Help Print this page 
Title and reference
Cotonoui Megállapodás

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Cotonoui Megállapodás

A Cotonoui Megállapodás fő célkitűzései a szegénység csökkentése és – hosszabb távon – felszámolása, az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országainak (AKCS-államok) fokozatos integrálása a világgazdaságba és mindeközben a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek tiszteletben tartása.

JOGI AKTUS

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt 2000/483/EK partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között.

ÖSSZEFOGLALÓ

Általános keret

A Cotonoui Megállapodás keretet biztosít az Európai Unió (EU) és az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országai (AKCS-országok) közötti, ez utóbbiak gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését célzó együttműködésnek.

A szegénység csökkentését és hosszabb távon történő felszámolását célul kitűző együttműködés az AKCS-országok békéjéhez, biztonságához, politikai stabilitásához és demokratikus berendezkedéséhez is hozzá kíván járulni. Ennek értelmében a megállapodás aláírói együttesen lépnek fel a millenniumi fejlesztési célok (MFC) fokozatos megvalósításáért.

A Cotonoui Megállapodás a partnerek egyenlőségén és a fejlesztési stratégiák feletti önálló rendelkezésen alapul. A 2000. június 23-án 20 éves időtartamra aláírt megállapodást ötévenként felül lehet vizsgálni.

Politikai dimenzió

A megállapodás határozott politikai célokat tartalmaz, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:

  • rendszeres politikai párbeszéd az együttműködés megerősítése és egy hatékony multilaterális rendszer megteremtése érdekében;
  • a béke megszilárdítására és a konfliktusok megelőzésére és megoldására irányuló politikák. A partnerség ezen a területen a regionális kezdeményezésekre és a helyi kapacitásokra, valamint a regionális szervezetek – mint az Afrikai Unió – bevonására összpontosít;
  • az emberi jogok, a jogállamiságon alapuló demokratikus elvek és az átlátható és felelősségteljes kormányzás ösztönzése. Új eljárást dolgoztak ki ezen elvek megsértésének esetére, amely az érintett tagállam felelősségére helyezi a hangsúlyt;
  • az általános kérdéskörökhöz (regionális integráció) vagy egyedi problémákhoz (kereskedelem, katonai kiadások, drogkérdés, szervezett bűnözés, gyermekmunka, hátrányos megkülönböztetés) kapcsolódó közös érdekű kérdések meghatározása;
  • együttműködési stratégiák kidolgozása, beleértve a támogatás hatékonyságát szolgáló menetrendet és a környezetvédelemre, az éghajlatváltozásra, a nők és férfiak közötti egyenlőségre és a migrációra vonatkozó szakpolitikákat;
  • a biztonság kérdésének szentelt figyelem, különös tekintettel az olyan területekre, mint a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint a terrorizmus és a csempészet elleni küzdelem terén folytatott nemzetközi együttműködés.

A politikai párbeszéd rugalmas módon, formális vagy informális keretek között, a legmegfelelőbb területi szinten folyik. A regionális szervezetek és a nemzeti parlamentek részt vehetnek a párbeszédben.

A részvételen alapuló megközelítés előmozdítása

A megállapodás fontos szerepet szán a nem állami szereplőknek a fejlesztési stratégiák és programok tervezésében és végrehajtásában. Itt elsősorban a helyi hatóságokról, valamint a civil társadalom és a magánszektor szervezeteiről van szó, amelyek hozzáférnek a partnerség keretében nyújtott, meghatározott pénzügyi forrásokhoz.

Fejlesztési stratégiák és a szegénység csökkentése

A megállapodás egy integrált megközelítésen nyugszik, amely a gazdasági, szociális és humán fejlesztést, valamint a regionális integrációt szolgáló intézkedéseket foglal magában. Az intézkedések prioritásait országonként, a differenciálás elvének megfelelően határozzák meg.

A gazdasági fejlesztés középpontjában a következők állnak:

  • a makrogazdasági és strukturális politikák és reformok;
  • az ágazati politikák (különösen az ipari, a mezőgazdasági, a turisztikai, a halászati és a hagyományos tudásra épülő ágazat fejlesztése);
  • a magánszektorba irányuló beruházások és a magánszektor fejlesztése: az együttműködés támogatja azokat az infrastruktúrába irányuló állami beruházásokat, amelyek alkalmasak a magánszektor erősítésére, a gazdasági növekedés fellendítésére és a szegénység felszámolásának elősegítésére.

