kezelését, a biztonsági eljárások végrehajtásának megindítását és ellenőrzését, a rendszerbiztonsági ellenőrzéseket, a határozatok előkészítését és az ülések szervezését – függetlenül végezhessék.
(11) A Biztonsági Akkreditációs Tanács speciális alárendelt, az utasításai alapján működő szerveket állít fel, amelyek feladata speciális ügyek kezelése. A Biztonsági Akkreditációs Tanács, miközben biztosítja a munka szükséges folyamatosságát, felállít:
|
— |
egy panelt, amelynek feladata a biztonsági elemzéseknek a vonatkozó kockázati jelentések elkészítéséhez szükséges felülvizsgálata és tesztelése, segítve a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot határozatainak előkészítésében, |
|
— |
egy kriptográfiai terjesztési hatóságot (CDA), amelynek feladata a Biztonsági Akkreditációs Tanács támogatása, különösen a repülési rejtjelkulcsokkal kapcsolatos kérdéseket illetően. |
(12) Amennyiben nem lehet az e rendelet 10. cikkében szereplő általános elvek szerinti konszenzust kialakítani, a Biztonsági Akkreditációs Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkében előírt többséggel és az e rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül hozza meg határozatait. A Bizottság képviselője és a főképviselő képviselője nem vesz részt a szavazásban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozatokat a Biztonsági Akkreditációs Tanács nevében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke írja alá.
(13) A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a biztonsági akkreditációs határozatok elfogadása hogyan befolyásolja a programok megfelelő lefolytatását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozat jelentős hatással lehet a programok megfelelő lebonyolítására, például a költségek és a menetrend tekintetében, azonnal értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(14) A Bizottság – az Európai Parlament és a Tanács egy hónapon belül kinyilvánítandó véleményének figyelembevételével – a 683/2008/EK rendelettel összhangban bármely megfelelő intézkedést elfogadhat.
(15) Az Igazgatótanácsot rendszeresen tájékoztatni kell a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban folyó munka állásáról.
(16) A Biztonsági Akkreditációs Tanács munkarendje figyelembe veszi a Bizottság GNSS-szel kapcsolatos munkaprogramját.
12. cikk
A tagállamok szerepe
A tagállamok:
|
a) |
továbbítanak a Biztonsági Akkreditációs Tanács számára minden olyan információt, amelyről úgy ítélik meg, hogy a biztonsági akkreditáció szempontjából lényeges; |
|
b) |
nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban, valamint állampolgárság alapján történő megkülönböztetés nélkül lehetővé teszik a Biztonsági Akkreditációs Tanács által kijelölt és megfelelő felhatalmazással rendelkező személyek számára, hogy a joghatóságuk alá tartozó rendszerekkel kapcsolatos valamennyi minősített információhoz és területhez/helyszínhez hozzáférjenek, többek között a Biztonsági Akkreditációs Tanács által meghatározott biztonsági ellenőrzések és tesztek céljából; |
|
c) |
a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványt dolgoznak ki, amelynek rendeltetése az akkreditálandó területek/helyszínek leírása vagy felsorolása, és amelyről a tagállamok és a Biztonsági Akkreditációs Tanács előre megállapodnak, ezzel biztosítva, hogy a hozzáférés ellenőrzését minden tagállam ugyanazon a szinten végezze; |
|
d) |
helyi szinten felelősek a területükön fekvő és az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjának területéhez tartozó területek biztonsági akkreditációjáért, és e tekintetben jelentést készítenek a Biztonsági Akkreditációs Tanács számára. |
IV. FEJEZET
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
13. cikk
Költségvetés
(1) A későbbiekben meghatározandó egyéb források és díjak sérelme nélkül, a bevételek és kiadások egyensúlyának biztosítása érdekében, az Ügynökség bevételének részét képezi az Európai Unió általános költségvetésében szereplő uniós támogatás.
