Help Print this page 
Title and reference
Szubvencióellenes intézkedések

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Szubvencióellenes intézkedések

Ez a rendelet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében a támogatásokról* és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezéseit ülteti át az Európai Unió (EU) jogszabályaiba azért, hogy biztosítsák a szubvencióellenes szabályok megfelelő és átlátható alkalmazását.

JOGI AKTUS

A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (kodifikált változat).

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet a kiegyenlítő vám* kivetésére vonatkozó uniós szabályokat állapítja meg. A kiegyenlítő vám célja bármiféle közvetlen vagy közvetett módon megadott támogatás összegének a kiegyenlítése bármely olyan termék gyártása, termelése, kivitele vagy szállítása vonatkozásában, amely nem az Európai Unió országaiból származik, és amelynek az uniós piacra történő forgalomba bocsátása kárt okoz a versenytársak számára.

A rendelet a Tanács 1225/2009/EK rendeletével (a dömpingellenes* alaprendelettel) párhuzamosan alkalmazandó. Éppen ezért a kár megállapítására, az uniós gazdasági ágazat meghatározására, az eljárás indítására, a vizsgálatra, az ideiglenes és végleges intézkedésekre, valamint az eljárás befejezésére vonatkozó rendelkezések - néhány részlettől eltekintve - nagyon hasonlóak a két rendeletben.

A támogatás fogalmának meghatározása

Támogatás akkor áll fenn, ha a származási ország vagy az exportáló ország kormányzata (ideértve a közjogi intézményeket is) pénzügyi támogatást nyújt vagy az 1994. évi általános vám- és kereskedelmi megállapodás (GATT 1994.) XVI. cikke értelmében bármiféle jövedelempótló vagy ártámogató intézkedés alkalmazására kerül sor, és az előbbiekből gazdasági előny származik.

Kiegyenlíthető támogatások

A támogatások vonatkozásában csak abban az esetben alkalmazhatók kiegyenlítő intézkedések, ha a támogatások egyedinek minősülnek egy vállalkozás vagy gazdasági ágazat, illetve vállalkozáscsoport vagy gazdasági ágazatok csoportja viszonylatában. Akkor számítanak egyedinek, ha a támogatást nyújtó hatóság egy támogatásra való jogosultságot kifejezetten meghatározott vállalkozástípusokra korlátoz. Bizonyos esetekben a nem egyedinek látszó támogatások a gyakorlatban valójában egyediek, ennélfogva pedig kiegyenlíthetőek lehetnek.

A kiegyenlíthető támogatás összegének kiszámítása

Ezt az összeget a támogatásban részesülő félre átruházott, a vizsgált időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ez a rendelet a címzettnek nyújtott előny kiszámítása során az alábbi szabályok alkalmazását írja elő:

a kormányzat által rendelkezésre bocsátott részvénytőke akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha az ilyen befektetés a származási vagy exportáló ország területén a magánbefektetők szokásos befektetési gyakorlatával nem egyeztethető össze;

egy kormányzati szerv által nyújtott hitel akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha a hitelt felvevő cég által a kormányhitel esetében és a cég által a piacon ténylegesen megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében a visszafizetendő összeg között eltérés mutatkozik;

egy kormányzati szerv által nyújtott hitelgarancia akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha a hitelgaranciában részesülő kedvezményezett cég által a kormánygarancia nyújtása mellett megkapott hitelösszeg esetében fizetendő és a cég által a piacon ténylegesen megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében visszafizetendő összeg között eltérés mutatkozik;

áruk kormányzat általi nyújtása vagy vétele akkor tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha az áruk ilyen nyújtása az adott országban uralkodó piaci viszonyok szerinti megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb vagy magasabb összeg megfizetése, az áruk vétele pedig a megfelelő nagyságú díjazásnál magasabb összeg megfizetése ellenében történik.

A kiegyenlíthető támogatások összegét az EU-ba kivitelre került támogatott termék egységei alapján állapítják meg. A támogatási összeg a következő elemekkel csökkenthető: minden kérelmezési díj vagy más költség, amely felmerül a támogatásra való jogosultság megszerzésekor, illetve az EU-ba kivitelre került termékekre kivetett exportadók, illetékek vagy más díjak, amelyeket a támogatás beszámítása céljából vetettek ki. Amennyiben a támogatás megítélése nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint kerül meghatározásra, a kiegyenlíthető támogatás összegének meghatározásában a teljes támogatási összeget a vizsgált támogatási időszak vonatkozásában a termelési, értékesítési vagy szállítási szinteken részarányosan osztják el.

Kármegállapítás

A kármegállapításnak egyértelmű bizonyítékokon és az alábbi elemek tárgyilagos vizsgálatán kell alapulnia:

a támogatott behozatal mennyisége;

a támogatott behozatalnak az EU piacain forgalmazott hasonló termékek árára gyakorolt hatásai;

és az ilyen behozatalnak a szóban forgó uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásai.

