31976R3227

A Bizottság 3227/76/Euratom Rendelete

(1976. október 19.)

az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 77., 78., 79. és 81. cikkére,

tekintettel a Tanács jóváhagyására,

mivel az Európai Atomenergia-közösség Bizottsága a 7. rendeletében rögzítette a Szerződés [1] 78. cikkében előírt bejelentésekhez szükséges végrehajtási eljárásokat,

mivel az Európai Atomenergia-közösség Bizottsága a 8. rendeletében [2] meghatározta a Szerződés 79. cikkében említett követelmények jellegét és terjedelmét;

mivel a Közösségben előállított, felhasznált és szállított nukleáris anyagok mennyiségének növekedése és ezen anyagok kereskedelmének a fejlődése, a biztosítéki rendelkezések hatékonyságának biztosítása érdekében, szükségessé teszi, hogy meghatározzák a Szerződés 79. cikkében említett és a fent említett 8. rendeletben foglalt követelmények jellegét és terjedelmét, és a tapasztalatok fényében naprakésszé tegyék, különös tekintettel az ilyen anyagok szállítására vagy kereskedelmére vonatkozóan;

mivel a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) 1973. április 5-én megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) kötött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikke (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról;

mivel a Megállapodás tartalmaz egy, a Közösség által vállalt sajátos kötelezettséget, amely a Közösség azon tagállamainak területén lévő nukleáris alapanyagokkal és különleges hasadóanyagokkal kapcsolatos biztosítéki rendelkezések alkalmazására vonatkozik, amely tagállamok nem rendelkeznek saját nukleáris fegyverekkel, és amelyek részes felei a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek, továbbá a Közösséggel együtt részes felei az 1973. április 5-én a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötött megállapodásnak (a továbbiakban "a Megállapodásban részes fél tagállamok");

mivel e kötelezettség teljesítése különleges eljárások létrehozását követeli meg a biztosítéki rendelkezéseknek a Megállapodásban részes fél tagállamok területén való alkalmazásához, a fent említett 7. és 8. rendeletben foglalt rendelkezések kiegészítése érdekében;

mivel az e Megállapodásban előírt eljárások összhangban vannak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel rendkívül széleskörű egyeztetéssel folytatott nemzetközi tárgyalások keretében kidolgozott eljárásokkal, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikkének (1) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása céljából, és amelyeknek eredményét e szervezet kormányzótanácsa jóváhagyta; és hogy ezek az eljárások a biztosítéki rendelkezések terén elért legmodernebb fejlesztéseken alapuljanak;

mivel ennek megfelelően időszerű, hogy új eljárásokat határozzanak meg a Szerződés VII. fejezetében meghatározott rendelkezések alkalmazásához;

mivel a Közösség, Nagy-Britannia és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1976. szeptember 6-án aláírt egy különleges kötelezettségről szóló megállapodást, amely a Nagy-Britannia területén lévő nukleáris alapanyagok és különleges hasadóanyagokkal kapcsolatos biztosítéki rendelkezések alkalmazására vonatkozik;

mivel célszerű különleges rendelkezéseket hozni az ércekre vonatkozó nyilvántartási rendszerről és az ércekre vonatkozó nyilvántartások benyújtásáról;

mivel a Megállapodásban nem részes fél tagállamok területén lévő egyes létesítmények vagy ezek részei, valamint bizonyos anyagok védelmi célból a termelési ciklushoz rendelhetők, ezért e körülmények figyelembevétele érdekében célszerű meghatározni a különleges biztosítéki eljárásokat;

mivel a világos megfogalmazás érdekében, és különösen a biztosítéki előírások betartásának megkönnyítése érdekében mindazok számára, akiket azok érintenek, célszerű ezeket a szabályokat egyetlen szövegben kodifikálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ALAPVETŐ MŰSZAKI JELLEMZŐK ÉS KÜLÖNLEGES BIZTOSÍTÉKI

RENDELKEZÉSEK

A MŰSZAKI JELLEMZŐK BEJELENTÉSE

1. cikk

Az a személy vagy vállalkozás, aki, illetve amely nukleáris alapanyagok vagy különleges hasadóanyagok gyártására, szétválasztására vagy egyéb felhasználására, vagy kiégett nukleáris üzemanyagok feldolgozására szolgáló létesítményt épít fel vagy üzemeltet, köteles a Bizottságnak bejelenteni a berendezés alapvető műszaki jellemzőit az I. melléklet szerinti kérdőív alapján.

Az első bekezdés rendelkezései kötelezőek mindarra a személyre vagy vállalkozásra, aki, illetve amely nukleáris alapanyagok vagy különleges hasadóanyagok tárolásáért felelős.

2. cikk

Ha egy létesítmény alapvető műszaki jellemzőit már közölték a Bizottsággal, az 1. cikkben meghatározott bejelentést a korábbi bejelentésre való hivatkozással is meg lehet tenni, amennyiben az 1. cikkben említett kérdőíven kért esetleges további információkat a rendelet hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül megadják.

Az új létesítmények alapvető műszaki jellemzőit az 1. cikkben leírtaknak megfelelően be kell jelenteni legalább 45 nappal az első nukleárisanyag-szállítmány várható megérkezése előtt.

3. cikk

A 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések határozzák meg azokat az alapvető műszaki jellemzőkben bekövetkező fontos változásokat, amelyek előzetes bejelentése kötelező.

Bármely más, az alapvető műszaki jellemzőkben bekövetkező változást a módosítás befejezése után felvett, a készletváltozásról szóló első jelentéssel együtt kell közölni a Bizottsággal.

4. cikk

Indokolt kérésre a Bizottság további időt engedélyezhet az előző cikkekben előírt bejelentések kiegészítésére.

5. cikk

Az 1. cikk rendelkezéseit nem lehet alkalmazni olyan személyekre vagy vállalkozásokra, akik, illetve amelyek csak olyan nukleáris anyagokkal rendelkeznek, amelyek a 22. cikk értelmében mentesek a bejelentési kötelezettség alól.

TEVÉKENYSÉGI PROGRAMOK

6. cikk

Az 1. cikkben említett személyek vagy vállalkozások kötelesek megadni a Bizottságnak a biztosítéki tevékenységének tervezéséhez szükséges következő információkat is:

a) évente egy általános tevékenységi keretprogram a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezéseknek megfelelően, az első bejelentés az X. mellékletben megadott iránymutatások alapján történik, az 1. cikkben említett alapvető műszaki jellemzők bejelentésével egyidejűleg;

b) fizikai leltár felvételének kezdete előtt legalább 40 nappal az e célból tervezett program;

c) a ciklikus töltésű reaktorok átrakás céljából való leállításának megkezdése előtt legalább 40 nappal az átrakási program, ha a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések másképpen nem rendelkeznek.

A fizikai leltár felvételének vagy a reaktorok átrakáshoz történő leállításának a programját befolyásoló bármely változást haladéktalanul közölni kell a Bizottsággal.

KÜLÖNLEGES BIZTOSÍTÉKI RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Az alapvető műszaki jellemzőkre vonatkozó bejelentések és a 6. cikknek megfelelően megadott információk alapján a Bizottság a különleges biztosítéki rendelkezésekben meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek révén az érintett személyeknek vagy vállalkozásoknak teljesíteniük kell az őket terhelő biztosítéki kötelezettségeket. Ezek az eljárások többek között a következőket tartalmazzák:

a) az anyagmérlegkörzetek megnevezése és azoknak a stratégiai pontoknak a kiválasztása, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai;

b) valamennyi anyagmérlegkörzetre a nukleáris anyagok adatainak nyilvántartási eljárásai és a jelentések elkészítésének módja;

c) a biztosítéki intézkedések keretében nyilvántartási célú fizikai leltárok felvételének gyakorisága és eljárásai;

d) a létesítmény körülzárásával és a felügyelettel kapcsolatos intézkedések azoknak a módoknak megfelelően, amelyekben az üzemeltetőkkel megegyeztek;

e) az üzemeltetők által kizárólag biztosítéki célokból végzett mintavételezések.

A különleges biztosítéki rendelkezéseknek rögzíteniük kell az e rendelet 6. cikke alapján előírt további bejelentések tartalmát, valamint a nukleáris anyagok szállításának és átvételének előzetes bejelentését igénylő feltételeket.

A Bizottság elfogadott költségvetés alapján visszatéríti az érintett személyeknek vagy vállalkozásoknak azoknak a sajátos szolgáltatásoknak a költségét, amelyek a különleges biztosítéki rendelkezések teljesítése során, vagy amelyek a Bizottság vagy az ellenőrök egyedi kérésének teljesítésével kapcsolatban merülnek fel. A költség-visszatérítés mértékét és módját az érintett felek rögzítik, és ha szükséges, időszakonként felülvizsgálják.

8. cikk

A 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezéseket a Bizottság egyedi határozatával kell megalkotni, az érintett személlyel vagy vállalkozással és a megfelelő tagállammal folytatott konzultációt követően.

A Bizottság egyedi határozata által érintett személyt vagy vállalkozást értesítik a határozatról, és az értesítés egy példányát megküldik az érintett tagállamnak.

II. RÉSZ

NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

9. cikk

Az 1. cikkben említett személyek vagy vállalkozások a nukleáris anyagokra vonatkozóan nyilvántartási és ellenőrzési rendszert tartanak fenn. A rendszernek tartalmaznia kell a könyvelési és üzemeltetési nyilvántartásokat, valamint különösen ezen anyagok mennyiségére, természetére, formájára és összetételére vonatkozó információkat a 21. cikk előírásainak megfelelően, továbbá ezek tényleges helyét, a különleges biztosítékokat és azt a módot, ahogy az érintett személyek és vállalkozások saját döntésüknek és nyilatkozatuknak megfelelően fel kívánják használni ezeket az anyagokat, és az anyagok szállítása esetén a szállító vagy a fogadó fél megjelölését.

Annak a mérési rendszernek, amelyen a nyilvántartás alapul, meg kell felelnie a legújabb vagy minőségi szempontból azokkal egyenértékű nemzetközi szabványoknak. A nyilvántartásnak lehetővé kell tennie a Bizottságnak címzett, a 12–21. cikkben megállapított formát és időszakosságot követő bejelentések elkészítését és igazolását. A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni.

NYILVÁNTARTÁSI KIMUTATÁSOK

10. cikk

A nyilvántartási kimutatások minden anyagmérlegkörzetre vonatkozóan megjelenítik a következőket:

a) a leltárban bekövetkezett változások, úgy, hogy a könyv szerinti leltár bármikor megállapítható legyen;

b) a fizikai leltár elkészítéséhez felhasznált valamennyi mérési és számítási eredmény;

c) a leltár változásaival, a könyv szerinti leltárral és a fizikai leltárral kapcsolatban elvégzett valamennyi helyesbítés.

A leltárban bekövetkezett valamennyi változásra és a fizikai leltárra vonatkozóan a nyilvántartási kimutatásoknak jelezniük kell a nukleáris anyagok minden egyes adagjánál az anyagok azonosítási adatait, az adagok adatait és az alapvető adatokat. A nukleáris anyagok minden adagjára vonatkozóan az urán, a tórium és a plutónium mennyiségét elkülönítve kell megjeleníteni e kimutatásokban. Ezenkívül, a leltárban bekövetkezett valamennyi változásra vonatkozóan fel kell tüntetni a leltár változásának időpontját, és adott esetben, a kibocsátó és fogadó anyagmérlegkörzetet vagy a fogadó felet.

ÜZEMELTETÉSI KIMUTATÁSOK

11. cikk

Az üzemeltetési feljegyzések minden egyes anyagmérlegkörzetre vonatkozóan, szükség esetén, a következőket tartalmazzák:

a) a nukleáris anyagok mennyiségében és összetételében bekövetkezett változások meghatározására alkalmazott üzemeltetési adatok;

b) a tartályok és a műszerek kalibrálásából, a mintavételezésekből és elemzésekből, és a mérések minőségének ellenőrzésére szolgáló eljárásokból származó adatok, valamint a véletlenszerű és szisztematikus hibákra vonatkozó származtatott becslések;

c) annak a műveletsornak a leírása, amelyet a fizikai leltár előkészítéséhez és felvételéhez végeztek annak érdekében, hogy biztosítsák a leltár helyességét és teljességét;

d) azoknak az intézkedéseknek a leírása, amelyeket az esetlegesen előforduló véletlen vagy nem mért veszteség okának és nagyságrendjének meghatározása érdekében hoztak.

NYILVÁNTARTÁSI ÉS KÜLÖNLEGES JELENTÉSEK

12. cikk

Az 1. cikkben említett személyek vagy vállalkozások nyilvántartási jelentéseket és, adott esetben, különleges jelentéseket nyújtanak be a Bizottsághoz.

A nyilvántartási jelentések az elkészítésük időpontjában rendelkezésre álló információkat tartalmazzák, amelyeket később, szükség esetén helyesbíteni kell.

A Bizottság indokolt kérésére további részleteket vagy magyarázatokat kell megadni az eredeti jelentésekkel kapcsolatban, általában az e kérést követő három héten belül.

Nyitóleltár

13. cikk

Az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások könyv szerinti nyitóleltárt nyújtanak be a Bizottsághoz, amely minden olyan nukleáris anyagot tartalmaz, amely bármilyen címen birtokukban van annak a hónapnak az utolsó napjától számított 15 napon belül, amikor ez a rendelet hatályba lép. Ennek a leltárnak az említett hónap utolsó napján fennállott helyzetet kell leírnia. Erre a célra a rendelet IV. mellékletében megadott formanyomtatványt kell használni.