(2) Az Ügynökség kiadásai fedezik a személyi, igazgatási és infrastrukturális kiadásokat, a működési költségeket, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács – beleértve a 11. cikk (11) bekezdésében említett szerveket is – működésével és az Ügynökség által feladatai ellátása céljából kötött szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat.
(3) Az ügyvezető igazgató a következő évre kimutatástervezetet készít az Ügynökség becsült bevételeiről és kiadásairól, amelyet megküld az Igazgatótanácsnak a létszámtervvel együtt.
(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
(5) Az Igazgatótanács a bevételeket és kiadásokat tartalmazó kimutatástervezet alapján minden évben elkészíti az Ügynökség számára a becsült bevételeket és ráfordításokat tartalmazó, a következő pénzügyi évről szóló kimutatást.
(6) Ezen becsléseket tartalmazó kimutatást – amely magában foglalja a létszámtervet, valamint az előzetes munkatervet – az Igazgatótanács március 31-ig továbbítja a Bizottságnak és azon harmadik országoknak, amelyekkel az Unió a 23. cikkel összhangban megállapodásokat kötött.
(7) A becsléseket tartalmazó kimutatást a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóság) az Európai Unió általános költségvetés-tervezetével együtt.
(8) A becsléseket tartalmazó kimutatás alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkével összhangban beterjeszt a költségvetési hatóságnak.
(9) A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó támogatási célelőirányzatot, és elfogadja az Ügynökség létszámtervét.
(10) A költségvetést az Igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben a költségvetést ennek megfelelően ki kell igazítani.
(11) Az Igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projektet szándékozik megvalósítani, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érinti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például az épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.
(12) Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontjától számított hat héten belül megküldi az Igazgatótanácsnak.
14. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.
(2) Minden pénzügyi évet követő március 1-jéig az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az előzetes elszámolásokat közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével, az arra az évre vonatkozó költségvetési és pénzügyi gazdálkodásról szóló beszámolóval együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait konszolidálja az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkével összhangban.
(3) Minden pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője megküldi az Ügynökség előzetes elszámolásait a Számvevőszéknek, az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentéssel együtt. A jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell küldeni.
(4) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke értelmében az Ügynökség előzetes elszámolásaira vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató elkészíti az irányítása alatt álló Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az Igazgatótanácsnak.
(5) Az Igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges elszámolását.
(6) Az ügyvezető igazgató minden pénzügyi évet követő július 1-jéig megküldi a végleges elszámolást az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, az Igazgatótanács véleményével együtt.
(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.
(8) A Számvevőszék észrevételeire az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Ezt a válaszát megküldi az Igazgatótanácsnak is.
(9) Az ügyvezető igazgató benyújtja az Európai Parlamenthez, annak kérésére, az összes olyan információt, amely a zárszámadási eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges az adott pénzügyi évre vonatkozóan, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
(10) A minősített többséggel meghozott tanácsi ajánlásnak megfelelően az Európai Parlament mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az N + 2. év április 30-a előtt.
15. cikk
Pénzügyi rendelkezések
Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Igazgatótanács fogadja el. A pénzügyi szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől (8), kivéve, ha az eltérés kifejezetten szükséges az Ügynökség működéséhez, és ahhoz a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.
V. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
16. cikk
Csaláselleni intézkedések
(1) A csalások, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) rendelkezéseit kell alkalmazni korlátozás nélkül.
(2) Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti intézményközi megállapodáshoz (10), és haladéktalanul meghozza az Ügynökség teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.
(3) A finanszírozásra vonatkozó határozatoknak, valamint az ezekből eredő végrehajtási megállapodásoknak és jogi eszközöknek kifejezetten rendelkezniük kell arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat azoknál, akik az Ügynökségtől pénzügyi támogatást kaptak, és azoknál a megbízottaknál, akik azt kiutalták.
17. cikk
Kiváltságok és mentességek
Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.