Eljárások megindítása

Az eljárást bármely természetes vagy jogi személy vagy az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli panaszára kell megindítani. Amennyiben bármiféle panasz hiányában egy uniós ország a támogatások nyújtásáról elegendő bizonyítékkal rendelkezik, és a támogatások nyújtása egy uniós gazdasági ágazat számára sérelmet okoz, haladéktalanul közölheti a Bizottsággal a rendelkezésére álló bizonyítékokat. A panasznak tartalmaznia kell a kiegyenlíthető támogatások létét igazoló elegendő bizonyítékokat (beleértve lehetőség szerint az ilyen támogatás összegére vonatkozó információkat), a kárt és e két elem közötti okozati összefüggéseket.

A panaszt abban az esetben kell az uniós gazdasági ágazat által, helyett vagy nevében benyújtottnak tekinteni, ha azzal kapcsolatosan az uniós gazdasági ágazatban tevékenykedő termelők által a hasonló termékből előállított összes termékmennyiség 50%-nál nagyobb kollektív részarányát képviselő termelők támogatásuknak vagy ellenvéleményüknek adnak hangot. Nem lehet vizsgálatot kezdeményezni azonban abban az esetben, ha a panaszigényt támogató uniós gazdasági ágazat a hasonló termékekből az EU-ban előállított összes termékmennyiség 25%-ánál kisebb részarányt tesz ki.

Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes vám abban az esetben vethető ki, ha:

eljárás kezdeményezésére került sor, a vám kivetésével kapcsolatosan értesítést küldtek, és az érdekelt felek számára elegendő lehetőséget biztosítottak a szükséges információk benyújtásához és észrevételeik megtételéhez;

ideiglenesen megállapították, hogy egy importált termék kiegyenlíthető támogatásokból származó gazdasági előnyöket élvez, és az uniós gazdasági ágazatot ennek következtében kár éri;

az EU érdekei az ilyen kár keletkezésének megakadályozása céljából a beavatkozást megkívánják.

Végleges hatályú kiegyenlítő vámok kivetése

Ha a megállapításban szereplő tények a kiegyenlíthető támogatásra és az ezzel okozott kárra utalnak, és az EU érdekei beavatkozást kívánnak meg, a Bizottság végleges kiegyenlítő vámot vet ki. A vám összege nem haladhatja meg a megállapított kiegyenlíthető támogatás összegét, és annál kevesebbnek kell lennie, ha az ilyen kisebb összegű vám is elegendő az uniós gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.

KULCSFOGALMAK

Dömpingellenes intézkedés: annak megakadályozására irányuló intézkedés, hogy valamely vállalat egy adott terméket a hazai piaci rendes értékénél alacsonyabb áron exportáljon.

Szubvencióellenes (kiegyenlítő) intézkedés: a kiegyenlítő vám formájában meghozott olyan intézkedés, amely kártalanítást hivatott biztosítani abban az esetben, amikor valamely termék - gyártása során - közjogi intézmény által nyújtott pénzügyi támogatásban részesül.

Kiegyenlítő vám: a támogatott gyártók tisztességtelen előnyt szereznek versenytársaikkal szemben. A kiegyenlítő vám termékekre kivetett importadó, amely az adott termékek támogatott termelése vonatkozásában történő kártalanítást, valamint a termékek árainak a támogatás nélküli szintekre történő emelését célozza.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

A Tanács 597/2009/EK rendelete

2009.8.7.

HL L 188., 2009.7.18., 93-126. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 597/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM/2013/0192 final, 2013.4.10.).

A Bizottság a következő módosításokat javasolja a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes szabályok vonatkozásában:

Értesítés küldése az érdekelt feleknek az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt két héttel az ilyen intézkedések közelgő bevezetéséről. Abban az esetben, ha átmeneti intézkedések meghozatala helyett a vizsgálat folytatására irányuló döntés születik, az érdekelt felek az esetleges bevezetés végső határideje előtt két héttel értesítést kapnak arról, hogy a Bizottság nem szándékozik ilyen intézkedéseket bevezetni.

Az európai gyártók megtorló intézkedések veszélyével szembeni védelmének biztosítása - az ilyen veszély a vizsgálat hivatalból való megindítására felhatalmazó különleges körülménynek minősülhet.

Az „alacsonyabb vám szabály”alkalmazásától való eltekintés a kijátszás vagy a nyersanyagokkal kapcsolatos strukturális torzulások fennállásának megállapítása és támogatás esetén.

A vizsgálat ideje alatt beszedett vámokat vissza kell téríteni az importőröknek, amennyiben a hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az intézkedéseket nem hosszabbítják meg.

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a piacvédelmi eszközök korszerűsítéséről - A piacvédelmi eszközök hozzáigazítása az európai gazdaság jelenlegi szükségleteihez (COM(2013)191 final, 2013.4.10.).

A Bizottság ismerteti a kialakuló gazdasági környezetet és kifejti az uniós piacvédelmi eszközökre vonatkozó szabályokra irányuló módosítási javaslatainak okait. Úgy véli, hogy az EU piacvédelmi eszközeit pragmatikus és kiegyensúlyozott módon, a gyártók, importőrök és felhasználók javát szolgálva kell továbbfejleszteni.

Utolsó frissítés: 10.04.2014

Top