Készletváltozási jelentés

14. cikk

Minden anyagmérlegkörzetre vonatkozóan az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások készletváltozási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak minden nukleáris anyagra, a II. mellékletben megadott mintának megfelelően. E jelentésekben meg kell nevezni az anyagokat, és meg kell adni minden adagra a vonatkozó adatokat, a készletváltozás dátumát és, adott esetben, az elküldési és átvételi anyagmérlegkörzeteket vagy a fogadó felet.

Az anyagok bevételével és kiadásával kapcsolatos jelentések továbbá tartalmazzák a 9. cikk alapján az átvett tételek tekintetében a tervezett felhasználást, az átadott tételek tekintetében pedig a jelentést tevő létesítményben történt felhasználást. Ha a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, az azonos létesítményen belüli különböző anyagmérlegkörzetek közötti nukleárisanyag-átadások nem tartoznak a felhasználásra vonatkozó bejelentési kötelezettség alá.

A készletváltozásra, a könyvelési készletre és a helyesbítésekre vonatkozó jelentéseket a lehető leghamarabb kell megküldeni, de legfeljebb annak a hónapnak a végétől számított 15 napon belül, amikor a készletváltozás bekövetkezett, vagy amikor az ismertté vált, akár időszakonként összevont lista formájában, akár egyedileg. Azokra a hónapokra, amikor nem fordult elő készletváltozás, az érintett személyek vagy vállalkozások egyszerűen azzal a jelzéssel küldik meg a készletváltozásról szóló jelentést, hogy a helyzet változatlan maradt. A kisebb készletváltozásokat, mint például az elemzésre küldött minták átadását, csoportosítani lehet, a 7. cikkben említett, az érintett létesítményre megállapított különleges biztosítéki rendelkezéseknek megfelelően, annak érdekében, hogy ezt egyszeri készletváltozásnak lehessen tekinteni.

15. cikk

A 14. cikkben említett jelentéseket rövid megjegyzésekkel kell ellátni, amelyek:

a) megmagyarázzák a készletben bekövetkezett változásokat az e rendelet 11. cikkének a) pontjában előírt üzemeltetési kimutatások adatai alapján;

b) a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezésekben foglaltak szerint felvázolják az érintett létesítmény tervezett üzemeltetési programját, különös tekintettel a fizikai leltár felvételére.

Ha a szükséges információk a már meglévő dokumentumokban megtalálhatók, ezeknek a dokumentumoknak a másolatai helyettesíthetik a rövid megjegyzéseket.

Az anyagmérleg-jelentés és a fizikai leltár listája

16. cikk

Az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások minden anyagmérleg-területre vonatkozóan anyagmérleg-jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a rendelet III. mellékletében szereplő mintának megfelelően, amely kimutatja:

a) a fizikai nyitóleltárt;

b) a készletváltozásokat (először a növekedéseket, azután a csökkenéseket);

c) a könyvelési zárókészletet;

d) a tényleges zárókészletet;

e) a leltárkülönbözetet.

Minden anyagmérleg-jelentéshez mellékelni kell a IV. mellékletben foglalt mintának megfelelően felvett fizikai leltárt, melyben adagonként külön-külön felsorolják többek között az anyagok megnevezését, az egyes adagok adatait és a 9. cikk alapján az anyagoknak az érintett személyek vagy vállalkozások által tervezett felhasználását.

Ezeket a jelentéseket a lehető leghamarabb, de legkésőbb a fizikai leltár felvételének dátumától számított 30 napon belül kell benyújtani, ha erről a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések másképpen nem rendelkeznek.

Különleges jelentések

17. cikk

Az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások külön jelentést nyújtanak be a Bizottság részére mindazokban az esetekben, amikor a 18. és 27. cikkben említett körülmények felmerülnek.

Az ilyen jelentésekben feltüntetendő információk típusát a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések határozzák meg.

A különleges jelentéseket és azokat a további részleteket vagy magyarázatokat, amelyeket a Bizottság ezekkel a jelentésekkel kapcsolatban esetlegesen kér, haladéktalanul be kell nyújtani.

18. cikk

Haladéktalanul külön jelentést kell készíteni a következő esetekben:

a) ha rendkívüli esemény vagy körülmények eredményeként úgy vélhető, hogy a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezésekben az ezen esetekre meghatározott határértékeket meghaladó veszteség keletkezett vagy keletkezhetett a nukleáris anyagokban; vagy

b) ha az anyag körülhatárolása váratlanul olyan mértékben változott meg, amely a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezésekben meghatározottól olyan mértékig eltér, hogy lehetővé válhat a nukleáris anyagok illetéktelen eltávolítása.

A fent említett kötelezettségek akkortól terhelik az érintett személyeket és vállalkozásokat, amikor tudomásukra jut bármilyen ilyen hiány vagy az anyag körülhatárolásában bekövetkezett hirtelen változás, vagy bármely tény, amely alapján úgy vélhető, hogy ilyen esemény bekövetkezhet. Amint ismertté válnak, az okokat is haladéktalanul jelenteni kell.

Az alkalmazás részletes szabályai

19. cikk

A reaktorokra vonatkozóan a 10–16. cikkben megállapított kötelezettségeket a következő feltételek esetén kell alkalmazni.

A nukleáris átalakulások vonatkozásában, a számított adatok bejelentése a leltárváltozásról szóló jelentésben történik legkésőbb akkor, amikor a kiégett fűtőelemeket elszállítják a reaktor anyagmérlegkörzetéből. Ezenkívül, adott esetben, a nukleáris átalakulások nyilvántartásának és bejelentésének egyéb eljárásait is meg kell határozni a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezésekben.

20. cikk

Azokat a nukleáris anyagokat, amelyekre a Közösség harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodása értelmében különleges biztosítéki kötelezettségek vonatkoznak, külön-külön határozzák meg a következő bejelentésekben minden egyes kötelezettségre nézve, a Megállapodásból eredő ellenkező rendelkezés hiányában:

a) könyvelési nyitóleltár (13. cikk);

b) készletváltozásról szóló jelentések; kivéve a könyvelési leltárokat (14. cikk);

c) fizikai leltár (16. cikk); és

d) tervezett kiviteli és behozatali mennyiségek (24. és 25. cikk).

Ha a fent említett Megállapodás kifejezetten nem tiltja, az anyagok külön kezelése nem zárja ki az anyagok fizikai összekeverését.

Ez a cikk nem vonatkozik a Megállapodásra vagy bármely egyéb, a Közösség és egy tagállam által a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötött megállapodásra.

21. cikk

a) Az e rendeletben említett bejelentésekben a nukleáris alapanyagok mennyiségét kilogrammban kell kifejezni, míg a különleges hasadóanyagokét grammokban.

b) A vonatkozó anyagnyilvántartásokat az e cikk a) pontjában említett egységekben vagy pedig kisebb egységekben kell vezetni. E nyilvántartásokat hitelt érdemlően és különösen a tagállamok jelenlegi gyakorlatának megfelelően kell vezetni.

c) A fentebb előírt bejelentésekben a mennyiségeket a legközelebbi egységre lefelé lehet kerekíteni, amennyiben az első tizedes 0 és 4 között van, és felfelé lehet kerekíteni, amennyiben az első tizedes 5 és 9 között van.

d) Ha a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések nem írnak elő mást, akkor:

i. a bejelentésekben meg kell jelölni a következő, tartalmazott elemek összsúlyát: urán, tórium vagy plutónium, továbbá dúsított urán esetében meg kell jelölni a hasadó izotópok összsúlyát. A plutónium izotópos összetételét, ha ezt az adott létesítménynél az üzemeltetési igények miatt nyilvántartják, kérés alapján, a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani;

ii. a készletváltozási jelentésekben, a fizikai leltárjelentésben, valamint a külön anyagmérleg-jelentésekben külön bejegyzési sorokat kell alkalmazni a nukleáris anyagok következő kategóriáira:

- szegényített urán,

- természetes urán,

- 20 %-ig dúsított urán,

- 20 % fölé dúsított urán,

- plutónium,

- tórium.

ELTÉRÉSEK ÉS MENTESSÉGEK

22. cikk

a) Minden olyan különleges körülmény figyelembevétele érdekében, amelyek között a biztosítéki egyezmény hatálya alá tartozó anyagokat használnak fel vagy állítanak elő, a Bizottság a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezésekben engedélyezheti a nukleáris anyagok gyártóinak és felhasználóinak az e rendeletben előírt bejelentések formájára és gyakoriságára vonatkozó szabályoktól való eltérést.

A Bizottság különösen olyan létesítmények esetében dönthet így, amelyek csak kis mennyiséggel rendelkeznek, és azt változatlan állapotban tartják hosszú időn keresztül.

b) Az érintett személyeket vagy vállalkozásokat, a VIII. mellékletben foglalt formanyomtatványnak megfelelően benyújtott kérésükre, a Bizottság mentesítheti a következő anyagok bejelentése alól, feltéve hogy ezeket nem dolgozzák fel vagy nem tárolják mentesség alá nem tartozó nukleáris anyagokkal együtt:

- különleges hasadóanyagok, amelyeket grammnyi vagy kisebb mennyiségekben használnak fel műszerekben mint beépített érzékelő komponenst,

- olyan plutónium, amelyben a Pu-238 izotóp koncentrációja meghaladja a 80 %-ot,

- olyan nukleáris anyagok, amelyeket kizárólag nem nukleáris tevékenységeknél használnak fel.

Amennyiben a mentesítés feltételei már nem teljesülnek, a mentesítést vissza kell vonni. Az érintett személy vagy vállalat a IX. mellékletben foglalt formanyomtatványnak megfelelően tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy a mentesítés feltételei már nem állnak fenn.

23. cikk

Ez a rendelet nem vonatkozik olyan, nem nukleáris célokra használt késztermékek birtokosaira, amely termékek gyakorlatilag vissza nem nyerhető nukleáris anyagokat tartalmaznak.

III. RÉSZ

SZÁLLÍTÁSOK: BEHOZATAL/KIVITEL

24. cikk

a) Az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások, akik, illetve amelyek harmadik országba exportálnak nukleáris alapanyagokat vagy különleges hasadóanyagokat, előzetes bejelentést tesznek a Bizottságnak minden ilyen kivitel esetében. Hasonlóképpen előzetes bejelentést kell tenni a Bizottság részére:

- bármely olyan kivitel esetében, amely a Megállapodásban részes fél tagállamból történik valamely, a Megállapodásban nem részes fél tagállamba, és

- bármely olyan kivitel esetében, amely az Egyesült Királyságból valamely, a Megállapodásban részes fél tagállamba történik.

Az előzetes bejelentés azonban csak a következő esetekben kötelező:

i. ha a szállítmány tényleges tömege meghaladja az egy effektív kilogrammot;

ii. ha a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések előírják azokra a létesítményekre vonatkozóan, amelyek rendszeresen nagy összmennyiségű anyagokat szállítanak ugyanabba az államba, annak ellenére, hogy egyetlen szállítmány tömege sem haladja meg az egy effektív kilogrammot.

b) Ezt a bejelentést a szállításról szóló szerződés aláírása után kell megtenni, de minden esetben kellő időben ahhoz, hogy nyolc munkanappal az anyag szállításra való előkészítése előtt beérkezzen a Bizottsághoz.

c) Ez a bejelentés a rendelet V. mellékletében foglalt formanyomtatványnak megfelelően történik, és többek között a következőket tartalmazza:

- a szállítandó anyag megnevezése, és ha lehetséges, a várható mennyisége és összetétele, és az anyagmérlegkörzet, ahonnan az adott anyag érkezni fog,

- az az állam, amelybe a nukleáris anyag érkezik,

- az a dátum és helyszín, amikor és ahol a nukleáris anyagot előkészítik a szállításra,

- a nukleáris anyag elküldésének és megérkezésének hozzávetőleges időpontja,

- az a cél, amelyet az érintett személyek vagy vállalkozások megadtak a nukleáris anyag felhasználására vonatkozóan.

d) Ha a fizikai védelem szempontjából szükséges, az ilyen bejelentés formájáról és benyújtásának módjáról külön meg lehet állapodni a Bizottsággal.

25. cikk

a) Az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások előzetesen bejelentenek a Bizottságnak minden, harmadik országból történő nukleáris alapanyag- vagy különleges hasadóanyag-behozatalt. Hasonlóképpen előzetes bejelentést tesznek a Bizottságnak:

- bármely olyan behozatal esetében, amely a Megállapodásban nem részes fél tagállamból történik valamely, a Megállapodásban részes fél tagállamba, és

- bármely olyan behozatal esetében, amely az Egyesült Királyságba történik valamely, a Megállapodásban részes fél tagállamból.

Az előzetes bejelentés azonban csak a következő esetekben kötelező:

i. ha a szállítmány tényleges tömege meghaladja az egy effektív kilogrammot;

ii. ha a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések előírják azokra a létesítményekre vonatkozóan, amelyek rendszeresen nagy összmennyiségű anyagokat szállítanak ugyanabból az államból, annak ellenére, hogy egyetlen szállítmány tömege sem haladja meg az egy effektív kilogrammot.

b) Ez a bejelentés a nukleáris anyag várható érkezése előtt a lehető legkorábban, de legkésőbb az átvétel várható időpontjában történik, de mindenképpen érkezéskor és kellő időben ahhoz, hogy az anyag kicsomagolása előtt öt munkanappal beérkezzen a Bizottsághoz.

c) Ez a bejelentés a rendelet VI. mellékletében foglalt formanyomtatványnak megfelelően történik, és többek között a következőket tartalmazza:

- a szállítandó anyag megnevezése, és ha lehetséges, annak várható mennyisége és összetétele,

- az érkezés várható időpontja, valamint az a dátum, amikor és az a hely, ahol az anyagot várhatóan kicsomagolják.

d) Ha a fizikai védelem szempontjából erre szükség van, az ilyen bejelentés formájáról és benyújtásának módjáról külön meg lehet állapodni a Bizottsággal.

