A preferenciarendszer 2006 és 2015 között - Iránymutatások

Az általános preferenciarendszer (GSP) célja a fejlődő országok támogatása a szegénység elleni küzdelemben a tarifális preferenciáknak a nemzetközi kereskedelemből származó jövedelmek megszerzése céljából történő alkalmazása révén. A Bizottság a közleményben a 2006 és 2015 közötti szabályozásokat e célkitűzés elérése céljából támogatni hivatott elveket határozza meg.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2004. július 7-i közleménye a Tanácshoz, a Parlamenthez és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz - Fejlődő országok, nemzetközi kereskedelem és fenntartható fejlődés: a közösségi általános preferenciarendszer (GSP) szerepe a 2006-2015 közötti évtizedben [COM(2004) 461 végleges - Hivatalos Lap C 242., 2004.9.29.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság e közleményben az előző rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján javasol iránymutatásokat az általános preferenciarendszerre vonatkozóan a 2006-2015 közötti időszakra. A következőket javasolja:

A nagyvonalú vámajánlatok fenntartása

A tarifális preferenciák fenntartásának vagy akár további javításának számtalan módja létezik. A Bizottság többek között a jelenlegi rendszerben nem szereplő egyes termékekre is kiterjeszti a GSP-t, amely rendszerben a vámtarifa hatálya alá tartozó termékek közel egytizede nem szerepel.

Egyes érzékeny termékként bejegyzett termékeket is át lehetne csoportosítani a nem érzékeny termékek kategóriájába.

A preferenciális árrések fennmaradnak (ezek mértéke jelenleg az érzékeny termékek tekintetében 3,5 százalék, nem érzékeny termékek tekintetében 100 százalék), és amennyiben lehetséges, növelik azokat.

Az Európai Unió (EU) bővítése 2004-ben tíz új tagállam, valamint azt követően Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozásával segítette a Közösség által nyújtott lehetőségek fokozását, mivel közel 100 millió potenciális fogyasztóval bővítette az uniós piacot.

A GSP kiterjesztése a leginkább rászoruló országokra

A Bizottság javaslata szerint a nemzetközi kereskedelemben való nagyobb szerepvállalásuk érdekében a GSP-nek a leginkább rászoruló országok felé kell irányulnia, például a legkevésbé fejlett országok (LDC-országok) vagy a többi fejlődő országok közül a legsérülékenyebbek felé (kis nemzetgazdaságok, a tengerparttal nem rendelkező országok és az alacsony jövedelmű országok).

A GSP-nek gondoskodnia kell egy olyan mechanizmusról, amely az országot fokozatosan vonja ki a különleges GSP-megállapodás által biztosított EBA (fegyver kivételével mindent) kedvezményre jogosult országok sorából, amely kedvezmény vám- és kontingensmentes piacra jutást biztosít az ötven legszegényebb országból származó valamennyi termék (kivéve a fegyverek és lőszerek) számára.

Egyszerűbb és könnyebben hozzáférhető GSP

A jelenlegi GSP szerint már elindított egyszerűsítési folyamatot tovább kell fejleszteni. A Bizottság a jelenlegi öt GSP szabályozást három szabályozásra váltaná fel javaslatában: az általános szabályozásra, a legkevésbé fejlett országok javára létrehozott különleges szabályozásra (GSP+), valamint egy, a fenntartható fejlődést és a felelősségteljes kormányzást ösztönző új különleges szabályozásra.

A beosztás átláthatóvá tétele és célirányosan a legfontosabb kedvezményezettekre való irányítása

A Bizottság a beosztás (a GSP alóli kivonás) átláthatóbbá tételét javasolja, méghozzá egyes kedvezményezett országok legversenyképessebb termékeinek a GSP alóli kivonása révén.

Ez annyit jelent, hogy a kedvezményezettek már nem szorulnak rá a GSP által nyújtott exporttámogatásra az említett termékek EU-ba történő exportálásának tekintetében. A kisebb kedvezményezettekre nem alkalmazzák az átsorolást, így azok a GSP által nyújtott előnyökből nagyobb arányban részesülhetnek.

Az átsorolás jelenlegi kritériumai (a preferenciális behozatalokban való részesedés, fejlődési index és exportra vonatkozó szakosodási index) helyébe majd egy egyszerű és egységes kritérium lép: a közösségi piacon való részesedés a preferenciális behozatalokban való részesedésben kifejezve.

Új ösztönzőrendszer meghatározása a fenntartható fejlődéshez és a kormányzáshoz

Amint az már említésre került, a Bizottság a fenntartható fejlődés és a közügyek átlátható intézése céljából új ösztönző bevezetését javasolja a kábítószerekről, a szociális jogokról és a környezetvédelemről szóló különleges szabályozások helyett egy egységes új kategória, a GSP+ bevezetése révén.

A GSP+ különleges ösztönzőket biztosít azon országoknak, amelyek aláírták a szociális jogokról, a környezetvédelemről, a kormányzásról és az illegális kábítószerek gyártása valamint kereskedelme elleni küzdelemről szóló legfontosabb nemzetközi szerződéseket.