A szociális és humán fejlesztés fő dimenziói a következők:

  • az oktatási, egészségügyi és élelmezési rendszerek javítására vonatkozó szociális ágazati politikák;
  • a fiatalokkal kapcsolatos ügyek, különös tekintettel a közügyekben való részvételre és a partnerországok közötti csereprogramokra;
  • az egészségügy és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a szegénységgel összefüggő betegségek elleni küzdelem és a szexuális és reproduktív egészség védelme;
  • a kulturális fejlesztés.

A regionális integráció és együttműködés célja, hogy valamennyi szektorban elősegítse a fejlődést. Az együttműködés a régiók és AKCS-országok közötti projekteket és kezdeményezéseket is támogatja, többek között olyanokat, amelyekben a nem az AKCS-térséghez tartozó fejlődő országok is érintettek. A regionális integráció és együttműködés célja többek között:

  • az AKCS-államok gazdaságai diverzifikálásának felgyorsítása;
  • a kereskedelem fellendítése és fejlesztése, mások mellett a legkevésbé fejlett AKCS-államok javára;
  • a regionális szintű ágazati reformpolitikák végrehajtása.

Végül a fejlesztési stratégiák módszeresen figyelembe veszik az alábbi három átfogó kérdést:

  • a nők és férfiak közötti egyenlőség;
  • a környezettel és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás;
  • az intézmények fejlesztése és a kapacitások növelése.

Gazdasági és kereskedelmi együttműködés

A megállapodás megfelel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak, és lehetővé teszi az AKCS-államok számára a teljes értékű részvételt a világkereskedelemben.

A kereskedelem liberalizálása érdekében regionális gazdasági partnerségi megállapodásokról folytatandó tárgyalásokról rendelkezik.

A megállapodás hangsúlyozza az AKCS-országok sérülékeny helyzetét, az együttműködés és a kereskedelemösztönző támogatás fontosságát. Így a kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködés nem korlátozódik a kereskedelmi gyakorlatokra, hanem kiterjed a szellemi tulajdonjogok védelmére és a nemzetközi munkaügyi előírások tiszteletben tartására is.

A legsérülékenyebb államok

A megállapodás különleges elbánásban részesíti a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező vagy szigete(ke)n elhelyezkedő AKCS-országokat, valamint a konfliktust nemrégiben lezáró országokat. Ezen országok bizonyos területeken külön figyelmet kapnak, különösen az élelmiszerbiztonság, a regionális együttműködés és a szállítási és kommunikációs infrastruktúrák terén.

Közös intézmények

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tagjaiból, valamint valamennyi AKCS-ország kormányának egy-egy tagjából álló Miniszterek Tanácsa évente egyszer ülésezik. A Miniszterek Tanácsának elnöki tisztét felváltva tölti be az Európai Unió Tanácsának és valamely AKCS-állam kormányának egy tagja.

A Miniszterek Tanácsa irányítja a politikai párbeszédet, és gondoskodik a megállapodás megfelelő végrehajtásáról. A felekre nézve kötelező határozatokat hozhat, állásfoglalásokat, ajánlásokat és véleményeket fogalmazhat meg. Hatásköreit átruházhatja a Nagykövetek Bizottságára. A megállapodás végrehajtásáról éves jelentést nyújt be a Közös Parlamenti Közgyűlésnek.

A Nagykövetek Bizottsága segíti a Miniszterek Tanácsa munkáját. A testület az Európai Unió valamennyi tagállamának állandó képviselőiből, az Európai Bizottság egy képviselőjéből, valamint minden AKCS-állam európai unióbeli képviseletének vezetőiből áll. A Nagykövetek Bizottsága elnöki tisztét felváltva tölti be az Európai Unió egy tagállamának képviselője, illetve egy AKCS-állam képviselője.

A Paritásos Parlamenti Közgyűlés az Európai Parlament és az AKCS-államok egyenlő számú tagjaiból, illetve képviselőiből álló tanácskozó szerv. A Közgyűlés határozatokat fogadhat el, és ajánlásokat juttathat el a Miniszterek Tanácsához. Évente két plenáris ülést tart, felváltva az Európai Unió egy országában, illetve egy AKCS-államban.

A megállapodás lényegi elemeinek megsértése

A szöveg intézkedéseket helyez kilátásba lényegi elemeinek, vagyis az emberi jogok, a demokratikus alapelvek és a jogállamiság elvei megsértésének esetére.

Lehetőséget biztosít előzetes konzultációs eljárás folytatására, azonban elfogadható megoldás hiányában kiegészítő intézkedések tételére kerülhet sor, beleértve a megállapodás felfüggesztését.

Háttér

A Cotonoui Megállapodás az AKCS-országok és az Európai Unió közötti együttműködés egy új szakaszát képviseli. Az együttműködés egyes AKCS-országok esetében a Római Szerződés 1957. évi aláírásával kezdődött, és a két Yaoundéi Egyezménnyel, majd a négy Loméi Egyezménnyel folytatódott.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 2000/483/EK megállapodás

2003.4.1.