26. cikk

Ha olyan személyek vagy vállalkozások határozzák el a 24. és 25. cikkben említett nukleáris anyagok kivitelét vagy behozatalát, akikre, illetve amelyekre az 1. cikk nem vonatkozik, akkor e személyeknek vagy vállalkozásoknak kötelező a 24. és 25. cikkben előírt bejelentéseket megtenniük.

27. cikk

A 24. és 25. cikk hatálya alá tartozó személyek vagy vállalkozások a 17. cikkben előírt különleges jelentést készítenek, ha rendkívüli körülményeket vagy eseményt követően olyan tájékoztatást kapnak, hogy nukleáris anyag elveszett vagy elveszhetett, különösen ha jelentős késés fordult elő a szállításnál. Ilyen körülmények esetén a 26. cikk hatálya alá tartozó személyek vagy vállalkozások is kötelesek ezekről tájékoztatni a Bizottságot.

28. cikk

A nukleáris anyagok szállításra történő előkészítésének dátumában, a szállítás dátumában vagy a nukleáris anyagok kicsomagolásának dátumában a 24. és 25. cikkben előírt bejelentésben megadott dátumokhoz viszonyítva történt bármely változást, amelyről nem kell különleges jelentést tenni, haladéktalanul közölni kell a módosított dátumok jelzésével, ha azok ismertek.

IV. RÉSZ

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

ÉRCTERMELŐK

29. cikk

Minden személy vagy vállalkozás, aki, illetve amely egy tagállam területén érckitermelést végez, erről nyilvántartást vezet. E nyilvántartások rögzítik különösen a kitermelt érc mennyiségét tonnában és annak átlagos urán- és tóriumtartalmát, a bánya kitermelhető készletét, valamint a szállítási bizonylatot a dátummal, a címzett adataival és a mennyiséggel együtt. Ezeket a nyilvántartásokat legalább öt évig meg kell őrizni.

30. cikk

Az érctermelők minden év január végéig a VII. mellékletben szereplő formanyomtatványnak megfelelően tájékoztatják a Bizottságot az előző évben az egyes bányákból elszállított anyagok mennyiségéről.

31. cikk

Az a személy vagy vállalat, aki, illetve amely harmadik országba ércet exportál, erről a VII. mellékletben szereplő formanyomtatványnak megfelelően, a kiszállítás tényleges napján tájékoztatja a Bizottságot.

FUVAROZÓK

32. cikk

Minden személy vagy vállalkozás, aki, illetve amely nukleáris alapanyagot vagy különleges hasadóanyagokat szállít, vagy szállítás közben ideiglenesen tárol a tagállamok területén, csak megfelelően aláírt és keltezett elismervény ellenében veheti át, illetve adhatja át ezeket. Ez az elismervény tartalmazza az anyagokat átadó és fogadó fél nevét, a szállított anyagok mennyiségét, valamint fajtáját, formáját és összetételét.

Ha a fizikai védelem szempontjából szükséges, a szállított anyagok meghatározása helyettesíthető a szállítmány megfelelő azonosítóival. Az ilyen azonosítóknak lehetővé kell tenniük, hogy az 1. cikkben említett személyek és vállalkozások által vezetett, az említett meghatározást jelző nyilvántartások felismerhetők legyenek.

Ezeket a dokumentumokat a szerződő felek legalább egy évig megőrzik.

33. cikk

Az említett személyek vagy vállalkozások által az azon hatályos rendeleteknek megfelelően elkészített és összeállított dokumentumok, illetve okmányok, amelyek azoknak a tagállamoknak a területén vonatkoznak rájuk, amelyekben működnek, helyettesíthetik a 32. cikkben előírt dokumentumokat és elismervényeket, amennyiben e dokumentumok és okmányok tartalmazzák az összes előírt információt.

KÖZVETÍTŐK

34. cikk

Nukleáris anyagokkal való ellátásra irányuló szerződés megkötésében bármely jogcímen részt vevő személynek, különösen a megbízottnak, közvetítőnek, bizományosnak vagy ügynöknek, a szerződés lejárta után még legalább egy évig, meg kell őriznie az általa vagy a megbízásából bonyolított ügylettel kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Ezek a dokumentumok kötelezően tartalmazzák a szerződő felek nevét, a szerződés keltét, az anyagok mennyiségét, jellegét, formáját és összetételét, valamint származási és rendeltetési helyét.

V. RÉSZ

NUKLEÁRIS FEGYVEREKKEL RENDELKEZŐ TAGÁLLAMOK TERÜLETÉN ALKALMAZANDÓ KÜLÖNRENDELKEZÉSEK

35. cikk

(1) E rendelet rendelkezései nem vonatkoznak:

a) olyan létesítményekre vagy azok részeire, amelyeket védelmi célokra jelöltek ki, és amelyek a Megállapodásban nem részes fél tagállam területén találhatók; vagy

b) olyan nukleáris anyagokra, amelyeket az adott tagállam védelmi céljaira jelölt ki.

(2) Olyan nukleáris anyagok, létesítmények vagy azok részei esetében, amelyek alkalmasak lehetnek védelmi célokra való kijelölésre, és amelyek a Megállapodásban nem részes fél tagállam területén találhatók, e rendelet alkalmazásának mértékét és az e rendelet által előírt eljárásokat a Bizottságnak kell meghatároznia az érintett tagállamokkal folytatott konzultáció útján és azokkal egyetértésben, figyelembe véve a Szerződés 84. cikkének második bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(3) Magától értetődő, hogy minden esetben:

a) az 1–4., 7. és 8. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a létesítményekre vagy létesítményrészekre, amelyek bizonyos időszakokban kizárólag védelmi célokra is alkalmas nukleáris anyagokkal üzemelnek, de más időszakokban kizárólag polgári célú nukleáris anyagokkal üzemelnek;

(b) az 1–4., 7. és 8. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, nemzetbiztonsági okokból indokolt kivételekkel, olyan létesítményekre vagy létesítményrészekre, amelyekbe a bejutást ilyen okok miatt korlátozhatják, de amelyek egyidejűleg mind polgári célú, mind védelmi célra kijelölt, illetve védelmi célú kijelölésre alkalmas nukleáris anyagokat termelnek, kezelnek, választanak szét, újrafeldolgoznak, vagy egyéb módon használnak fel;

c) a 6. és 9–37. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell minden olyan polgári célú nukleáris anyagra, amely az a) és b) albekezdésben említett létesítményekben vagy létesítményrészekben található.

VI. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

36. cikk

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

a) "Megállapodás": az 1973. április 5-én, a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, valamint az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között létrejött megállapodás a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés III. cikke (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról.

b) "Megállapodásban részes fél tagállam": a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség vagy a Holland Királyság.

c) "Megállapodásban nem részes fél tagállam": Franciaország vagy az Egyesült Királyság.

d) "Harmadik ország": minden olyan állam, amely nem tagja az Európai Atomenergia-közösségnek.

e) "Különleges hasadóanyagok": a plutónium-239, urán-233, az urán-235-ben vagy urán-233-ban dúsított urán és bármely olyan anyag, amely az előbb említett izotópokból egyet vagy többet tartalmaz, valamint az olyan egyéb hasadóanyagok, amelyeket a Tanács meghatároz a Bizottság javaslatának minősített többséggel történő elfogadásával; a "különleges hasadóanyag" kifejezés ugyanakkor nem foglalja magában a nukleáris alapanyagokat, sem az érceket vagy érchulladékokat.

f) "Urán-235-ben vagy urán-233-ban dúsított urán": urán-235 vagy urán-233 vagy mindkettőt olyan mennyiségben tartalmazó urán, amelyben ezen izotópok összegének előfordulási aránya a 238-as izotópéhoz viszonyítva nagyobb, mint a 235-ös izotóp aránya a természetben előforduló 238-ashoz viszonyítva. A "dúsítás" az urán-233 és urán-235 együttes tömegének a szóban forgó urán teljes tömegéhez viszonyított arányát jelenti.

g) "Nukleáris alapanyagok": olyan urán, amely a természetben előforduló izotópok keverékét tartalmazza; olyan urán, amelynek urán-235 tartalma alacsonyabb a természetesnél; a tórium; az előbb említett anyagok fém vagy ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában; bármely más olyan anyag, amely az előbb említett anyagokból egyet vagy többet olyan koncentrációban tartalmaz, amelyet a Tanács határoz meg a Bizottság javaslatának minősített többséggel történő elfogadásával; valamint bármely más anyag, amelyet a Tanács meghatároz a Bizottság javaslatának minősített többséggel történő elfogadásával. A "nukleáris alapanyag" kifejezés nem foglal magában érceket vagy érchulladékokat.

h) "Ércek": minden olyan érc, amelyet a Tanács határoz meg a Bizottság javaslatának minősített többséggel történő elfogadásával, és átlagos koncentrációban tartalmaz olyan anyagokat, amelyekből a fent meghatározott nukleáris alapanyagok megfelelő kémiai és fizikai feldolgozás révén kinyerhetők.

i) "Nukleáris anyagok": bármely érc, nukleáris alapanyag és különleges hasadóanyag a fenti e), f), g) és h) pontban meghatározottak szerint.

j) Egy anyag "jellege" természetes uránt, szegényített uránt, urán-235-ben vagy urán-233-ban dúsított uránt, tóriumot vagy plutóniumot jelent az esettől függően.

k) "Adag": a nukleáris anyag egy része, amelyet egy egységként kezelnek nyilvántartási szempontból valamely mérési kulcsponton, és amelynek összetételét és mennyiségét listák vagy mérések egyetlen halmaza határozza meg. A nukleáris anyag lehet ömlesztett formában vagy állhat több azonosítható résztételből.

l) "Adag adatai": a nukleáris anyag elemeinek összes tömege, és adott esetben, plutónium és urán izotópok esetén az izotópos összetétel is. Bejelentési célból az adagban lévő egyedi tételek tömegét össze kell adni, mielőtt azt a legközelebbi értékre kerekítik.

m) Az anyagmérlegkörzetre vonatkozó "könyvelési leltárkészlet": az adott anyagmérlegkörzetnél legutóbb felvett tényleges leltárkészlet, és a tényleges leltárfelvétel óta bekövetkezett valamennyi készletváltozás algebrai összege.

n) "Helyesbítés": valamely könyvelési nyilvántartásba vagy jelentésbe bevezetett bejegyzés, amelyet azzal a céllal tesznek, hogy kijavítsanak egy felismert hibát, vagy hogy kimutassanak egy javított mérési mennyiséget, amelyet előzőleg vittek be a nyilvántartásba vagy a jelentésbe. Minden helyesbítésnél meg kell határozni azt a bejegyzést, amelyre vonatkozik.

o) "Effektív kilogramm": különleges egység, amelyet a nukleáris anyagra vonatkozó biztosítéki intézkedéseknél használnak. Az effektív kilogrammokban kifejezett mennyiség a következő:

i. plutónium esetében annak tömege kilogrammban;

ii. 0,01 %-es (1 %-os) és magasabb dúsítású urán esetében annak tömege kilogrammban, szorozva a dúsítás négyzetével;

iii. 0,01 (1 %) alatti és 0,005 (0,5 %) feletti dúsítású urán esetében a kilogrammban mért tömeg beszorozva 0,0001-del; és

iv. 0,005 (0,5 %) vagy ez alatti dúsítású, szegényített urán esetében, valamint tórium esetében a kilogrammban mért tömeg beszorozva 0,00005-del.

p) "Készletváltozás": az adagban kifejezett nukleárisanyag-mennyiség növekedése vagy csökkenése az anyagmérlegkörzetben.

q) "Mérési kulcspont": az a hely, ahol nukleáris anyag olyan formában jelenik meg, hogy az anyagáramlás és a készlet meghatározása érdekében mérhető. A mérési kulcspontok tehát tartalmazzák, bár nem kizárólagosan, a bemeneteket és kimeneteket (beleértve a mért veszteségeket is), valamint az anyagmérlegkörzetekben levő tárolókat.

r) "Anyagmérlegkörzet": olyan terület, ahol:

i. meghatározható az egyik anyagmérlegkörzetből a másikba átszállított nukleáris anyagok mennyisége; és

ii. szükség esetén minden anyagmérlegkörzetben meghatározható a nukleáris anyagok tényleges leltárkészlete az előírt eljárásnak megfelelően,

azzal a céllal, hogy az anyagmérleg meghatározható legyen.

s) "Leltárkülönbözet": a könyvelési készlet és a tényleges leltárkészlet közötti különbség.

t) "Tényleges leltári készlet": a rendelkezésre álló nukleáris anyag adagjainak az előírt eljárásoknak megfelelően mért vagy becsléssel kapott összmennyisége egy adott időpontban az anyagmérlegkörzeten belül.

u) "Szállító és a címzett szerinti mennyiség különbözete": az adagban levő nukleáris anyag mennyiségében lévő különbség, amely a szállítási anyagmérlegkörzet által megadott és a fogadó fél anyagmérlegkörzetében mért mennyiség között mutatkozik.

v) "Forrásadatok": azok az adatok, amelyeket a mérés vagy kalibrálás során rögzítettek, vagy empirikus összefüggések levezetésénél használtak fel, amelyek azonosítják a nukleáris anyagot és megadják az adag adatait. A forrásadatok közé tartozhatnak például a következők: a vegyületek súlya, az elemek tömegének meghatározásához szükséges átszámítási tényezők, a fajsúly, az elemek koncentrációja, az izotóparányok, a térfogat és a nyomásmérő műszerek jelzéseinek viszonya, valamint a termelt plutónium és az előállított energia közötti összefüggés.

w) "Stratégiai pont": olyan hely, amelyet a konstrukciós adatok vizsgálata során választottak ki, ahol – normál körülmények között és az összes stratégiai pontról nyert információkkal kombinálva – megkapják és igazolják a Megállapodásban rögzített biztosítéki intézkedések végrehajtásához szükséges és elegendő információt; "stratégiai pont" lehet bármely olyan hely, ahol anyagnyilvántartással kapcsolatos méréseket (mérési kulcspont) végeznek és ahol körülhatárolási és megfigyelési intézkedéseket tesznek.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEN KÍVÜLRŐL ELLENŐRZÖTT LÉTESÍTMÉNYEK

37. cikk

Amennyiben valamely létesítményt az Európai Közösségen kívüli személy vagy vállalat irányít, a rendeletből eredő minden kötelezettség a létesítmény helyi vezetését terheli.

