Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió (EU) tanácsadó szerve. Az európai döntéshozatali folyamat során a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és a Parlamentnek bizonyos területek kapcsán konzultálnia kell az EGSZB-vel. Az EGSZB ezenkívül - valahányszor célszerűnek ítéli meg - saját kezdeményezésű véleményeket bocsáthat ki.

JOGI AKTUS

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzata.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződés 303. cikke saját szervezete szabályozásának jogával ruházza fel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB). Így a jelen eljárási szabályzat határozza meg az EGSZB működését és szervezetét.

A TAGOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 300. cikke szerint az EGSZB a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőiből áll. Emellett magában foglalja a civil társadalom szereplőit, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek képviselőit is.

A tagokat a tagállamok kormányai javasolják és az Európai Unió Tanácsa nevezi ki ötéves, megújítható időtartamra. A tagok száma nem haladhatja meg a 350-et.

AZ EGSZB SZERVEI

Az Elnökség

Az Elnökség a következőkből áll:

  • az elnök és a két alelnök;
  • a három csoport elnöke (I. csoport: a munkaadók; II. csoport: a munkavállalók; III. csoport: egyéb gazdasági és szociális érdekcsoportok);
  • a hat szekcióelnök;
  • változó, legfeljebb a tagállamok számával megegyező számú tag.

Az elnököt a három csoport tagjai közül választják meg; az alelnököket azon két csoport tagjai közül választják, amelyeknek az elnök nem tagja. Az elnök és az alelnökök megbízatásának időtartama – a csoportok közötti rotáció elvének megfelelően – két év.

Az Elnökség fő feladatai a következők:

  • meghatározza az EGSZB belső felépítését és működését, és politikai felelősséget visel az EGSZB általános vezetéséért;
  • az EGSZB elnökével együtt gyakorolja az EGSZB pénzügyi szabályzata és az eljárási szabályzat által meghatározott költségvetési és pénzügyi jogköröket;
  • rögzíti az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezéseit, és megadja azok értelmezését;
  • az e célból készített jelentés alapján félévente megvizsgálja, hogy az EGSZB által készített vélemények milyen intézkedéseket vontak maguk után.

Az Elnöki Testület és az elnök

Az Elnöki Testület (az elnök és a két alelnök) a csoportok elnökeivel közös értekezleten készíti elő az Elnökség és a Közgyűlés munkáját.

A két és fél évre megválasztott elnök látja el az elnöki tisztséget az EGSZB munkája során. Az alelnököket állandó jelleggel bevonja tevékenységébe. Az EGSZB külső kapcsolataiban az elnök képviseli a bizottságot. Beszámol az EGSZB-nek arról, hogy milyen lépéseket és intézkedéseket tett a nevében. Megválasztása után a plenáris ülés keretében ismerteti a megbízatásának időtartamára vonatkozó munkaprogramját, megbízatásának lejártakor pedig összegzést készít az elvégzett munkáról.

A szakosított szekciók

Az EGSZB hat szakosított szekcióból áll:

  • Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) (EN) (FR)
  • Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és társadalmi kohézió (ECO) (EN) (FR)
  • Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság (SOC) (EN) (FR)
  • Külkapcsolatok (REX) (EN) (FR)
  • Egységes piac, termelés és fogyasztás (INT) (EN) (FR)
  • Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom (TEN) (EN) (FR)

A Közgyűlés az Elnökség javaslatára további szakosított szekciókat is létrehozhat a Szerződések által érintett tárgykörökben. Az elnök kivételével az EGSZB minden tagjának legalább egy, de (e szabály alóli mentesség esetét kivéve) legfeljebb két szekció tagjának kell lennie. A szekciók tagjainak megbízatása két és fél évre szól.

A szekciók feladata, hogy véleményeket vagy tájékoztató jelentéseket dolgozzanak ki azokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan felkérést kapnak. A szekciók tagjaikból tanulmányozó-, illetve szerkesztői csoportot alakíthatnak, vagy önálló előadót jelölhetnek ki. Az előadó feladata, hogy elkészítse a véleményt, és miután a plenáris ülés elfogadta azt, az európai intézményeknél nyomon kövesse az azzal kapcsolatos további intézkedéseket.

Az albizottságok

Bizonyos különleges vagy esetleg több szekció hatáskörébe tartozó témakörök esetén az EGSZB ideiglenes, ad hoc szervezeti egységet – albizottságot – alakíthat. Az albizottság a szekciókhoz hasonlóan működik, véleménytervezetei közvetlenül az EGSZB elé kerülnek megvitatásra.

Megfigyelőközpontok, meghallgatások, szakértők

Az EGSZB megfigyelőközpontokat állíthat fel, ha a felmerülő téma jellege, terjedelme és sajátos jellege az alkalmazandó munkamódszerek, eljárások és eszközök különleges rugalmasságát kívánja meg.

Hasonlóképpen, ha egy meghatározott témakör fontossága indokolja, az EGSZB különböző szervei és egységei külső személyek meghallgatásához is folyamodhatnak.

Végül, az elnök szakértőket nevezhet ki a munkavégzés során felmerült technikai kérdések megoldására.

A konzultatív bizottságok

Az EGSZB konzultatív bizottságokat hozhat létre. E bizottságokat az EGSZB tagjai és a szervezett civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket az EGSZB be kíván vonni a munkájába.

Párbeszéd az Európai Unió és harmadik országok gazdasági és társadalmi szervezeteivel

Az EGSZB, különleges hivatalából kifolyólag, strukturált kapcsolatokat tart fenn az Európai Unió és harmadik országok gazdasági és szociális tanácsaival és hasonló intézményeivel. Az EGSZB ezért e kapcsolatok fenntartásával megbízott küldöttségeket jelöl ki.

