Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Az EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Emberi jogi párbeszédek EU-n kívüli országokkal – iránymutatás

ÖSSZEFOGLALÓ

MI EZEN IRÁNYMUTATÁS CÉLJA?

Megalapozza az EU által alkalmazott megközelítést az emberi jogokról harmadik országokkal folytatott párbeszédek megindítására és lefolytatására. A párbeszédek célja az emberi jogi kérdések általános érvényesítése az Unió külpolitikájának valamennyi területén.

FŐBB PONTOK

Az EU több mint 40 EU-n kívüli országgal folytat párbeszédet az emberi jogok kérdéséről. Ezek némelyike szerződéseken, megállapodásokon vagy egyezményeken alapuló, inkább általános jellegű párbeszéd, míg mások kizárólagosan az emberi jogokra fókuszálnak. Vannak olyan ad hoc párbeszédek is, amelyek kiterjednek a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekre, míg más párbeszédeket a nézetek nagyfokú hasonlóságán alapuló kiemelt kapcsolatok keretében folytatnak.

Ezen párbeszédek célkitűzései eseti alapon kerülnek meghatározásra. A célkitűzések sorába tartozhat az emberi jogok kérdésének megvitatása és együttműködés ezen a téren olyan nemzetközi fórumokon, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, vagy az emberi jogi helyzettel kapcsolatos információgyűjtés és aggályok felvetése.

Az emberi jogi párbeszédek során elsőbbséget élvező, kiemelt kérdések a következők: a nemzetközi emberi jogi okmányok alkalmazása; a halálbüntetés, a kínzások és egyéb kegyetlen bánásmód, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem; a gyermekek jogai (különösen a fegyveres konfliktusokban); a nők jogai; a szólásszabadság; a civil társadalom szerepe és az emberi jogok védelmezőinek védelme; nemzetközi igazságügyi együttműködés (különösen a Nemzetközi Büntetőbírósággal); a demokratizáció és a jó kormányzás előmozdítása; valamint a konfliktusmegelőzés és a jogállamiság.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott emberi jogi párbeszéd kezdeményezésére vonatkozó döntést a Tanács hozza meg, és a folyamatban központi szerepet játszik az emberi jogi munkacsoport (COHOM). A döntéshez először is értékelni kell az emberi jogi helyzetre vonatkozó jelentéseket az adott országban. Ez az értékelés számos tényezőt vesz figyelembe (pl. az adott ország kormányának az emberi jogokkal, valamint a civil társadalommal kapcsolatos magatartását).

A párbeszéd helyszínét és gyakoriságát, valamint a megfelelő képviselet szintjét eseti alapon kell meghatározni. A párbeszédhez fűződő üléseket általában az érintett országban tartják (vagy Brüsszelben, amennyiben azok elsődleges célja a közös érdekű kérdések megvitatása és az emberi jogi együttműködés megerősítése), és legalább egy teljes napig tartanak.

Az EU fenntartja a lehetőséget arra, hogy az EU-n kívüli országgal folytatott párbeszéd során egyedi esetekre hivatkozzon, és ezekre választ kérjen, valamint kérje fogva tartott személyek szabadon bocsátását. A párbeszéd végén az EU függetlenül vagy az EU-n kívüli országgal közösen sajtóközleményt adhat ki.

Valamennyi nem uniós országgal folytatott emberi jogi párbeszédet kétévente értékelni kell, figyelembe véve ennek során a célkitűzések elérésének sikerességét. Meg kell vizsgálni, hogy milyen előrelépéseket sikerült elérni a párbeszéd kiemelt kérdéseivel kapcsolatban, valamint azt, hogy az Unió tevékenységei milyen mértékben járultak hozzá az elért eredményekhez. Az értékeléstől függően – amelyet az EU soros elnöksége végez el a COHOM segítségével – döntenek a párbeszéd folytatásáról vagy lezárásáról.

HÁTTÉR

Az EU emberi jogi párbeszédei

JOGI AKTUS

Az EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről – Naprakész változat

utolsó frissítés 20.10.2015

Top