MELLÉKLETEK

38. cikk

Az e rendelethez tartozó mellékletek a rendelet szerves részét képezik. A Bizottság kisebb technikai kiigazításokat végezhet rajtuk.

HATÁLYBALÉPÉS

39. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

A 40. cikkben foglaltak sérelme nélkül az Európai Atomenergia-közösség Bizottságának 7. és 8. rendelete hatályát veszti.

40. cikk

Ennek a rendeletnek a 9–16. és 21. cikkét a 7. cikkben említett különleges biztosítéki rendelkezések elfogadásától számítva kell alkalmazni.

E rendelkezések elfogadásáig a fent említett 8. rendelet 2., 5., 7., 8. és 10. cikkét kell továbbra is alkalmazni.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1976. október 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

François-Xavier Ortoli

[1] HL 15., 1959.3.12., 298/59. o., valamint közlemény az Euratom-rendeletek számozásáról (HL 34., 1959.5.29., 649/59. o.)

[2] HL 34., 1959.5.29., 651/59. o.

--------------------------------------------------

1. MELLÉKLET

KÉRDŐÍV A LÉTESÍTMÉNYEK ALAPVETŐ MŰSZAKI JELLEMZŐINEK MEGADÁSÁHOZ

A. REAKTOROK

Kelt, …

A LÉTESÍTMÉNY ADATAI

1. Név.

2. Helység, pontos cím telefonszámmal és telexszámmal.

3. Tulajdonos (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

4. Üzemeltető (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

5. Jelenlegi státusa (üzemelés alatt vagy az üzembe helyezés várható időpontja).

6. A létesítmény célja és típusa.

7. A létesítmény üzemelési módja, amely befolyásolja teljesítményét (elfogadott műszakrendszer, az éves üzemelési periódusok hozzávetőleges adatai stb.).

8. A létesítmény telephelyének rajza. Térkép, amely mutatja a létesítmény határvonalait, a hozzátartozó helyszínrajzokat, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.

9. A létesítmény alaprajza:

a) a létesítmény körülzárása, kerítések és elérési útvonalak;

b) a bejövő anyagok tárolóterülete;

c) a reaktor területe;

d) vizsgálatok és kísérletek helye, laboratóriumok;

e) a kimenő anyagok tárolóterülete;

f) a nukleáris hulladékok tárolói.

Megjegyzések:

1. A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak a 78. cikk alapján.

2. A "nem alkalmazható" válasz olyan kérdésekre adható, amelyek nem értelmezhetők az adott létesítményre. A Bizottság jogosult bármely további információ bekérésére, amelyet szükségesnek tart az adott kérdőívvel kapcsolatban.

Ezt a kérdőívet megfelelően kitöltve és aláírva kell továbbítani az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

10. A létesítmény további főbb adatai:

a) a reaktoronkénti névleges hőteljesítmény folyamatos üzemnél;

b) nukleáris alapanyagok és különleges hasadóanyagok;

c) a reaktorzóna induló dúsítása;

d) a moderátor;

e) a hűtőközeg.

A LÉTESÍTMÉNY ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉSE, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A KÖRÜLHATÁROLÁSRA ÉS MEGFIGYELÉSRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása [1]

11. A fűtőelemek és/vagy fűtőelemkötegek vázlatos rajza az általános szerkezet és a főbb méretek jelzéséhez szükséges részletességgel (a fűtőelem a legkisebb üzemanyagot tartalmazó egység; a fűtőelemköteg a fűtőelemek kombinációjának legkisebb közösen kezelhető egysége, úgymint csoport, köteg. Ha szükséges, be kell mutatni a fűtőelemek cseréjére vonatkozó rendelkezéseket, és jelezni kell, hogy ez rutineljárás-e.)

12. Üzemanyag (beleértve a szabályozórudak vagy kompenzáló kötegek anyagát, adott esetben):

a) vegyi összetétel vagy az ötvözet főbb alkotóelemei;

b) a kötegenkénti átlagos dúsítási arány;

c) az üzemanyag kötegenkénti névleges tömege a tervezett tűréshatárokkal.

13. A fűtőelem-burkolat anyaga.

14. Az egyes fűtőelemek és/vagy kötegek azonosításának módszere, adott esetben.

15. A létesítményben felhasznált egyéb nukleáris anyagok (írja le röviden az anyagot, a felhasználása célját és módját, pl. búszterrudak).

A nukleáris anyagok forgalma

16. Folyamatábra, amely bemutatja azokat a pontokat, ahol a nukleáris anyagokat azonosítják vagy mérik, az anyagmérlegkörzeteket és a leltárfelvételi helyeket, ahol az anyagokkal való nyilvántartás vagy a nukleáris anyagok mennyiségének becslése történik normál üzemi körülmények között.

17. Várható névleges üzemanyagciklus-adatok (ahol alkalmazhatók):

a) a reaktorzóna töltete;

b) várható kiégés;

c) az évenkénti átrakás mértéke;

d) az átrakás gyakorisága (üzem közben vagy üzemszünetben);

e) az anyagforgalom és az anyagleltár hozzávetőleges előrejelzése, valamint a bejövő és kimenő szállítmányok adatai.

A nukleáris anyagok kezelése

18. A friss üzemanyag tárolójának helyszínrajza és elrendezési vázlata, valamint a csomagolás leírása.

19. A friss üzemanyag előkészítésének, és/vagy a vizsgálóhelyiségnek, valamint a reaktor betöltő területének helyszínrajza és általános elrendezési vázlata.

20. A üzemanyag-átrakó berendezés általános elrendezési vázlata mind a friss, mind a kiégett fűtőanyagra vonatkozóan, beleértve az üzemanyag-újratöltő gépeket vagy berendezéseket.

21. A reaktortartály, a zóna helyének és a tartályon lévő nyílásoknak az általános elrendezési vázlata, valamint a tartályon belüli üzemanyag-kezelés módjának leírása.

22. A zóna vázlata, amely bemutatja az általános elrendezést, zónarácsot, az elrendezési formát, a rácsosztást és a zónaméreteket, a reflektort, a szabályozó elemek elhelyezését, alakját és méreteit, valamint a kísérleti és/vagy besugárzási pozíciókat.

23. A fűtőelemek vagy fűtőkötegek és szabályozó elemek elhelyezésére szolgáló csatornák száma és mérete a zónában.

24. A kiégett fűtőelemek tárolása:

a) a tárolási hely általános elrendezési rajza;

b) a tárolás módja;

c) a tároló tervezett befogadóképessége;

d) a kiégett üzemanyag kezelésére szolgáló berendezés;

e) a kiégett üzemanyag elszállítása előtti minimális hűtési idő;

f) a kiégett üzemanyag szállítására szolgáló szállítókonténer rajza és leírása (az előírásnak megfelelően a zártság (plombák) vizsgálatának lehetősége).

25. A nukleáris anyagok vizsgálatának helye (adott esetben):

a) a végzett tevékenységek jellegének rövid leírása;

b) a főbb berendezések leírása (pl. melegkamrák, fűtőelemek burkolatának eltávolítására és azok feloldására szolgáló berendezés);

c) a nukleáris anyagok szállítására szolgáló konténerek és a hulladékok csomagolási módjának leírása (az előírásnak megfelelően a plombálási vizsgálatának lehetősége);

d) a besugárzott és a besugárzatlan nukleáris anyagok tárolása;

e) a fentiek helyszínrajza és általános elrendezési rajzai, ha másutt még nem szerepelnek.

A hűtőközeg adatai

26. A hűtőközeg áramlási diagramjai, a hőegyensúly-számításokhoz szükséges módon (jelezve a nyomást, hőmérsékleteket és a tömegáramokat a főbb pontokon).

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

27. A nukleáris anyag ellenőrzésének és nyilvántartásának rendszere (írja le az anyagtételek és/vagy az anyagtömegek nyilvántartási rendszerét, beleértve a vonatkozó vizsgálati módszereket és becsült pontosságukat, csatolja az ellenőrzési és nyilvántartási eljárásoknál használt formanyomtatványokat). Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

Fizikai leltár

28. Az üzemeltető által felvett fizikai leltár felvételi eljárásának leírása, ütemezett gyakorisága, műveleti módszerei (mind az egyes anyagtételekre és/vagy az anyagtömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket), a várható pontosság, a nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónában, a besugárzott nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónán kívül, valamint a várható sugárzási szintek.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

29. Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

30. Információk a betartandó egészségügyi és biztosítéki rendszabályokról és azokról, amelyekhez az ellenőröknek alkalmazkodniuk kell a létesítménynél.

B. KRITIKUS (ÉS ZÉRÓ ENERGIÁJÚ) LÉTESÍTMÉNYEK

Kelt, …

A LÉTESÍTMÉNY ADATAI

1. Név.

2. Helység, pontos cím telefonszámmal és telexszámmal.

3. Tulajdonos (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

4. Üzemeltető (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

5. Jelenlegi státusa (üzemelés alatt vagy az üzembe helyezés várható időpontja).

6. A létesítmény célja és típusa.

7. A létesítmény üzemelési módja, amely befolyásolja teljesítményét (elfogadott műszakrendszer, az éves üzemelési periódusok hozzávetőleges adatai stb.).

8. A létesítmény telephelyének rajza. Térkép, amely megmutatja a létesítmény határvonalait, a hozzátartozó helyszínrajzokat, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.

9. A létesítmény alaprajza:

a) a létesítmény körülhatárolása, kerítések és hozzávezető utak;

b) a nukleáris anyagok tárolóterülete(i);

c) a fűtőelemek összeszerelésének helye, laboratóriumok stb.;

d) kritikus töltetnek megfelelő mennyiség [2].

10. A létesítmény további főbb adatai [3]:

a) a várható legnagyobb üzemelési teljesítmény és/vagy neutronfluxus;

b) a nukleáris anyag főbb típusa(i) és dúsítása;

c) a moderátor;

d) a reflektor és a burkolat;

e) a hűtőközeg.

A LÉTESÍTMÉNY ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉSE, BELEÉRTVE AZ ANYAGNYILVÁNTARTÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása

11. A létesítményben lévő valamennyi nukleáris anyag ismertetése rajzzal vagy egyéb módon, amelyek bemutatják:

a) az összes egységet, beleértve a normál kezelési egységeket is;

b) a vegyi összetételt vagy az ötvözet főbb alkotóelemeit;

c) a formát és a méreteket;

d) a dúsítást;

e) az üzemanyag névleges tömegét a tervezett tűréshatárokkal;

f) a burkolat anyagát; valamint

g) az egységek azonosításának módszerét.

A nukleáris anyagok elhelyezése és kezelése

12. Helyszínrajzon és általános elrendezési vázlattal vagy egyéb módon a következők bemutatása:

a) a nukleáris anyag tárolásának és összeszerelésének helyszínei és a kritikus rendszer(ek) helyszínei (a leltár helyszínei is);

b) a nukleáris anyagok mennyiségének becsült tartománya ezeken a helyeken;

c) a nukleáris anyagok összeszerelésére, vizsgálatára és mérésére használt berendezések fizikai elrendezése; és

d) a nukleáris anyagok szállítási útvonalai.

13. A kritikus rendszer zónájának vázlata, a zóna tartórendszerével, az árnyékolással és a hőelvezető rendszer elrendezésével és leírásával (minden kritikus rendszerre külön meg kell adni, ha egy létesítményben egynél több van).

