Szubvencióellenes intézkedések

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2016/1037 rendelet a nem uniós országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről

MI A RENDELET CÉLJA?

Az (EU) 2016/1037 rendelet uniós szabályokat határoz meg a nem uniós országokból érkező támogatott behozatal és a kiegyenlítő intézkedések alkalmazására vonatkozó feltételek tekintetében.

A rendeletet háromszor módosították: az (EU) 2017/2321, (EU) 2018/825 rendeletekkel és az (EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelettel.

FŐBB PONTOK

(EU) 2016/1037 rendelet

Kiegyenlítő vámot lehet alkalmazni valamely termék támogatott behozatalának ugyanazon termékpiac uniós gyártói számára okozott káros hatásai elleni védekezés és a tisztességes verseny visszaállítása érdekében. A vámot az importőr fizeti és az érintett uniós ország vámhatóságai szedik be.

Négy feltételnek kell teljesülnie, mielőtt szubvencióellenes intézkedéseket lehet bevezetni egy termék behozatalára:

• a behozatal egyedi támogatásban részesül;
• jelentős kárnak* kell bekövetkeznie a hasonló terméket* előállító uniós gazdasági ágazat tekintetében;
• ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia a támogatott behozatal és a jelentős kár között; és
• a szubvencióellenes intézkedés nem lehet ellentétes az EU érdekeivel – az intézkedések nem okozhatnak nagyobb kárt a gazdasága egészének, mint a behozatalt elszenvedő iparág számára nyújtott enyhítés.

Panasz kezdeményezése

• Az érintett termék uniós gyártói szubvencióellenes panaszt nyújthatnak be az Európai Bizottsághoz vagy nevükben ilyen panasz nyújtható be közvetlenül vagy valamely uniós ország hatóságain keresztül. Más felek, például a szakszervezetek is nyújthatnak be panaszt az uniós gazdasági ágazattal közösen, és az eljárásokban érdekelt felekké válhatnak. Különleges körülmények között a Bizottság saját kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot a támogatások ügyében.
• Minden panasznak tartalmaznia kell a támogatás nyújtásának bizonyítékát, a kárt, valamint az állítólagosan támogatott behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggést.
• A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében a panasz két változatát kell benyújtani: egy bizalmas jellegű és egy nem bizalmas jellegű változatot. Az első csak az ügyben közvetlenül eljáró bizottsági személyzet számára lesz elérhető. A nem bizalmas jellegű változathoz kérésre minden érdekelt fél hozzáférhet, miután megindult a vizsgálat.
• A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a panaszban szereplő bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét annak megállapítása érdekében, hogy elegendő alap áll-e rendelkezésre a vizsgálat megindításához. Ezt a panasz benyújtásának napjától számított 45 napon belül meg kell tenni.
• A szubvencióellenes vizsgálat megkezdése előtt a Bizottságnak konzultációs lehetőséget kell biztosítania az exportáló ország kormányának.

Szubvencióellenes vizsgálat

• Miután a Bizottság a vizsgálat megindítása mellett döntött, közleményt kell közzétennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Megkeresi az összes ismert gyártót és minden más érdekelt felet, és kérdőívek kitöltésére kéri fel őket szigorú határidőig.
• Ha sok potenciálisan érdekelt fél van, a Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálatot a piaci szereplők (exportáló gyártók, uniós gyártók, importőrök, felhasználók) mintája alapján végzi el.
• Amennyiben vizsgálata alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy kárt okozó támogatás történt, szubvencióellenes intézkedéseket lehet bevezetni az érintett termék uniós behozatalára. Ezek az intézkedések általában a következő formában történnek:
  • értékvám – az érintett termék behozatali értékének meghatározott százaléka;
  • mérték vámok – fix érték egy bizonyos mennyiségű árura, pl. 100 euró/egy tonna termék; vagy
  • árra vonatkozó kötelezettségvállalás – az exportőr kötelezettségvállalása meghatározott minimális importárak tiszteletben tartása iránt.
• Az exportáló ország hatóságai is vállalhatják, hogy megszüntetik a támogatást vagy intézkedéseket hoznak a támogatás hatásaira vonatkozóan.
• Az ideiglenes intézkedéseket, ha vannak ilyenek, legkésőbb a vizsgálat megkezdését követő 9 hónapon belül kell bevezetni, és azok legfeljebb 4 hónapig maradhatnak érvényben. Ezt követheti a végleges intézkedések bevezetése, amelyek öt évig maradnak hatályban.
• A vámokat az EU-ban az importőr fizeti és az érintett uniós ország nemzeti vámhatóságai szedik be.
• A hatályos intézkedéseket bizonyos feltételek szerint felülvizsgálhatják (időközi felülvizsgálat). E felülvizsgálat hatálya általában a kezdeti intézkedések egy vagy több tényezőjére korlátozódik, például a támogatás és/vagy a kár szintjére, a termékkörre, vagy az intézkedések formájára.
• Az intézkedések öt év után elévülnek, kivéve, ha az intézkedés megszűnésének felülvizsgálata során megállapítják, hogy az intézkedések megszűnését követően valószínűleg továbbra is fennállna vagy megismétlődne a támogatás és a jelentős kár.
• Az importőrök kérhetik a kifizetett vámok teljes vagy részleges visszatérítését, amennyiben bizonyítható, hogy a vám megfizetésének alapjául szolgáló támogatáskülönbözet megszűnt vagy csökkent.
• Az Európai Unió szubvencióellenes szabályai a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) globális szabványain alapulnak.