-

HL L 317., 2000.12.15.

Jogi aktus(ok)

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 2005/599/EK határozat

2005.6.21.

-

HL L 209., 2005.8.11.

A 2010/648/EU határozat

2010.5.14.

-

HL L 287., 2010.11.4.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Kereskedelmi rendszer

Javaslat: a Tanács határozata (2008. szeptember 30.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás kereteit létrehozó megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról [ COM(2008) 521 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Cotonoui Megállapodásban meghatározott kereskedelmi rendszer és a rá vonatkozó WTO-mentesség 2007 decemberében lejárt. Így az Európai Unió és a Kelet-afrikai Közösség partnerállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás kereteinek létrehozása lehetővé teszi a meglévő kereskedelmi kapcsolatok fenntartását, és alapul szolgál az átfogó gazdasági partnerségi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások 2009-ben történő lefolytatásához.

A gazdasági partnerségi megállapodás kereteinek létrehozásáról szóló megállapodás tartalmazza a szabadkereskedelmi övezet létrehozásához szükséges intézkedéseket, ezenkívül rendelkezik a származási szabályokról, a nem tarifális intézkedésekről, a kereskedelem védelmére irányuló intézkedésekről, a konfliktusok megelőzéséről, a halászatról, valamint az igazgatási és intézményi együttműködésről.

A Tanács 1528/2007/EK rendelete (2007. december 20.) a gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról [Hivatalos Lap L 348., 2007.12.31.].

A rendelet meghatározza a gazdasági partnerségi megállapodásban részt vevő államok listáját. E kereskedelmi rendszer alkalmazását 2008. január 1-től írja elő.

Különleges rendelkezések

A 2008/991/EK határozat: Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 3/2008 határozata (2008. december 15.) a partnerségi megállapodás IV. melléklete módosításainak elfogadásáról [Hivatalos Lap L 352., 2008.12.31.].

A Cotonoui Megállapodás végrehajtási és irányítási eljárásaira vonatkozó IV. mellékletet a közbeszerzések beszerzési és irányítási eljárásai harmonizálásának céljából módosították.

A szerződéseket és a támogatásokat a közösségi szabályok és normák szerint ítélik oda.

A 2006/1/EK határozat [Hivatalos Lap L 247., 2006.9.9.].

A Cotonoui Megállapodásra vonatkozó finanszírozási megállapodás a 2008–2013 közötti időszakot fedi le, és egy több mint 24 milliárd eurót kitevő költségvetési keretösszegről rendelkezik. E keretösszeg az EBB 2 milliárd eurónyi saját forrását is tartalmazza, amely egyenleg a 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) részét képezi. Ez éves alapon mintegy 35%-os emelkedést jelent a 9. EFA-hoz képest. Ezúttal a költségvetés jelentősebb részét fordítják a regionális programokra, ami kiemeli, milyen fontos szerepet játszik a regionális gazdasági integráció a nemzeti és helyi szintű fejlődésben.

Az AKCS-EU Miniszterek Tanácsának 1/2012 határozata (2012. június 15.) a beruházásfinanszírozás feltételeinek felülvizsgálatáról (az AKCS-EU partnerségi megállapodás II. mellékletének 1. fejezete) [Hivatalos Lap L 174., 2012.7.4].

E határozat rögzíti, hogy az AKCS-országok által kapott kamattámogatások tőkésíthetők vagy támogatások formájában használhatók fel. A kamattámogatás céljára elkülönített eszköz legfeljebb 15 %-a fordítható a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására az AKCS-államokban.

Az AKCS-EU Miniszterek Tanácsának 1/2013 határozata (2013. június 7.) a 2014 és 2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó jegyzőkönyv elfogadásáról az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött parterségi megállapodás keretében [Hivatalos Lap L 173., 2013.6.26].

E határozat a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan a többéves pénzügyi keretben az AKCS-államoknak nyújtott pénzügyi támogatás teljes összegét 31,5 millió euróban határozza meg, amelyből 29 millió euró fordítható a 11. Európai Fejlesztési Alapra (EFA). Ez több mint 30%-os növekedést jelent a 10. EFA-hoz képest. A 11. EFA összege az alábbiak szerint kerül felosztásra:

  • EUR 24 365 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programok finanszírozására;
  • EUR 3 590 millió EUR az AKCS-államok közötti és a régiók közötti együttműködések finanszírozására;
  • EUR 1 134 millió EUR a beruházási keret finanszírozására.

Utolsó frissítés: 05.02.2014

Top