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

14. A nukleáris anyag ellenőrzésének és nyilvántartásának rendszere (írja le az anyagtételek és/vagy az anyagtömegek nyilvántartási rendszerét, beleértve a vonatkozó vizsgálati módszereket és becsült pontosságukat), mellékelje az ellenőrzési és nyilvántartási eljárásoknál használt formanyomtatványokat. Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

Fizikai leltár

15. A fizikai leltár elkészítéséhez az üzemeltető által alkalmazott szabályok, ütemezett gyakoriság, műveleti módszerek (az egyes anyagtételekre és/vagy az anyagtömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket), a várható pontosság, a nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónában, a kiégett nukleáris anyaghoz való hozzáférés a zónán kívül, valamint a várható sugárzási szintek.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

16. Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

17. A betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek alkalmazkodniuk kell a létesítménynél.

C. NUKLEÁRIS ANYAGOK KONVERZIÓJÁT, GYÁRTÁSÁT ÉS ÚJRAFELDOLGOZÁSÁT VÉGZŐ ÜZEMEK

Kelt, …

A LÉTESÍTMÉNY ADATAI

1. Név.

2. Helység, pontos cím telefonszámmal és telexszámmal.

3. Tulajdonos (jogilag felelős vagy jogi személy).

4. Üzemeltető (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

5. Jelenlegi státusa (üzemelés alatt vagy az üzembe helyezés várható időpontja).

6. A létesítmény célja és típusa.

7. A létesítmény üzemelési módja, amely befolyásolja teljesítményét (elfogadott műszakrendszer, az éves üzemelési periódusok hozzávetőleges adatai stb.).

8. A létesítmény telephelyének rajza. Térkép, amely megmutatja a létesítmény határvonalait, a hozzátartozó helyszínrajzokat, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.

9. A létesítmény alaprajza:

a) a létesítmény körülzárása, kerítések és hozzávezető utak;

b) a nukleáris anyagok szállítási útvonalai;

c) a bejövő nukleáris anyag tárolója;

d) a főbb feldolgozóterületek és feldolgozólaboratóriumok;

e) vizsgálati és kísérleti célú területek;

f) a kimenő nukleáris anyag tárolója;

g) hulladékelhelyezésre szolgáló létesítmények;

h) analitikai laboratórium.

A LÉTESÍTMÉNY ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉSE, BELEÉRTVE AZ ANYAGELSZÁMOLÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyagok forgalma, elhelyezkedése és kezelése

10. Folyamatábra, amely bemutatja azokat a pontokat, ahol a nukleáris anyagokat azonosítják vagy mérik, az anyagmérlegkörzeteket és leltárfelvételi helyeket, ahol az anyagok nyilvántartása vagy a nukleáris anyagok mennyiségének becslése történik normál üzemi körülmények között. Ezeknek a leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk (adott esetben):

a) az adag mennyisége vagy forgalma;

b) a tárolás vagy csomagolás módszere;

c) a tárolási kapacitás;

d) az anyagforgalom és az anyagleltár általános előrejelzése, valamint a bejövő és kimenő szállítmányok adatai.

11. A fenti 10. pontban foglaltakon kívül az újrafeldolgozó üzemeknél a betáplálandó anyagok tárolási területeit kell leírni általános elrendezési tervekkel, amelyek bemutatják:

a) a fűtőelemek és kezelőberendezéseik elhelyezkedését;

b) a fűtőelemek típusát, beleértve a nukleárisanyag-tartalmat és a dúsítást.

12. A fenti 10. pontban foglaltakon kívül a folyamat újrafeldolgozási fázisát illetően, a következőket kell megadni, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak:

a) az átmeneti tárolás időtartama;

b) a külső újrafeldolgozás ütemezése (adott esetben).

13. A fenti 10. pontban foglaltakon kívül a folyamat osztályozási szakasza leírásának tartalmaznia kell az osztályozás módszerét is (hulladékként történő elhelyezés vagy további tárolás).

14. Egyensúlyi körülmények között a 10. és a 16. pontban említett valamennyi folyamatábrára vonatkozóan, valamint a 7. pontban foglalt üzemelési módok figyelembevételével, a következők megállapítása:

a) az éves névleges teljesítmény;

b) a tervezett kapacitáson alapuló folyamat közbeni anyagleltár.

15. Írja le az üzem teljes vagy részleges tisztítására elfogadott általános eljárásokat. Adja meg a tisztítási eljárással kapcsolatos és az azt követő fizikai leltárkészítésre vonatkozó sajátos mintavételi és mérési pontokat, ha még nem szerepelnek a fenti 10. pontban.

A nukleáris anyag leírása

16. Folyamatábrákkal vagy másképpen adja meg minden nukleáris anyagra vonatkozóan a becsült forgalmat és készletet a tárolás és feldolgozás területeire. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a fizikai és kémiai forma;

b) a szilárd és folyékony hulladék valamennyi kategóriájára koncentrációtartomány vagy várható felső határérték;

c) a dúsítás.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

17. A nyilvántartási adatok rögzítésénél és jelentésénél, valamint az anyagmérlegek elkészítésénél alkalmazott számviteli módszerek leírása; csatolja az eljárásoknál használt formanyomtatványokat. Meg kell adni a nyilvántartások megőrzésének időtartamát is.

18. Jelezze, hogy mikor és milyen gyakran vesznek fel anyagmérlegeket, beleértve a kampány alattiakat is. Írja le a fizikai leltár felvétele utáni nyilvántartás-helyesbítés módszerét és eljárását.

19. Írja le a kiszállított és beérkezett anyagmennyiségek különbségeinek kezelési eljárását és a nyilvántartás helyesbítésének módszerét.

20. Írja le a nyilvántartásoknál az eljárási vagy elírási hibákra, és adott esetben, a beszállított és kiszállított anyagmennyiségek közti különbségekre alkalmazott korrekciók módszerét.

Fizikai leltár

21. Figyelembe kell venni a 15. pontot. A 10. és 16. pontban foglalt folyamatábrák alapján határozza meg azokat a berendezéseket, amelyeket a fizikai leltár körülményei között mint a nukleáris anyag számára szolgáló konténereket kell feltüntetni. Adja meg a kampány alatti fizikai leltár ütemezését.

Mérési, mintavételi és elemzési módszerek

22. Le kell írni a jelzett pontokban szereplő minden egyes méréshez alkalmazott módszert; meg kell adni a tényleges tömegek és térfogatok meghatározására végzett számításokat, a felhasznált egyenleteket és táblázatokat. Meg kell adni, hogy az adatokat automatikusan vagy kézzel rögzítették-e. Le kell írni minden pontra vonatkozóan a mintavételi eljárás módját és gyakorlatát.

23. Le kell írni a nyilvántartási célokra szolgáló analitikai módszereket. A kezelési utasításra vagy a jelentésre történő hivatkozás megfelelő.

A mérési pontosság ellenőrzése

24. Az anyagnyilvántartáshoz szükséges mérések minőségének ellenőrzési programját írja le, beleértve (a pontossági adatokkal együtt) az analitikai módszereknek, a tömegmérés, térfogatmérés és mintavételezés pontosságának, az eltérések becslésének, valamint az ezekkel kapcsolatos berendezések kalibrálásának folyamatos értékelésére vonatkozó programokat; írja le a 23. pontban említett mérőberendezés kalibrálásának módszerét; a 23. pontban említett analitikai módszereknél használt szabványminták típusát és minőségét; az alkalmazott analitikai berendezések típusát, valamint kalibrálásuk módszerét és gyakoriságát.

Statisztikai értékelés

25. Írja le a mérések bizonytalanságának becslésére, valamint a mérések pontosságának és megbízhatóságának értékelésére szolgáló mérésellenőrző programokban összegyűjtött adatok statisztikai értékelésére szolgáló módszereket (pl. a mérések véletlenszerű és szisztematikus hibájának meghatározását és az ezzel kapcsolatos hibahatárokat); az általános hibahatárok, a be- és kiszállítási különbségek, a könyv szerinti leltártól való eltérés, a fizikai leltártól való eltérés, valamint a szubjektív hibák átfogó hibahatárainak meghatározására szolgáló, az egyedi mérések becsült hibájának kombinálásával végzett statisztikai eljárásokat.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

26. Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

27. A betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek alkalmazkodniuk kell a létesítménynél.

D. TÁROLÁSRA SZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK [4]

Kelt, …

A LÉTESÍTMÉNY ADATAI

1. Név.

2. Helység, pontos cím telefonszámmal és telexszámmal.

3. Tulajdonos (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

4. Üzemeltető (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

5. Jelenlegi státusa (üzemelés alatt vagy az üzembe helyezés várható időpontja)

6. A létesítmény célja és típusa

7. A létesítmény alaprajza. A létesítmény körülzárása, kerítések és hozzávezető utak, ha vannak.

A LÉTESÍTMÉNY ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉSE, BELEÉRTVE AZ ANYAGELSZÁMOLÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyag leírása

8. A létesítményben lévő valamennyi nukleáris anyag bemutatása rajzokkal vagy más eszközökkel, amelyek a következőket jelzik:

a) az összes egység típusa, beleértve a normál kezelési egységeket;

b) a kémiai összetétel vagy az ötvözet fő összetevői;

c) a forma és a méretek;

d) a dúsítás;

e) a nukleáris anyagok névleges tömege a tervezett tűrésekkel együtt;

f) a burkolat anyaga;

g) az egységek azonosítására szolgáló módszerek.

A nukleáris anyagok elhelyezése és kezelése

9. A következők szemléltetése helyszínrajzokkal és általános elrendezési rajzokkal vagy egyéb módon:

a) nukleáris anyagok tárolására szolgáló területek (leltári helyszínek);

b) a nukleáris anyagok készletének becsült tartománya ezeken a helyeken;

c) a nukleáris anyagok tárolására és/vagy szállítására szolgáló konténerek;

d) adott esetben, a nukleáris anyagok mozgatásának útvonala és az erre szolgáló berendezés.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

10. A nukleáris anyag ellenőrzési és nyilvántartási rendszerének leírása (írja le a tételek és/vagy a tömegek nyilvántartási rendszerét, beleértve a vonatkozó vizsgálati módszereket és becsült pontosságukat), csatolja az ellenőrzési és nyilvántartási eljárásoknál használt formanyomtatvány-mintákat.

Fizikai leltár

11. A fizikai leltár felvételéhez az üzemeltető által alkalmazott eljárások leírása, ütemezett gyakorisága, műveleti módszerei (tételekre és/vagy a tömegekre vonatkozó nyilvántartás, beleértve a főbb vizsgálati módszereket) és a várható pontosság.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

12. Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

13. A betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azok, amelyekhez az ellenőröknek alkalmazkodniuk kell a létesítménynél.

E. IZOTÓPSZÉTVÁLASZTÓ ÜZEMEK

Kelt, …

A LÉTESÍTMÉNY ADATAI

1. Név.

2. Helység, pontos cím telefonszámmal és telexszámmal.

3. Tulajdonos (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

4. Üzemeltető (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

5. Jelenlegi státusa (üzemelés alatt, vagy az üzembe helyezés várható időpontja).

6. Az építés ütemezése (ha a létesítmény nem üzemel):

a) az építkezés kezdetének időpontja;

b) a létesítmény átadásának időpontja;

c) az üzembe helyezés időpontja.

7. A létesítmény célja és típusa (névleges szétválasztási kapacitás, dúsítóüzemek stb.)

8. A létesítmény üzemelési módja, amely befolyásolja teljesítményét (elfogadott műszakrendszer, az éves üzemelési periódusok hozzávetőleges adatai stb.).

9. A létesítmény telephelyének alaprajza. Térkép, amely megmutatja a létesítmény határvonalait, a helyszínrajzokat, az épületeket, utakat, folyókat, vasutakat stb.

10. A létesítmény alaprajza:

a) a létesítmény körülzárása, kerítések és hozzávezető utak;

b) a létesítmény bizonyos részeinek körülzárása;

c) a nukleáris anyag által követett útvonalak;

d) a bejövő nukleáris anyagok tárolója;

e) az egyes főbb feldolgozó területek és laboratóriumok, beleértve a tömegmérésre és mintavételre szolgáló területet, a dekontamináló területet, a tisztításra és betöltésre használt területeket stb.);

f) vizsgálatokra és kísérletekre szolgáló területek;

g) a kimenő nukleáris anyagok tárolója;

h) hulladékkezelő létesítmények;

i) analitikai laboratórium.

A LÉTESÍTMÉNY ÁLTALÁNOS ELRENDEZÉSE, BELEÉRTVE AZ ANYAGELSZÁMOLÁSRA, A LÉTESÍTMÉNY KÖRÜLHATÁROLÁSÁRA ÉS MEGFIGYELÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS

A nukleáris anyagok forgalma, elhelyezése és kezelése

11. A tárolásra és feldolgozásra használt területek bemutatása ábrák segítségével vagy más módon. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia (adott esetben):

a) mintavételi és mérési pontok;

b) egy adag mennyisége és/vagy áramlási sebessége;

c) a tárolás vagy csomagolás módszere;

d) tárolási kapacitások.

12. A fenti 11. pontban foglaltakon kívül a létesítmény leírásának a következőket kell még tartalmaznia:

a) a szétválasztási kapacitás;

b) a dúsítás technikája és módszerei;

c) a betöltésre, a végtermék és a meddő eltávolítására szolgáló helyek;

d) újrafeldolgozó létesítmények;

e) a felhasznált UF6 palackok típusa és mérete, valamint a töltési és az ürítési módszerek.

13. Az energiafogyasztást is meg kell adni, ahol szükséges.

14. Minden diagramnak be kell mutatnia egyensúlyi körülmények között a következőket:

a) az éves névleges teljesítmény;

b) a feldolgozás alatt levő anyagok fizikai leltára;

c) az elszivárgás, lebomlás, kiülepedés stb. következtében beálló anyagveszteségek;

d) a rendszeres üzemi karbantartásra vonatkozó intézkedések (időszakos leállások vagy folyamatos üzem közbeni alkatrészcsere stb.).