A Bizottság valamennyi érintett nemzetközi megállapodásért felelős nemzetközi szervezet által végzett értékelést figyelembe fogja venni mielőtt eldönti, hogy mely kérelmező országok kerülnek a GSP+ kedvezményezettjei közé. Egy hiteles és gyors felfüggesztési záradék is bevezetésre kerül, amely abban az esetben lép életbe, ha valamely ország nem teljesíti a megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

A származási szabályok javítása

A Bizottság a származási szabályok módosítását javasolja azok alakiságát (egyszerűsítés), lényegét (a kritériumok vagy kumulációs szabályok alkalmazása), valamint az eljárásokat (hivatalos formaságok és ellenőrzések) illető kiigazítása révén.

Az új származási szabályoknak rugalmasnak kell lenniük a fejlődés ösztönzése érdekében. Az egyik célkitűzés a származás megszerzésének elősegítése annak érdekében, hogy a preferenciákat optimálisan használják fel.

A rendszer fejleszthető például a regionális kumuláció révén, előmozdítva ezáltal a kedvezményezett országok közötti regionális együttműködést. A Bizottság a déli országok világkereskedelembe való jobb beilleszkedésének előfeltételeként kiemeli a regionális integráció jelentőségét.

Az időszakos kivonási eszközök, a védintézkedések és a csalás elleni intézkedések helyreállítása

A Bizottság a GSP időszakos kivonási szabályozásait és a védzáradék újrafogalmazását javasolja a legversenyképesebb kedvezményezett országokra összpontosított új átsorolás figyelembevételével.

Habár e rendszerek kivételes esetben kerülnek használatra, hitelességüket egyszerűsítés útján növelni kell, akárcsak használati rugalmasságukat, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tekintetében. Létfontosságú továbbá, hogy amennyiben csalás merül fel, a GSP alkalmazásáért felelős Bizottságnak és a tagállamoknak megingathatatlannak kell lenniük e szabályok alkalmazása tekintetében.

Mivel a kedvezményezett országok is rendelkeznek a GSP kezelésére vonatkozó kötelezettségekkel, a Bizottság felkéri őket, hogy hozzanak létre hatékony és megfelelő adminisztratív struktúrákat, amelyek biztosítják a származást igazoló dokumentumok érvényességét.

Háttér

Az általános preferenciarendszer lehetővé teszi azt, hogy a fejlődő országok által exportált feldolgozóipari termékek és egyes mezőgazdasági termékek teljes vagy részleges vámmentességgel juthassanak a közösségi piacra.

Ennélfogva az Európai Közösség kereskedelempolitikájának és fejlesztéspolitikájának is eszközéül szolgál. Ez az együttműködési eszköz valójában egy olyan ideiglenes eszköz, amelynek előnyeiből az arra már nem rászoruló országok nem részesülhetnek.

Az EU a fejlődő országok exportjainak ötödét fogadja be, és behozatalainak 40%-a származik a fejlődő országokból. Ezen túlmenően az EU a világ legnagyobb importőre a fejlődő országokból érkező mezőgazdasági termékek tekintetében, megelőzve az Egyesült Államokat, Kanadát és Japánt együttvéve.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak - Származási szabályok a preferenciális kereskedelmi megállapodásokban - A jövőre szóló iránymutatás [ COM/2005 100 végleges - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

E közlemény a preferenciális kereskedelmi megállapodásokban szereplő származási szabályok jövőjéről szóló bizottsági zöld könyv által kezdeményezett konzultációt követte. Rámutat, hogy a preferenciális származási szabályok felülvizsgálatra szorulnak. E felülvizsgálat a fejlődő országok világgazdaságba való integrációjára biztosítása céljából is igen jelentős. A származási szabályok kezelése és ellenőrzése céljából a felülvizsgálat mellett szükség van az eljárások kiigazítására is.

A Bizottság a következő három területen javasol intézkedéseket:

• azon feltételek felülvizsgálata, amelyek alapján egy terméket valamely országból származónak tekintenek;
• a preferenciák szabályszerű végrehajtásához és a gazdasági szereplők általi használatának ellenőrzéséhez szükséges változtatás a vámeljárásokban;
• azon eszközök fejlesztése, amelyek biztosítják, hogy a kedvezményezett országok betartsák kötelezettségeiket.

Az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet, valamint az 1100/2006/EK és a 964/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet [Hivatalos Lap L 211., 2008.8.6.]

E rendelet az általános tarifális preferenciák közösségi rendszerét határozza meg, amely 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig alkalmazandó.

A 2009 és 2011 közötti GSP főként a fenntartható fejlődés és a felelősségteljes kormányzás ösztönzésére összpontosít az arra leginkább rászoruló országokban. E frissítés a Bizottság által 2004-ben elfogadott, a 2006 és 2015 közötti GSP-re vonatkozó alapelveket megállapító iránymutatások keretében készült.

Az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. május 11-i 512/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [Hivatalos Lap L 145., 2011.5.31.]

E rendelet a 732/2008/EK rendelet azon aspektusait módosítja, amelyek szükségesek voltak a hatályának 2013. december 31-ig történő kiterjesztéséhez.

Az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelet [Hivatalos Lap L 303., 2012.10.31.]

Az EU 2012-ben - az eszköz félidős felülvizsgálatát követően - a GSP átfogalmazására irányuló új szabályokat állapított meg. Ez annak biztosítására irányul, hogy a rendszer a leginkább rászoruló országokra összpontosítson, különösen a megváltozott globális kereskedelmi tendenciák tükrében. A megújított GSP átláthatóbb és kiszámíthatóbb mind a kedvezményezett országok, mind a gazdasági szereplők számára. A rendelet 2023. december 31-ig hatályos.

Utolsó frissítés: 19.06.2014