Csoportok és kategóriák

Az EGSZB három csoportot foglal magában, amelyek a munkaadókat, a munkavállalókat, illetve a szervezett civil társadalom egyéb alkotóelemeit képviselik. A csoportok megválasztják elnöküket és alelnökeiket. Részt vesznek az EGSZB munkájának előkészítésében, megszervezésében és koordinálásában.

  • A munkaadók csoportja (I. csoport) a magán- és állami szektor különböző képviselőiből áll, a következő területekről: ipar, kis- és középvállalkozások, kereskedelmi kamarák, nagy- és kiskereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, szállítás és mezőgazdaság.
  • A munkavállalók csoportja (II. csoport) a munkavállalók nemzeti szakszervezeteinek – konföderációinak és ágazati szakszervezeteinek – tagjaiból tevődik össze.
  • A civil társadalom egyéb alkotóelemeit magában foglaló csoport (III. csoport) a mezőgazdasági termelők szervezetei, a fogyasztói szervezetek, a kkv-k, a kézműipar, a szabadfoglalkozásúak szervezetei, valamint a szociális védelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek tagjaiból áll.

Az EGSZB három csoportjának tagjai önkéntes alapon olyan kategóriákba szerveződhetnek, amelyek az Európai Unió szervezett civil társadalmának különféle, gazdasági és szociális jellegű alkotóelemeit képviselik.

Civil társadalom

2012-ben elfogadásra került a Jegyzőkönyv az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködésről abból a célból, hogy megerősítsék a civil társadalom szervezeteinek részvételét mind a nemzeti, mind az európai szinteken az Európai Unió szakpolitikáinak kidolgozása, valamint az ezen szervezetek és az európai intézmények közötti strukturált párbeszéd fejlesztése terén.

A Jegyőkönyv többek között megerősíti az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság opcionális konzultációs szerepét a civil társadalom számára különösen fontos területeken, amelyek az Európai Bizottság éves munkaprogramjában kerülnek felsorolásra (Ezek közé tartozik többek között az Európa 2020 stratégia és különösen a fenntartható fejlődés, a belső piac elmélyítése, a szegénység elleni küzdelem, a bevándorlás, valamint az energiaellátás.)

AZ EGSZB MŰKÖDÉSE

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal

Az EGSZB a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament felkérésére elkészíti véleményeit.

Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményeket, tájékoztató jelentéseket vagy állásfoglalásokat is kibocsáthat az Európai Unió feladataival összefüggő valamennyi kérdésben.

Az EGSZB véleményei a bizottságnak a felkérésben szereplő témakörrel kapcsolatos álláspontját fejtik ki. A véleményeket általában konkrét javaslatok kísérik. Az EGSZB véleményeiben a civil társadalom érdekeit védi, amelynek európai szintű képviseletét ellátja.

A szakosított szekciók munkája

Vélemény vagy tájékoztató jelentés kidolgozásakor az Elnökség kijelöli az adott munka előkészítéséért felelős szakosított szekciót.

Az előadó, akit adott esetben egy vagy több társelőadó és egy szakértő is segít munkájában, megvizsgálja a kérdést, egybegyűjti a kifejtett álláspontokat, és ezek alapján megírja a véleménytervezetet, amelyet megvitatásra és szavazással történő jóváhagyásra továbbít a szakosított szekciónak.

A plenáris ülés tevékenysége

Az EGSZB plenáris üléseket tart: évente több (általában 10) ülésszakra kerül sor. Az EGSZB plenáris ülése a szakosított szekciók véleményei alapján fogadja el véleményeit, és továbbítja azokat a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek.

A napirendtervezetet az Elnökség határozza meg az Elnöki Testület és a csoportok elnökeinek közös javaslata alapján, és azt az EGSZB valamennyi tagja, valamint a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is megkapja. A napirendtervezetet minden plenáris ülésszak megnyitásakor a Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

Az EGSZB által elfogadott véleményeket és az ülésről készült jegyzőkönyvet továbbítják a Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. A véleményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. Függetlenül a konzultáció jogalapjától (kötelező vagy fakultatív konzultáció), az EGSZB véleményei a végleges tanácsi határozatok meghozatalának jog szerint szükséges előfeltételei.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szavazás részletes szabályai

Az EGSZB és szervei szövegeinek és határozatainak elfogadása, ellentétes értelmű rendelkezés hiányában, a leadott szavazatok többsége alapján történik. A szavazatok leadása nyílt szavazással, név szerinti szavazással vagy titkos szavazással történik. Titkos szavazásra akkor kerül sor, ha azt a tagok többsége kéri.

A sürgősségi eljárás

Amennyiben a sürgősséget az EGSZB véleményének kiadására szabott határidő indokolja, sürgősségi eljárás alkalmazható. Az elnök az Elnökséggel való előzetes konzultáció nélkül, azonnal meghozhat minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az EGSZB munkájának elvégzését. Az elnök minderről tájékoztatja az Elnökség tagjait.

Nyilvánosság és a dokumentumok terjesztése

Az EGSZB véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé. Az EGSZB, valamint Elnöksége és szakosított szekciói tagnévsorát szintén közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.

Az EGSZB főtitkára hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a nyilvánosság részére a megfelelő dokumentumokhoz való hozzáférési jogot. Az Európai Unió minden polgárának lehetősége van arra, hogy az EU valamelyik hivatalos nyelvén írásban az EGSZB-hez forduljon, és ugyanazon a nyelven megfogalmazott választ kapjon.

A plenáris ülések és a szakosított szekciók ülései nyilvánosak. Ezen túlmenően az európai intézmények tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az EGSZB és szervei ülésein.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési jegyzőkönyv (2012. február 22.)

Utolsó frissítés: 10.01.2014

Top