15. Adja meg a folyamatban részt nem vevő, karbantartásra vagy alkatrészcserére használt berendezések dekontaminálására szolgáló sajátos mintavételi és mérési pontokat.

16. Adja meg a feldolgozási folyamat hulladékkezelési pontjait, beleértve a hulladékelhelyezés módszerét, a tárolási időtartamot, a hulladékelhelyezés típusát stb.

A nukleáris anyag leírása

17. Folyamatábrák segítségével vagy egyéb módon adja meg valamennyi nukleáris anyagra vonatkozóan a becsült forgalmat és anyagleltárt a tárolási és a feldolgozási területeken. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a fizikai és kémiai forma;

b) a dúsítás tartománya a betáplált anyagra, a termékre és a meddőre vonatkozóan;

c) minden szilárd vagy folyékony, tovább nem használt anyagra a nukleáris anyagtartalom tartománya vagy annak várható felső határa.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

Nyilvántartási rendszer

18. A nyilvántartási adatok rögzítésénél és jelentésénél, valamint az anyagmérlegek elkészítésénél alkalmazott számviteli módszerek leírása; csatolja az eljárásoknál használt formanyomtatvány-mintákat.

19. Jelezze, mikor és milyen gyakran vesznek fel anyagmérlegeket, beleértve a kampányok alattiakat is. Írja le a fizikai leltár felvétele utáni nyilvántartás-helyesbítés módszerét és eljárását.

20. Írja le a szállító/címzett közötti különbségek kezelési eljárását és a nyilvántartás helyesbítésének módszerét.

21. Írja le a nyilvántartásoknál alkalmazott korrekciók módszerét, amelyeket az eljárási vagy elírási hibák és, adott esetben, a szállító/címzett közti különbségek miatt alkalmaznak.

Fizikai leltár

22. A 11. és 17. pontban foglalt folyamatábrák alapján határozza meg azokat a berendezéseket, amelyeket a fizikai leltár körülményei között mint a nukleáris anyag számára szolgáló konténereket kell feltüntetni. Adja meg a fizikai leltár ütemezését.

Mérési, mintavételi és elemzési módszerek

23. A mintavételi és mérési pontok elhelyezéséhez figyelembe kell venni a 11. és 17. pontban foglalt folyamatábrákat.

24. Le kell írni a jelzett pontokban szereplő minden egyes méréshez alkalmazott módszert; meg kell adni a tényleges tömegek és térfogatok meghatározására végzett számításokat, a felhasznált egyenleteket és táblázatokat. Meg kell adni, hogy az adatokat automatikusan vagy kézzel rögzítették-e. Le kell írni minden pontra vonatkozóan a mintavételi eljárás módját és gyakorlatát. Meg kell adni a kivett minták számát és az elutasítás kritériumait.

25. Le kell írni a nyilvántartási célokra szolgáló analitikai módszereket. A kezelési utasításra vagy a jelentésre történő hivatkozás megfelelő.

A mérési pontosság ellenőrzése

26. Írja le a tömegmérés, térfogatmérés és mintavételek pontosságának és az eltéréseknek, valamint a mérésekre használt berendezések kalibrálásának folyamatos értékelésére vonatkozó programokat.

27. Írja le a 25. pontban említett analitikai módszereknél használt szabványminták típusát és minőségét, az alkalmazott analitikai berendezések típusát, valamint kalibrálásuk módszerét és gyakoriságát.

Statisztikai értékelés

28. Írja le a tömegmérések, a térfogatmérések, a mintavétel és az analitikai mérések ellenőrző programjaiban összegyűjtött adatok statisztikai értékelésére szolgáló eljárásokat (pl. a mérések véletlenszerű és szisztematikus hibájának meghatározását és az ezzel kapcsolatos hibahatárokat); valamint a szállító/címzett közti különbségek, a könyv szerinti leltártól való eltérés, a fizikai leltártól való eltérés és a szubjektív hibák átfogó hibahatárainak meghatározására szolgáló, az egyedi mérések becsült hibájának kombinálásával végzett statisztikai eljárásokat.

A BIZTOSÍTÉKI RENDSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

29. Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

30. A betartandó egészségügyi és biztonsági rendszabályokra vonatkozó információk és azokra, amelyekhez a biztosítéki ellenőröknek alkalmazkodniuk kell a létesítménynél.

F. EGY EFFEKTÍV KILOGRAMMNÁL TÖBB NUKLEÁRIS ANYAGOT FELHASZNÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

Kelt, …

Az A.–E. szakaszban nem említett, egy effektív kilogrammnál több nukleáris anyagot felhasználó létesítményre vonatkozó kérdőívnek a következőket kell tartalmaznia:

- a létesítmény azonosító adatai,

- a létesítmény általános elrendezése, beleértve az anyagnyilvántartásra, a létesítmény körülhatárolására és megfigyelésére vonatkozó jellemzőket,

- a nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszere, beleértve a fizikai leltár felvételének módszereit,

- a biztosítéki rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos egyéb információk.

Az e különböző címeken kért információk, adott esetben, megegyeznek a C., D. és E. szakasz alá tartozó létesítménytípusokra vonatkozó kérdőívekben találhatókkal.

G. EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEK [5]

Kelt, …

A LÉTESÍTMÉNY ÉS A NUKLEÁRIS ANYAGOK ADATAI

1. Név.

2. Helység, pontos cím telefonszámmal és telexszámmal.

3. Tulajdonos (jogilag felelős természetes vagy jogi személy).

4. Üzemeltető (jogilag felelős természetes vagy személy).

5. A nukleáris anyag típusa.

6. A tárolásra és kezelésre használt konténerek leírása (az előírásnak megfelelően a zártság (plombák) vizsgálatának lehetősége).

7. A nukleáris anyag felhasználásának leírása.

A NUKLEÁRIS ANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

8. A nukleáris anyagok nyilvántartására és ellenőrzésére szolgáló jelenlegi és javasolt eljárások általános leírása, beleértve a fizikai leltár felvételének eljárásait is.

9. Az anyagnyilvántartás és anyagellenőrzés szervezete.

[1] A 11–14.pontban kért adatokat a létesítményben találhato minden alkatrész tekintetér ben fel kell tüntetni. A 11. pontban találhato adatoknak megfelelő terminologiat kell használni.

[2] Minden egyes kritikus rendszerre, ha egynél több van a létesítményben.

[3] Minden egyes kritikus rendszerre, ha egynél több van a létesítményben.

[4] Dúsítással, konverzióval, gyártással, reaktorokkal és kémiai újrafeldolgozó és visszanyerő létesítményekkel általában nem kapcsolatos különlétesítmények.

[5] Az "egyéb" kifejezés mindazokat a létesítményeket jelenti, amelyek nem szerepelnek az A.–F. kérdőívekben, és ahol a kérdéses nukleáris anyag rendszeresen használt mennyisége nem haladja meg az egy effektív kilogrammot.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) Létesítmény:

A jelentést tevő létesítmény neve és címe és anyagok átadása esetén a megfelelő létesítmény neve és címe (fogadó fél az elküldésnél és szállító az átvételnél).

(2) Az anyagmérlegkörzet:

A jelentést készítő anyagmérlegkörzet kódja. Ezt a kódot közölni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekben érintett létesítménnyel.

(3) Időpont:

A készletváltozás éve, hónapja és napja.

(4) Mérési kulcspont:

Mérési kulcspont. Ezt a kódot közlik a különleges biztosítéki rendelkezésekben érintett létesítménnyel. A készletváltozásra vonatkozó kódot kell használni.

(5) Mérés:

Azt kell feltüntetni, amely alapján a bejelentett nukleáris anyag mennyiségét meghatározták. Az esettől függően a következő kódok egyikét kell használni:

Mért | Becsült | Magyarázat |

M | E | A jelentésben szereplő anyagmérlegkörzetben |

N | F | Egy másik anyagmérlegkörzetben |

T | G | A jelentésben szereplő anyagmérlegkörzetben, ha a tömegek már szerepeltek egy előző anyagmérleg-változásról szóló jelentésben vagy fizikai leltárjegyzékben |

L | H | Egy másik anyagmérlegkörzetben, ha a tömegek már szerepeltek egy előző anyagmérleg-változásról szóló jelentésben vagy egy olyan fizikai leltárjegyzékben, amely erre az anyagmérlegkörzetre vonatkozott |

(6) A leltárváltozás típusa:

A leltárváltozás típusát be kell jelenteni. Erre a következő kódok egyikét kell használni:

Kulcsszó | Kód | Magyarázat |

Átvétel | RD | Nukleáris anyag fogadása egy, a Közösségen belüli anyagmérlegkörzetből. |

Behozatal | RF | Nukleáris anyag behozatala a Közösségen kívülről. |

Átvétel biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységtől | RN | Nukleáris anyag átvétele biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységtől (35. cikk). |

Szállítás | SD | Nukleáris anyag átadása a Közösségen belüli másik anyagmérlegkörzetnek. |

Kivitel | SF | Nukleáris anyag kivitele a Közösségen kívülre. |

Átadás biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységnek | SN | Nukleáris anyag átadása egy biztosítéki szempontból nem ellenőrzött tevékenységnek (35. cikk). |

Mért hulladékok | LD | Olyan nukleáris anyagok, amelyek mennyiségét méréssel vagy mérés alapján becsléssel határozták meg, és amelyeket a folyamatból úgy távolítanak el, hogy nem alkalmasak további nukleáris felhasználásra. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérlegkörzet leltárából. |

Áthelyezés visszatartott hulladékok közé | TW | Olyan hulladékok, amelyek mennyiségét méréssel vagy becsléssel határozták meg mérések alapján, és amelyeket az anyagmérlegkörzeten belül egy más területre helyeztek el, ahonnan azok vissza is hozhatók. A szóban forgó nukleáris anyagok mennyiségét le kell vonni az anyagmérlegkörzet leltárából. (A visszatartott hulladék értelemszerűen olyan nukleáris anyagot tartalmaz, amely a jelenlegi technológiával gazdaságosan nem nyerhető ki.) |

Visszasorolás visszatartott hulladék kategóriából | FW | Egy bizonyos mennyiségű nukleáris anyag visszavétele a visszatartott hulladék kategóriából az anyagmérlegkörzet leltárába. Ezt akkor alkalmazzák, amikor a visszatartott hulladék kategóriában nyilvántartott nukleáris anyagot kiveszik az anyagmérlegkörzeten belül az adott helyről, akár feldolgozás, akár elszállítás céljából. |

Kiselejtezés a visszatartott hulladék kategóriából | WD | Nukleáris anyagok bizonyos mennyiségének áttétele a visszatartott hulladék kategóriából a mért hulladékok közé. Ez a leltárváltozás helyettesíti az előző két pontban említett leltárváltozásokat "Visszasorolás visszatartott hulladék kategóriából" (FW) és "Mért hulladékok" (LD). A szóban forgó nukleáris anyagok mennyisége nem befolyásolja az anyagmérlegkörzet leltárát. |

Véletlen veszteség | LA | Ismert mennyiségű nukleáris anyag visszanyerhetetlen és gondatlanságból eredő vesztesége, amely üzemzavar következménye. |

Mentesítés | EU | Adott mennyiségű nukleáris anyag mentesítése a bejelentési kötelezettség alól (22. cikk). A szóban forgó nukleáris anyag mennyiségét le kell vonni az anyagmérlegkörzet leltárában szereplő mennyiségből. |

Mentesítés megszüntetése | DU | A bejelentési kötelezettség alól korábban kivett, adott mennyiségű nukleáris anyag mentesítésének megszüntetése (22. cikk). A szóban forgó nukleáris anyag mennyiségét hozzá kell adni az anyagmérlegkörzet leltárában szereplő mennyiséghez. |

Kategóriaváltoztatás | CC | Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása egyik nyilvántartási kategóriából egy másikba (21. cikk). |

Átsorolás másik adagba | RB | Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása az egyik adagból egy másikba. Ez a művelet csak akkor végezhető el, ha a különleges biztosítéki rendelkezések adagkövetést írnak elő. |

Különleges kötelezettség változtatása | CR | Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása egy másik kategóriába abból a különleges biztosítéki kötelezettségi kategóriából, amelyhez tartozik (20. cikk). |

Felhasználás változása | CU | Adott mennyiségű nukleáris anyag nyilvántartási átsorolása egy másik kategóriába abból a felhasználási kategóriából, amelybe be van sorolva (9. cikk). |

Nukleáris átalakulás | NT | Nukleáris átalakulásnak, pl. hasadásnak, befogásnak vagy radioaktív bomlásnak tulajdonítható növekedés vagy csökkenés a nukleáris anyagok mennyiségében. |

Szállító/fogadó fél közti eltérés | DI | A szállított és átvett anyagok mennyiségében mutatkozó különbség (36. cikk u) pontja). |

Új mérés | NM | Az anyagmérlegkörzetben elszámolt nukleáris anyagnak az újonnan mért mennyiség és a korábban számon tartott mennyiség közötti különbségnek megfelelő mennyisége, és amely se nem a szállító/fogadó fél közötti eltérésből, se nem korrekcióból származó mennyiség. (Az e címszó alá tartozó információk közé tartozik például az abból adódó eltérés, hogy az üzemeltető saját céljára fizikai anyagleltárt készített.) |

Kerekítések | RA | Kerekítés abból a célból, hogy az adott időszakra vonatkozó, a bejelentésben szereplő kerekített anyagmennyiségek egybevágjanak a végső könyvelési leltárral, adott esetben. |

Kiigazított könyvelési leltárkészlet | BA | Hónap végi könyvelési leltár, minden nukleárisanyag-kategóriára külön-külön. |

Nincs változás | NC | Nincs változás az anyagleltárban a hónap folyamán. |

(7) A vonatkozó anyagmérlegkörzet (MBA):

Az alább felsorolt leltárváltozások esetén jelezni kell az érintett anyagmérlegkörzet megfelelő kódját.

a) Átvétel (RD)

A szállító anyagmérlegkörzet kódja.

b) Behozatal (RF)

Az exportáló anyagmérlegkörzet kódja (ha nem ismert, elegendő az exportáló ország kódja).

c) Szállítás (SD)

A fogadó fél anyagmérlegkörzet kódja.

d) Kivitel (SF)

Az importáló anyagmérlegkörzet kódja (ha nem ismert, elég az importáló ország kódja).

