EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EU-Afrika partnerség az infrastruktúra területén

Afrikának a gazdasági növekedéshez és a humán és társadalmi fejlődéshez nélkülözhetetlen infrastruktúrára van szüksége. Ebben az összefüggésben a Bizottság partnerségi kapcsolatot hoz létre Afrikával a nagy infrastrukturális hálózatok fejlesztése érdekében. Ez a partnerség az Európai Unió 2006 decemberében elfogadott Afrikával kapcsolatos stratégiájának része.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. július 13.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Afrika összekapcsolása: az EU-Afrika partnerség az infrastruktúra területén [COM(2006) 376 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az afrikai infrastruktúra: helyzetjelentés

A közlekedéshez, a telekommunikációs és energiaszolgáltatásokhoz, valamint az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés jelentősen hátráltatja a szegénység visszaszorítását és a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását Afrikában. Valójában a megfelelő infrastruktúrák és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése lehetővé teszi a gazdasági növekedés előmozdítását, valamint ösztönzi a kereskedelmet és a regionális integrációt.

Az afrikai közlekedési rendszer továbbra is elmaradott, mivel a személyek és áruk mozgása főként a közúti közlekedésen alapul, amely nem rendelkezik megfelelő összeköttetésekkel és szolgáltatásokkal. A földrész energiapotenciálja bőséges, de nem megfelelő módon használt. A vízforrások egyenlőtlenül vannak elosztva, és jelentős évszakos csapadékingadozás sújtja őket; emellett a népesség nagy része nem jut hozzá az ivóvízhez és az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz. Végezetül a telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés drága és egyenlőtlen, az afrikai digitális szakadék a legnagyobb a világon.

A kilencvenes években az afrikai kormányok és az Európai Unió (EU) tagállamai fokozatosan csökkentették az infrastrukturális fejlesztésekre szánt forrásokat. Szükségesnek lenne tehát a befektetések növelése. Az EU a Bizottsággal, az afrikai kormányokkal és az adományozókkal együtt szeretné folytatni a már megkezdett utat. Az elsődleges úthálózat és a tengeri kikötők fejlesztése például hozzájárult a kereskedelem és a regionális gazdasági integráció fejlődéséhez.

Partnerség a kihívásoknak való megfelelés érdekében

Ezekkel a kihívásokkal szemben az EU partnerséget alakít ki Afrikával, melynek célja a földrész nagy infrastrukturális hálózatainak fejlesztése. A partnerség alapja az EU Afrika-stratégiája, valamint az Afrikai Unió (AU) és a NEPAD (Új Partnerség az Afrikai Fejlődésért) által az infrastruktúra területén kidolgozott rövid távú cselekvési terv (i-STAP) célkitűzései.

A partnerség elsősorban azokra az infrastruktúrákra irányul, amelyek regionális és kontinentális szintű összeköttetéseket tesznek lehetővé Afrikában, azaz:

  • közlekedés (út- és vasúthálózatok, tengeri és folyami útvonalak, légi közlekedés) a költségek csökkentése és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében;
  • víz és higiénia a helyi és nemzeti, valamint határokon átívelő szintű vízforrás- és folyómedence-kezelés javítása, valamint az ivóvízhez való hozzáférés és a megfelelő higiéniai környezet kialakítása céljából;
  • energia a hálózat kiterjesztése, a vidéki elosztás és a határokon átívelő összekapcsolás javítása érdekében;
  • információs és kommunikációs technológiák (ikt) a megfizethető technológiákhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a következőkhöz nyújtott támogatás révén: szabályozási reform és kapacitásépítés, szélessávú infrastruktúra fejlesztése.

Ez a partnerség fizikai infrastruktúrába történő befektetéseket, intézményi fejlesztésre vonatkozó intézkedéseket és kapacitásfejlesztéseket, valamint a nemzeti szintű politikai és szabályozási keret támogatására irányuló intézkedéseket támogat.

Afrika emellett részesül az EU transzeurópai hálózatok (TEN) fejlesztésében szerzett regionális infrastrukturális tapasztalataiban; mégpedig az elsőrangú projektek azonosításának módszertanában, valamint a konszenzust kialakításának alapelveiben a szabályozási keretek harmonizációjával kapcsolatban.

A partnerségi beavatkozásokat az a törekvés vezérli, hogy összhang alakuljon ki a kontinentális és regionális befektetések, valamint az infrastruktúra fejlesztésére és a szegénység visszaszorítására vonatkozó nemzeti stratégiák között. A partnerség tehát három szinten működik:

  • kontinentális szinten: az AU-NEPAD koordinálja a partnerség kontinentális és regionális prioritásainak azonosítását;
  • regionális szinten: a regionális kezdeményezési programok támogatást nyújtanak azokhoz a politikai és szabályozási keretekhez, amelyek a fizikai beruházásokat kísérik;
  • országos szinten: az UA-NEPAD és az EU küldöttei közösen felügyelik a partnerség célkitűzéseinek megvalósítására irányuló nemzeti intézkedéseket.

A partnerség keretében elvégzett műveletek finanszírozása az alábbiakból történik:

  • a tizedik Európai Fejlesztési Alap (EFA) regionális és nemzeti keretei, azaz 5,6 milliárd euró. Ez az összeg jelentősen magasabb az eddig az EFA által az afrikai infrastruktúrához nyújtott támogatáshoz (3,75 milliárd euró a kilencedik EFA-ból) képest;
  • AKCS-n belüli források, beleértve az energia- és vízhálózatra igénybe vett forrásokat;
  • az EU és az Európai Beruházási Bank (EBB) által létrehozott új vagyonkezelői alap, melynek célja a határokon átnyúló infrastrukturális befektetések finanszírozása. Ezt az alapot a Bizottság, az érdekelt tagállamok, valamint európai és afrikai fejlesztésfinanszírozási intézmények társfinanszírozzák. A 2006-2007-es induló szakaszban 87 millió euróban részesült, amelyet a Közösség és a tagállamok által nyújtott támogatás formájában állt rendelkezésre, valamint 260 millió euróban, amelyet az EBB nyújt kölcsön formájában.

A partnerség sikerének biztosítása érdekében elengedhetetlen a Bizottság, a tagállamok, valamint az olyan nemzetközi kezdeményezések és intézmények közötti hatékony koordináció, mint a Világbank és az EBB. A koordinációt a projektek kedvezményezettek általi birtokbavételének kell kiegészítenie, mégpedig a kormányok felelősségteljes kormányzás iránti politikai kötelezettségvállalásával valamennyi infrastrukturális ágazatban. Ösztönzik a magánszféra részvételét is a partnerségben.

A jogszabályban használt mutatószámok

  • Az ivóvízhez nem jutó népesség aránya Afrikában: 42%.
  • Az alapvető közegészségügyi ellátáshoz nem jutó népesség aránya Afrikában: 60%.
  • Az elektromos áramhoz nem jutó népesség aránya Afrikában: több mint 80%.
  • Az elektromos árammá alakított vízenergia aránya: 7%.

Utolsó frissítés: 31.10.2007

Top