Help Print this page 
Title and reference
A tengerentúli országok és területek társulása az Európai Közösséghez

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A tengerentúli országok és területek társulása az Európai Közösséghez

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. részének megfelelően ez a határozat megállapítja a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) Európai Közösséghez való társulásának keretét a gazdasági és társadalmi fejlődésük előmozdítása, valamint az EK egésze és a köztük lévő szoros gazdasági kapcsolatok kialakítása érdekében.

JOGI AKTUS

A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról („tengerentúli társulási határozat”) [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A tengerentúli országok és területek (TOT-ok) társulására vonatkozó szabályok célja, hogy hatékonyabban előmozdítsák a TOT-ok gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint a TOT-ok és az Európai Közösség (EK) egésze közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését.

Az együttműködés különösen az alábbi három területre összpontosul:

  • a szegénység csökkentése, megelőzése és végül felszámolása;
  • a fenntartható fejlődés;
  • a TOT-ok regionális és világméretű gazdaságba történő fokozatos integrálása.

A társulási szabályok ezenkívül a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elvén alapulnak, amely elvek egyaránt vonatkoznak a tagállamokra és a velük kapcsolatban álló TOT-okra.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETEI

Gazdasági és kereskedelmi együttműködés: a kereskedelmi rendszer

A TOT-okra nagyon kedvező kereskedelmi rendszer vonatkozik. A Közösség területére behozott, a TOT-okból származó termékekre nem vonatkoznak sem behozatali vámok, sem mennyiségi korlátozások. Ez a rendszer egyoldalú, hiszen a Közösségből származó termékekre egyes esetekben a TOT-ok által megállapított behozatali díjakat vagy vámokat állapíthatnak meg. Az Európai Közösséggel szemben alkalmazott szabályok azonban nem lehetnek kevésbé kedvezőek, mint a TOT-ok által a harmadik országokra a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének megfelelően biztosított rendszer, kivéve, ha egy másik TOT-ról vagy egy fejlődő országról van szó. A TOT-ok nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió (EU) tagállamai között.

A társulási szabályok kedvezményes származási szabályokat, valamint olyan különleges rendelkezéseket állapítanak meg, amelyek lehetővé teszik a Közösségből vagy az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjából (AKCS) származó termékekkel való származási kumulációt.

Az átrakási eljárásnak köszönhetően bizonyos feltételek mellett a nem a TOT-okból származó azon termékek, amelyeket oda egy harmadik országból hoznak be, és amelyek esetén behozatali díjakat vagy vámokat fizettek a TOT-okban, a TOT-okra vonatkozó kedvezményes rendszer szerint hozhatók be a Közösségbe. Ez az eljárás – bizonyos kivételektől eltekintve – nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékekre és a mezőgazdasági termékek átalakítása útján keletkezett árukra.

Fejlesztésfinanszírozási együttműködés

Az e területen folytatott együttműködés különösen a TOT-ok fejlesztéséhez kíván hozzájárulni azáltal, hogy támogatja a termelő ágazatot és az olyan területeket érintő politikákat és stratégiákat, mint a kereskedelem fejlesztése, a kereskedelemhez kapcsolódó kérdések, az emberi, szociális és környezetvédelmi fejlesztés, valamint a kulturális és szociális együttműködés.

Regionális együttműködés és integráció

Az e területen folytatott együttműködés a TOT-ok egymás közötti, valamint a TOT-ok és a harmadik országok – például az AKCS-országok – közötti tevékenységeket, továbbá a legkülső régiókkal való együttműködést érinti. Célja a gazdasági együttműködés és fejlesztés felgyorsítása, a lakosság, az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a technológia szabad mozgásának elősegítése, a kereskedelem és a kifizetések liberalizálása, valamint regionális szinten az ágazati reformpolitikák végrehajtása. A szorosabb együttműködés és a fokozott integráció ezenkívül arra ösztönözné a legkevésbé fejlett TOT-okat, hogy kapcsolódjanak be a regionális piacokba, és részesüljenek azok előnyeiből.

VÉGREHAJTÁS

A társulás a Bizottság, a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam és a TOT közötti háromoldalú partnerség elvén alapul. Két fő eszköz áll rendelkezésre a hatékony párbeszéd és partnerség biztosításához:

  • az évente megrendezendő TOTEK fórum, amelyen az EK, valamennyi TOT, illetve a TOT-okkal kapcsolatban álló tagállamok vesznek részt;
  • külön partnerség a Bizottság, a TOT-tal kapcsolatban álló tagállam és a hatóságai által képviselt valamennyi TOT között.

Az AKCS-országokhoz hasonlóan a TOT-ok részesülnek az Európai Fejlesztési Alap (EFA) forrásaiból, ami a TOT-okra vonatkozó finanszírozásfejlesztési együttműködés és regionális együttműködés legfontosabb eszköze. Egy egységes programozási dokumentum (EPD) formájában valamennyi TOT esetében elfogadnak egy fejlesztési és együttműködési stratégiát. Az együttműködési tevékenységek kialakításáért és végrehajtásáért elsősorban a TOT-ok felelősek. Így az EPD-t főként a TOT-ok hatóságai dolgozzák ki. Az EPD-t a TOT és a Bizottság együttesen fogadja el. Az EPD-k nyomon követésében és ellenőrzésében valamennyi partner részt vesz. A civil társadalom szintén az együttműködés fontos szereplője, és az együttműködési programok kidolgozásába az egyes TOT-okban kiválasztott nem kormányzati szereplőket is be kell vonni.

PÉNZÜGYI FORRÁSOK

Az EFA pénzügyi forrásai

A 2000–2007 közötti időszakban a 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében összesen 175 millió euró összeget nyújtottak a TOT-ok számára, amelyből 20 millió az Európai Beruházási Bank által kezelt befektetési támogatást gyarapította. A 2008–2013 közötti időszakban 286 millió euró összeget folyósítottak a 10. EFA címén, amelyből 30 milliót a beruházási keret finanszírozására fordítottak.

Az Európai Beruházási Bank befektetési támogatása és kölcsönei

Az EBB kezeli a saját forrásaiból biztosított befektetési támogatásokat és kölcsönöket. A befektetési támogatás célja a kereskedelmileg életképes vállalatok fejlesztése főként a magánszektorban, de a magánszektor fejlődését támogató állami szektorban is.

Az Unió általános költségvetésének pénzügyi forrásai

A TOT-ok a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) által finanszírozott tematikus programokból, valamint a Stabilitási Eszköz által finanszírozott helyreállítási és újjáépítési műveletekből, illetve a humanitárius segítségnyújtási eszközből finanszírozott humanitárius támogatásból részesülnek.

Ezenkívül valamennyi – de különösen az oktatás, a képzés és az ifjúság, a kutatás, a vállalkozások és az audiovizuális ágazat területén megvalósuló – horizontális közösségi program általában nyitott a TOT-ok előtt a programokra vonatkozó szabályok és a programok célkitűzései, valamint azon tagállamra alkalmazandó módozatok függvényében, amelyekkel a TOT kapcsolatban áll.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés – Hatályvesztés időpontja

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 2001/822/EK határozat

2001.12.2.–2013.12.31.

HL L 314., 2001.11.30.

Módosító jogszabály(ok)

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 2007/249/EK határozat

2007.4.26.

HL L 109., 2007.4.26.

Utolsó frissítés: 31.08.2011

Top