(8) Az adag megnevezése:

Az adag megnevezését az üzemeltető is megválaszthatja, azonban:

a) "átvétel (RD)" okozta leltárváltozás esetén az adag szállító által választott megnevezését kell alkalmazni;

b) nem szabad olyan adagmegnevezést használni, amely már szerepel ugyanazon az anyagmérlegkörzeten belül egy másik adagra vonatkozóan;

c) ha a különleges biztosítéki rendelkezések az adagok követését is előírják, azonos adagra ugyanazt a megnevezést kell használni, mint amelyet már előzőleg is használtak. Egyidejűleg nem létezhet két adag ugyanazzal a megnevezéssel az anyagmérlegkörzetben (az adag megnevezése abban az esetben megváltoztatható, ha "átsorolás másik adagba (RB)" típusú készletváltoztatást végeznek).

(9) Tételek száma:

Be kell jelenteni azoknak a hasonló tételeknek a számát, amelyekből az adag áll. Ha egy leltárváltozás több sorból áll, az adagban lévő tételek számát az egyes sorok tételszámának összegeként kell megadni.

Több sorból álló rövid megjegyzések esetén ezeket az oszlopokat kell használni a folyamatos sorszámozáshoz (lásd a 24. pontot).

(10) Az anyag megnevezése:

A következő kódokat kell használni. Ezeket a következő kategóriák sorrendjében kell alkalmazni:

a) Az anyag formája (32. és 33. oszlop)

Fő kategória | Alkategória | Kód |

Ércek | – | OR |

Koncentrátumok | – | YC |

Urán-hexafluorid (UF6) | – | U6 |

Urán-tetrafluorid (UF4) | – | U4 |

Oldatok | nitrát | LN |

fluorid | LF |

egyéb | LO |

Porok | homogén | PH |

heterogén | PN |

Kerámiák | tabletták | CP |

golyók | CS |

egyéb | CO |

Fém | tiszta | MP |

ötvözetek | MA |

Üzemanyag | rudak, pálcák | ER |

lemezek | EP |

kötegek | EB |

kazetták | EA |

egyéb | EO |

Zárt sugárforrások | – | QS |

Kis mennyiségek | – | SS |

Minták |

Selejt | homogén | SH |

heterogén (tisztítási maradék, salak, üledék, törmelék, egyéb) | SN |

Szilárd hulladék | üres tokok, burkolatok | AH |

vegyes (műanyagok, kesztyűk, papírok stb.) | AM |

szennyezett felszerelés | AC |

egyéb | AO |

Folyékony hulladék | kis aktivitású | WL |

közepes aktivitású | WM |

nagy aktivitású | WH |

b) Fűtőelemkonténer-típusok (34. oszlop)

Konténer típusa | Kód |

Hengeres | C |

Csomag | P |

Hordó | D |

Megszámlálható fűtőelem | S |

Kalitkás tartó | B |

Palack | F |

Tartály vagy egyéb konténer | T |

Egyéb | O |

c) A nukleáris anyag állapota (35. oszlop)

Állapot | Kód |

Friss üzemanyag | F |

Besugárzott üzemanyag | I |

Tárolt hulladék | W |

Visszanyerhetetlen anyag | N |

Visszanyerhető anyag | R |

(11) Elem:

A következő nukleárisanyag-kategóriákat kell használni:

Kategória | Kód |

Szegényített urán | D |

Természetes urán | N |

Alacsonydúsítású urán (20 % dúsításig) | L |

Nagydúsítású urán (20 % dúsítás felett) | H |

Plutónium | P |

Tórium | T |

Ha egy adag több kategóriába tartozó nukleáris anyagot tartalmaz, külön sorokat kell használni minden kategóriára.

(12) Az elem tömege

Be kell jelenteni a 11. pontban említett elemek tömegét. A következő tömegegységeket kell használni: legalább grammokat plutóniumra és dúsított uránra, legalább kilogrammokat tóriumra, természetes uránra és szegényített uránra. Mindazonáltal a könyvelési nyilvántartásokban megjelenő decimális számjegyeket lehet jelenteni. "Nukleáris átalakulás (NT)", "szállító/címzett különbözet (DI)", "új mérés (NM)" és "kerekítések (RA)" típusú leltárváltozás esetén a leltárt csökkentő mennyiségeket a szám előtti mínusz jellel kell ellátni.

(13) Egység:

Meg kell adni az elem tömegegységét, ha az eltér a 12. pontban megadott szabványos egységektől. Kilogrammokhoz "K", grammokhoz "G" kódot kell használni.

(14) Izotóp:

Ez a kód a szóban forgó hasadó izotópokat jelzi, és csak akkor kell bejelenteni, ha a hasadó izotóp tömege is be van jelentve. A következő kódokat kell használni:

Kód | Magyarázat |

G | U-235 |

K | U-233 |

J | U-235 plusz U-233 |

(15) Hasadó izotópok tömege:

Hacsak a különleges biztosítéki előírások nem rendelkeznek másképpen, a hasadó izotópok tömegét csak dúsított uránnál és a dúsított uránt érintő kategóriaváltoztatásnál kell bejelenteni. Ugyanazokat a tömegegységeket kell használni, mint a megfelelő elem tömegénél. A 12. pont alatti, a számjegy előjelére vonatkozó megjegyzések itt is érvényesek.

(16) Egység:

A hasadó izotópok tömegegységét akkor kell megadni, ha eltérnek a 15. pontban jelzett szabvány egységektől. Kilogrammokhoz "K", grammokhoz "G" kódot kell használni.

(17) Kötelezettség:

A Közösség által a nukleáris anyagokra vonatkozóan elfogadott különleges biztosítéki kötelezettség (20. cikk) olyan megállapodás értelmében, amelyet a Közösség harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött. A Bizottság közli a létesítményekkel a megfelelő kódokat és az esetleges további módosításaikat.

(18) Felhasználás:

A nukleáris anyag felhasználásának jelzése kétjegyű kóddal történik (9. cikk). A felhasználás jelzése csak a létesítménybe történő beszállításra és az onnan történő kiszállításra kötelező (14. cikk). Az alkalmazandó kódot az érintett létesítménynek kell meghatároznia a következő feltételek szerint:

a) az azonos felhasználásra kijelölt nukleáris anyagokat ugyanazzal a kóddal kell azonosítani;

b) az első alkalommal használt kód jelentését előre közölni kell a Bizottsággal;

c) a különböző felhasználási módokat különböző kódokkal kell jelezni;

d) ha ugyanazon a létesítményen belül a nukleáris anyagot más felhasználásra jelölik ki, mint amelyre előzőleg bejelentették, ezt a változtatást "Felhasználás változása (CU)" típusú leltárváltozásként kell bejelenteni.

(19) Hozzátartozó információk:

Meg kell adni az alább felsorolt készletváltozáshoz tartozó információkat.

a) Kategóriaváltoztatás (CC):

A nukleáris anyag kategóriájának kódja a változás előtt. (A változás utáni megfelelő kódot a 11. pontban kell jelezni.)

b) Különleges kötelezettség változtatása (CR):

A nukleáris anyagra vonatkozó különleges biztosítéki kötelezettség kódja a változás előtt. (A változás utáni megfelelő kódot a 17. pontban kell jelezni.)

c) Felhasználás változása (CU):

A nukleáris anyagra vonatkozó felhasználási kód a változás előtt. (A változás utáni megfelelő kódot a 18. pont szerint kell jelezni.)

d) Átsorolás másik adagba (RB):

Az adag változás előtti megnevezését csak akkor kell jelölni, ha a különleges biztosítéki rendelkezések az adagok követését írják elő, és ha az üzemeltető meg akarja változtatni egy meglévő adag megnevezését. (A változtatás utáni tételmegnevezést a 8. pontban kell jelezni.)

(20) Bejegyzés:

Ez az oszlop kizárólag az egyedi bejegyzési sorok jelzésére szolgál, és kizárólag a következő esetekben kell kitölteni

Kód | Magyarázat |

I | A bejegyzési sor tartalmazza az izotópos összetételt, lásd 23. pont |

N | A bejegyzési sor rövid megjegyzést tartalmaz, lásd 24. pont |

(21) Helyesbítés:

A helyesbítést úgy kell végezni, hogy törölni kell a téves bejegyzési sor(oka)t, és be kell illeszteni a helyes bejegyzési sor(oka)t. A következő kódokat kell használni:

Kód | Magyarázat |

D | Törlés. A törlendő bejegyzési sort teljes egészében meg kell ismételni (a 73-as oszloppal bezárólag), kivéve a 3. pontot, amelynek azt a dátumot kell tartalmaznia, amikor a törlést végezték a könyvelési nyilvántartásokban. |

A | Hozzáadás. A helyes bejegyzési sort teljes egészében meg kell jelölni (a 73-as oszloppal bezárólag). A 3. pontban azt a dátumot kell megjelölni, amikor a hozzáadást végezték a könyvelési nyilvántartásokban. |

(22) Eredeti dátum:

Helyesbítés esetén azt az évet, hónapot és napot kell megjelölni, amikor a helyesbítendő sort eredetileg készítették.

(23) Izotópok adatai:

Ha a különleges biztosítéki rendelkezésekben úgy határozták meg, az izotópok tömegszázalékát be kell jelenteni. Legalább két tizedes jegynyi pontosság kötelező. A bejegyzési sor 2–4., 6. és a 8–11. pontjában azokat az információkat, amelyekre az izotópos adatok vonatkoznak, meg kell ismételni az illető bejegyzési sor megfelelő oszlopában.

(24) Rövid megjegyzések:

Magyarázatot kell adni a készletváltozásra (ennek a rendeletnek a 15. cikke). A bejegyzési sor 2–6., 8., 10. és 11. pontjában azokat az információkat, amelyekre a rövid megjegyzések vonatkoznak, meg kell ismételni az illető bejegyzési sor megfelelő oszlopában.

A rövid megjegyzéseket a 25. pontban meg lehet ismételni, vagy külön lapon.

(25) Megjegyzések:

Az üzemeltető számára rendelkezésre álló hely.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BEJELENTÉSI FORMANYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

1. Nukleáris anyagok átadása esetén a szállítónak kell megadnia a fogadó fél részére a készletváltozási jelentéshez szükséges információkat.

2. A 19. pontban említett esetekben a különbségeket közvetlenül egyetlen bejegyzési sorban (közvetlen nyilvántartás) kell bejelenteni. Ugyanakkor az üzemeltetőnek lehetősége van további információk bejelentésére külön sorokban, például bemutatni e különbségek eredetét, ha ezekre az információkra megállapodás alapján kódokat fogadnak el.

3. Valamennyi érintett oszlopot ki kell tölteni. Az információkat a megfelelő helyekre kell beírni.

4. Ha a Bizottság beleegyezését adta, a jelentéseket számítógéppel is lehet készíteni, és be lehet küldeni a Bizottságnak számítógéppel olvasható formában, amennyiben a rendeletben előírt összes információt tartalmazzák.

5. Ha a numerikus adatok tört számokat is tartalmaznak, pontot kell használni a tizedesjegyek elválasztására.

6. A következő 54 karakter használható: 26 nagybetű A-tól Z-ig, a számok 0-tól 9-ig és a következő karakterek: "plusz", "mínusz", "perjel", "csillag", "szóköz", "egyenlőségjel", "nagyobb, mint", "kisebb, mint", "pont", "vessző", "nyitó zárójel", "záró zárójel", "kettőspont", "dollár", "százalék", "idézőjel", "pontosvessző" és "kérdőjel". Az O betűt át kell húzni, hogy elkerüljék a 0-val való összekeverést.

7. A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

8. A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványokat az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) Létesítmény:

A jelentést tevő létesítmény neve és címe.

(2) A jelentési időszak kezdete:

Az a dátum, amikor a jelentési időszak kezdődik, vagyis az előző fizikai leltár felvételének napját követő nap 00.00 órája.

(3) Kategória:

Annak a nukleáris anyagnak a kategóriája, amelyre vonatkozóan az anyagmérlegről szóló jelentést készítették.

(4) Az anyagmérlegkörzet:

A jelentésben szereplő anyagmérlegkörzet kódja. Ezt a kódot közölni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítménnyel.

(5) Időpont:

Az az év, hónap, nap, amelyen a jelenlegi fizikai leltárt felvették. A bejelentési időszak ennek a napnak a 24.00. órájával zárul.