(EU) 2017/2321 módosító rendelet

Mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos támogatásokat csak a vonatkozó vizsgálat során fedeznek fel, az (EU) 2017/2321 módosító rendelet egy olyan albekezdéssel egészítette ki a rendeletet, amely előírja a Bizottság számára, hogy ezekben a helyzetekben további konzultációs lehetőséget kínáljon a szóban forgó támogatásokról az érintett származási és/vagy exportáló országnak a vizsgálat során azonosított támogatások vonatkozásában.

(EU) 2018/825 módosító rendelet

A rendelet többek között a következőkről rendelkezik.

• Egyszerűsíti a vizsgálati folyamatot, és megkönnyíti a kisebb vállalkozások számára a kereskedelemvédelmi vizsgálatokban való részvételt (pl. a kis- és középvállalkozások [kkv-k] számára felállított kereskedelemvédelmi segélyszolgálat létrehozásával).
• Módosítja „az alacsonyabb vám szabálya” alkalmazásának módját a szubvencióellenes esetekben. Az EU korábban alacsonyabb szintű intézkedéseket vezetett be, mint a támogatás teljes mértéke, amennyiben egy alacsonyabb szint („kárkülönbözet”) elegendő volt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez. Az új szabályok szerint a szubvencióellenes intézkedések teljes mértékben ellensúlyozhatják az exportőr által kapott támogatásokat, feltéve, hogy ez az EU egészének érdekében áll.
• Új szabályokat vezet be a „kárt nem okozó ár” (az az ár, amelynek felszámítása normál körülmények között elvárt az ipartól) kiszámítására. A számítás már figyelembe veheti a szükséges beruházások költségeit, például az infrastruktúrába vagy a kutatásba és fejlesztésbe, de a szociális és környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos jövőbeni kiadásokat is, például az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere alapján. A kárt nem okozó ár 6%-os minimális nyereséget feltételez, amelyet a számítás tartalmaz, és egyedi alapon magasabb haszonkulcs is lehetséges.
• Bevezetett egy előzetes tájékoztatási időszakot, amelynek során az érdekelt felek 3 héttel korábban tájékoztatást kapnak arról, hogy bevezetnek-e ideiglenes intézkedéseket. Az (EU) 2018/825 módosító rendelettel összhangban elvégzett felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban a behozatalok összességében semmilyen további kárt nem okoztak az érintett uniós gazdasági ágazatok számára. Ezért felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az előzetes tájékoztatási időszak 4 hétre történő módosításáról ((EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelet).

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

• Az (EU) 2016/1037 rendelet 2016. július 20. óta hatályos. A rendelet kodifikálja az 597/2009/EK rendeletet és annak későbbi módosításait, illetve annak helyébe lép.
• Az (EU) 2017/2321 módosító rendelet 2017. december 20. óta hatályos.
• Az (EU) 2018/825 módosító rendelet 2018. június 8. óta hatályos.
• Az (EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelet 2020. augusztus 11. óta hatályos.

HÁTTÉR

• A szubvenció olyan pénzügyi hozzájárulás, például támogatás vagy kölcsön, amelyet rendszerint valamely nem uniós ország kormánya fizet. Előnyt nyújt annak a vállalkozásnak vagy iparnak, amely termékeit az EU-ba exportálja, ezáltal torzítva a versenyt az uniós piacon. A torzulás kiegyenlítése és a tisztességes verseny visszaállítása érdekében az EU kiegyenlítő vámot alkalmazhat ezekre a behozatalokra.
• Az EU szubvencióellenes szabályai a WTO globális szabványain alapulnak.
• További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
  • Szubvencióellenes intézkedések (Európai Bizottság)
  • Közlemény: A COVID-19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (kodifikált szöveg) (HL L 176., 2016.6.30., 55–91. o.)

Az (EU) 2016/1037 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 16.10.2020