18. cikk
Személyi állomány
(1) Az Ügynökség alkalmazottaira az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásában az Európai Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak. Az Igazgatótanács, a Bizottsággal egyetértésben, elfogadja az alkalmazásra vonatkozó szükséges, részletes szabályokat.
(2) A 8. cikk sérelme nélkül az Ügynökség maga gyakorolja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei által a kinevező hatóság számára biztosított jogkört saját személyi állománya tekintetében.
(3) Az Ügynökség személyi állománya olyan alkalmazottakból áll, akiknek a felvételét az Ügynökség szükségesnek ítéli annak érdekében, hogy feladatait el tudja látni, illetve állhat olyan, megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező tisztségviselőkből, akiket a Bizottság vagy a tagállamok jelöltek vagy rendeltek ki ideiglenes jelleggel.
(4) Az (1) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a GSMC személyi állományára is alkalmazni kell.
19. cikk
Felelősség
(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg. Az Ügynökség által megkötött szerződésekben szereplő választott bírósági kikötés alapján a keletkező jogviták elbírálására a Bíróság rendelkezik joghatósággal.
(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.
(3) A (2) bekezdésben említett károkra vonatkozó kártérítésből eredő jogviták tekintetében a döntés a Bíróság hatáskörébe tartozik.
(4) Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzat vagy az alkalmazási feltételek rendelkezései határozzák meg.
20. cikk
Nyelvek
(1) Az Ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet (11) rendelkezései alkalmazandók.
(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.
21. cikk
Dokumentumokhoz és személyes adatokhoz való hozzáférés
(1) Az Ügynökségnél tárolt dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12) kell alkalmazni.
(2) Az Igazgatótanács e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat.
(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228., illetve 263. cikke értelmében – panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, illetve keresettel az Európai Unió Bíróságához.
(4) A személyes adatok feldolgozása során az Ügynökségnek tiszteletben kell tartania a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt rendelkezéseket (13).
22. cikk
Biztonsági szabályok
Az Ügynökség a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatban rögzített biztonsági elveket alkalmazza. Egyebek mellett ide tartoznak a minősített információk cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezések.
23. cikk
Harmadik országok részvétele
(1) Az Ügynökség nyitott az olyan harmadik országok részvételére, amelyek erre vonatkozóan megállapodásokat kötöttek az Európai Unióval.
(2) Ezen megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján részletes szabályokat kell kidolgozni, meghatározván különösen annak természetét, mértékét és módját, ahogyan ezen országok részt vesznek az Ügynökség munkájában, beleértve azon rendelkezéseket is, amelyek az Ügynökség által vállalt kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyi állományra vonatkoznak.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
A 683/2008 rendelet módosításai
Az egész 683/2008/EK rendeletben az „Európai GNSS Ellenőrző Hatóság” szavak és a „Hatóság” szó helyébe az „Európai GNSS Ügynökség”, illetve az „Ügynökség” lép.
25. cikk
A meghozott intézkedések hatályon kívül helyezése és érvényessége
Az 1321/2004/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni. Az 1321/2004/EK rendelet alapján hozott minden intézkedés továbbra is érvényes.
26. cikk
Értékelés
A Bizottság 2012-ig értékeli e rendeletet, különös tekintettel az Ügynökségnek a 2. cikkben megállapított feladataira, és szükség esetén javaslatokat tesz.
27. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon kép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2010. szeptember 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BUZEK
a Tanács részéről
az elnök
O. CHASTEL
(1) HL C 317., 2009.12.23., 103. o.
(2) Az Európai Parlament 2010. június 16-i álláspontja. (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. szeptember 13-i határozata.
(3) HL L 246., 2004.7.20., 1. o.
(4) HL L 196., 2008.7.24., 1. o.
(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(6) HL L 246., 2004.7.20., 30. o.
(7) A Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (HL L 101., 2001.4.11., 1. o.). A Bizottságnak a belső eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, EURATOM bizottsági határozat (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.) mellékletében meghatározott biztonsági szabályai.
(8) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(9) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
(10) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
(11) HL 17., 1958.10.6., 385. o.