(6) Készletre vonatkozó információk:

A készletre vonatkozó különböző típusú információkat, adott esetben, az alább jelzett sorrendben kell megadni. A következő kódokat kell használni:

Kulcsszó | Kód | Magyarázat |

Nyitó tényleges készlet | PB | Tényleges készlet a bejelentési időszak kezdetén. |

A készletben bekövetkezett változások (a kódokat lásd a II. melléklet magyarázó megjegyzéseinek (6) pontjában) | | Minden típusú leltárváltozáshoz egy összesített sort kell létrehozni a teljes bejelentési időszakra vonatkozóan (először a növekedések, aztán a csökkenések). |

Kiigazított könyvelési zárókészlet | BA | Könyvelési készlet a jelentési időszak végén. |

Tényleges zárókészlet | PE | Tényleges készlet a jelentési időszak végén. |

Leltárkülönbözet | MF | Leltárkülönbözet. Úgy kell kiszámítani, hogy "tényleges zárókészlet (PE)" mínusz "kiigazított könyvelési zárókészlet (BA)". |

(7) Elem:

Minden nukleárisanyag-kategóriára külön anyagmérleg-jelentést kell készíteni. A II. melléklet magyarázó megjegyzéseinek (11) pontjában megadott kódokat kell alkalmazni.

(8) –(12):

A II. melléklet (12), (13), (14), (15) és (16) magyarázó megjegyzéseit kell alkalmazni.

(13) Helyesbítés:

A helyesbítést úgy kell végezni, hogy törölni kell a téves bejegyzési sor(oka)t, és be kell illeszteni a helyes bejegyzési sor(oka)t. A következő kódokat kell használni:

Kód | Magyarázat |

D | Törlés. A törlendő bejegyzési sort teljes egészében meg kell ismételni (a 73-as oszloppal bezárólag). |

A | Hozzáadás. A helyes bejegyzési sort teljes egészében be kell jelenteni (a 73-as oszloppal bezárólag). |

(14) Megjegyzések:

Az üzemeltető számára rendelkezésre álló hely.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BEJELENTÉSI FORMANYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

A II. melléklet magyarázó megjegyzéseinek végén lévő 3., 4., 5., 6., 7. és 8. általános megjegyzéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) Létesítmény:

A jelentést tevő létesítmény neve és címe.

(2) Az anyagmérlegkörzet (mba):

A jelentésben szereplő anyagmérlegkörzet kódja. Ezt a kódot közlik a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítménnyel.

(3) Időpont:

Az az év, hónap, nap, amelyen a jelenlegi fizikai leltárt felvették, amely a 24.00 órakor fennálló állapotot tükrözi.

(4) Mérési kulcspont (KMP):

Mérési kulcspont. Ezt a kódot közölni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítménnyel.

(5) Mérés:

A II. melléklet magyarázó megjegyzéseinek (5) pontját kell alkalmazni.

(6) Az adag megnevezése:

Ha a különleges biztosítéki rendelkezések az adagok követését írják elő, akkor a készletváltozási jelentésben vagy egy előző fizikai leltárban az arra az adagra használt megnevezést kell megismételni.

(7) –(16):

A II. melléklet (9), (10), (11), (12), (13), (14), (15), (16), (17) és (18) magyarázó megjegyzéseit kell alkalmazni.

(17) Helyesbítés:

A helyesbítést úgy kell végezni, hogy törölni kell a téves bejegyzési sor(oka)t, és be kell illeszteni a helyes bejegyzési sor(oka)t. A következő kódokat kell használni:

Kód | Magyarázat |

D | Törlés. A törlendő bejegyzési sort teljes egészében meg kell ismételni (a 73-as oszloppal bezárólag). |

A | Hozzáadás. A helyes bejegyzési sort teljes egészében be kell jelenteni (a 73-as oszloppal bezárólag). |

(18) Megjegyzések:

Az üzemeltető számára rendelkezésre álló hely.

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A BEJELENTÉSI FORMANYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

Ha a fizikai leltár felvételének napján nincs nukleáris anyag az anyagmérlegkörzetben, akkor a fentiek közül csak az 1., 2., 3. és 9. pontot kell kitölteni a jelentésben.

A II. melléklet magyarázó megjegyzéseinek végén lévő 3., 4., 5., 6., 7. és 8. általános megjegyzéseket kell értelemszerűen alkalmazni .

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) A jelentésben szereplő anyagmérlegkörzet kódját közölni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítménnyel.

(2) A nukleáris anyagot szállító létesítmény és fogadó létesítmény neve, címe és országa. Az Egyesült Királyságon kívülre irányuló kivitel esetén a végső fogadó felet is fel kell tüntetni, adott esetben.

(3) Az elemek összes tömegét kilogrammban kell megadni természetes és szegényített uránra és tóriumra, és grammokban dúsított uránra és plutóniumra. Meg kell adni a hasadó izotópok tömegét is, adott esetben.

(4) A kémiai összetételt meg kell adni.

(5) Adott esetben, meg kell adni a dúsítást vagy az izotóp-összetételt.

(6) Az anyagok leírását a rendelet II. melléklet 10. pontjában foglaltak szerint kell megadni.

(7) Meg kell adni a szállítmányban levő tételek számát.

(8) Meg kell adni a konténerek leírását (típusát), beleértve a plombálást lehetővé tevő jellemzőket is.

(9) Meg kell adni a szállítmány azonosító adatait (pl. konténer jelzései vagy számai).

(10) Az esettől függően meg kell adni a szállítóeszközöket.

(11) Meg kell adni az anyagmérlegkörzeten belül azt a helyet, ahol a nukleáris anyagot szállításra előkészítik, és ahol az azonosítható, valamint ahol annak mennyisége és összetétele, ha lehetséges, meghatározható.

(12) Az utolsó dátum, amikor az anyag azonosítható, és amikor mennyisége és összetétele, ha lehetséges, meghatározható.

(13) Az elküldés és a rendeltetési helyre való várható megérkezés hozzávetőleges időpontjai.

(14) Meg kell jelölni a nukleáris anyag kijelölt felhasználását.

(15) Az esettől függően a következőket kell megadni:

- a Közösségnek harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodása, amely alapján az anyagot szállítják,

- a Bizottság felhatalmazása a Szerződés 59. cikke értelmében,

- az a dátum, amikor a szerződést a szállító szervvel megkötötték vagy megkötöttnek tekintették, valamint egyéb hasznos hivatkozások,

- bérfeldolgozási szerződéseknél (a Szerződés 75. cikke) és az olyan szerződéseknél, amelyek kismennyiségű anyagok szállítására vonatkoznak (a Szerződés 74. cikke, valamint a 3137/74/Euratom rendelettel módosított 17/66/Euratom bizottsági rendelet), a szállító szervhez való bejelentés időpontja és egyéb hasznos hivatkozások.

Megjegyzés:

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványt az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) A jelentésben szereplő anyagmérlegkörzet kódját közölni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítménnyel.

(2) A nukleáris anyagot fogadó létesítmény és szállító létesítmény neve, címe és országa.

(3) Az elemek összes tömegét kilogrammban kell megadni természetes és szegényített uránra és tóriumra, valamint grammokban dúsított uránra és plutóniumra. Meg kell adni a hasadó izotópok tömegét is, adott esetben.

(4) A kémiai összetételt meg kell adni.

(5) Adott esetben, meg kell adni a dúsítás mértékét vagy az izotópos összetételt.

(6) Az anyagok leírását a rendelet II. melléklet 10. pontjában foglaltak szerint kell megadni.

(7) Meg kell adni a szállítmányban levő tételek számát.

(8) Meg kell adni a konténerek leírását (típusát), és adott esetben a plombák leírását.

(9) Az esettől függően meg kell adni a szállítóeszközöket.

(10) A jelentéstevő anyagmérlegkörzetébe való megérkezés várható vagy tényleges időpontja.

(11) Meg kell adni az anyagmérlegkörzeten belül azt a helyet, ahol az anyagot kicsomagolják, és ahol azonosítható, valamint ahol annak mennyisége és összetétele meghatározható.

(12) Az anyag kicsomagolásának időpontja(i).

(13) Az esettől függően a következőket kell megadni:

- a Közösségnek harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött megállapodása, amely alapján az anyagot szállítják,

- az a dátum, amikor a szerződést a szállító szervvel megkötötték vagy megkötöttnek tekintették, valamint egyéb hasznos hivatkozások,

- bérfeldolgozási szerződéseknél (a Szerződés 75. cikke) és az olyan szerződéseknél, amelyek kis mennyiségű anyagok szállítására vonatkoznak (a Szerződés 74. cikke, valamint a 3137/74/Euratom rendelettel módosított 17/66/Euratom bizottsági rendelet), a szállító szervhez való bejelentés időpontja és egyéb hasznos hivatkozásokat.

Megjegyzés:

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványt az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) A szállítmányokról legkésőbb minden év januárjának végén kell nyilatkozni az előző évre vonatkozóan, minden címzettről külön-külön. A kivitelről szóló nyilatkozatot a szállítás dátumán kell megtenni.

(2) A nyilatkozatot tevő vállalkozás neve és címe.

(3) Annak a bányának a neve, amelyről a nyilatkozatot tették.

(4) A bánya kódja, amelyről a Bizottság értesíti a vállalkozást.

Megjegyzés:

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványt az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) A mentesítés kérésének időpontja.

(2) A mentesítést kérő létesítmény neve, címe és országa.

(3) A kérelmező anyagmérlegkörzetének kódja, amelyről értesíteni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítményt.

(4) Az elemek összes tömegét meg kell jelölni kilogrammban természetes és szegényített uránra és tóriumra és grammokban dúsított uránra és plutóniumra. A hasadó izotópok tömegét is meg kell jelölni, adott esetben.

(5) A nukleáris anyagok kategóriái a II. melléklet 11. pontjában megállapítottak szerint.

(6) A kémiai összetételt meg kell adni.

(7) Adott esetben, a dúsítás mértéke vagy az izotóp-összetétel.

(8) Az anyagok leírása a II. melléklet 10. pontjában foglaltak szerint.

(9) Az anyagokat alkotó tételek száma.

(10) Az anyagmérlegkörzeten belül az a hely, ahol a nukleáris anyagot jelenleg tárolják.

(11) A tárgytalan megjegyzéseket törölni kell.

(12) Meg kell jelölni azon nukleáris anyagok tervezett felhasználását, amelyekre a mentesítést kérték.

(13) Adott esetben meg kell jelölni a nukleáris anyagra vonatkozó különleges biztosítéki kötelezettséget. Az e rendelet II. mellékletének 17. pontjában megállapított kódrendszert kell használni.

(14) Adott esetben meg kell jelölni az anyagmérlegkörzetből való kivitel hozzávetőleges dátumát (észlelhető komponenseknél) vagy a nem nukleáris felhasználásra való átvétel hozzávetőleges dátumát.

Megjegyzés:

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványt az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

(1) A mentesítés megszüntetése közlésének időpontja.

(2) A mentesítésmegszüntetését közlő létesítmény neve, címe és országa.

(3) A mentesítés megszüntetését közlő létesítmény anyagmérlegkörzetének kódja, amelyet közölni kell a különleges biztosítéki rendelkezésekkel érintett létesítménnyel.

(4) Az elemek összes tömegét meg kell jelölni kilogrammban természetes és szegényített uránra és tóriumra, és grammokban dúsított uránra és plutóniumra. A hasadó izotópok tömegét is meg kell jelölni, adott esetben.

(5) A nukleáris anyagok kategóriái a II. melléklet 11. pontjában megállapítottak szerint.

(6) A kémiai összetételt meg kell adni.

(7) Adott esetben, a dúsítás mértéke vagy az izotópos összetétel.

(8) Az anyagok leírása a II. melléklet 10. pontjában foglaltak szerint.

(9) Az anyagokat alkotó tételek száma.

(10) Az anyagmérlegkörzeten belül az a hely, ahol a nukleáris anyagot jelenleg tárolják.

(11) Az a dátum, amelytől a mentesítés megszüntetése hatályos.

(12) Az a dátum, amikor a kérdéses nukleáris anyagra a bejelentési kötelezettség alóli felmentést megadták.

(13) Meg kell jelölni a nukleáris anyag tervezett felhasználását.

Megjegyzés:

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványt az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség).

--------------------------------------------------

X. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, EURATOM BIZTOSÍTÉKI IGAZGATÓSÁG

IRÁNYMUTATÁSOK AZ E RENDELET 6. CIKKE SZERINTI TEVÉKENYSÉGEK KERETPROGRAMJÁNAK KÖZLÉSÉRE

A közlésnek, ha lehetséges, a rákövetkező két évet kell átfognia.

A közlésekben különösen a következőket kell jelezni:

- a műveletek típusa, pl. javasolt kampányok a gyártandó vagy újrafeldolgozandó fűtőelemek típusának és mennyiségének jelzésével; dúsítási programok; reaktorüzemeltetési programok a tervezett leállásokkal,

- az anyagok érkezésének várható ütemezése az anyag adagonkénti mennyiségének és formájának (UF6, UO2, friss vagy kiégett fűtőelemek stb.) feltüntetésével, a konténer vagy a csomagolás várható típusa,

- a termékekben lévő komponensek mennyisége meghatározásának várható időpontjai és az elküldés időpontjai,

- a fizikai leltár felvételének időpontjai és időtartama.

Megjegyzés:

A Szerződés 79. cikkének megfelelően azok, akikre a biztosítéki követelmények vonatkoznak, értesítik az érintett tagállam hatóságait minden olyan közlésről, amelyet megküldtek a Bizottságnak e cikk alapján.

A megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatványt az Európai Közösségek Bizottságának Euratom Biztosítéki Igazgatóságához kell továbbítani: "Jean Monnet" épület, Kirchberg, Luxembourg (Luxemburgi Nagyhercegség)

--------------------------------------------------