Help Print this page 
Title and reference
Az EU költségvetési ellenőrző szerve: az Európai Unió Számvevőszékének működése

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az EU költségvetési ellenőrző szerve: az Európai Unió Számvevőszékének működése

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az Európai Unió (EU) bevételeit és kiadásait. A Számvevőszék feladata az EU elszámoltathatóságának biztosítása az adófizetők felé. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke határozza meg a Számvevőszék feladatkörét. A Számvevőszék dolgozza ki saját eljárási szabályzatát, amelyet aztán a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

MI EZEN ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA?

Az eljárási szabályzat irányítja az Európai Számvevőszék belső működését. E szabályok – többek között – a következő területeket fedik le:

a Számvevőszék szervezete (kinevezések, hivatali idő, a Számvevőszék kötelességei, az elnök megválasztása);

működési eljárások (a Számvevőszék és kamarái ülései; a Számvevőszék, a kamarák és a bizottságok által hozott döntések; ellenőrzések, illetve jelentések, vélemények, észrevételek és megbízhatósági nyilatkozatok készítése).

FŐBB PONTOK

A Számvevőszék összetétele és felépítése

A Számvevőszék testületi szerv: a döntések és az intézkedések a tagok közös felelősségét képezik. 28 tagból, azaz az uniós országok egy-egy képviselőjéből áll. A tagokat hat évre nevezik ki (amely mandátum megújítható). A kinevezéshez a tagoknak saját országuk valamely külső ellenőrző szervében kell – vagy kellett – tevékenykedniük, vagy kifejezetten e tisztség betöltésére alkalmas képesítéssel kell rendelkezniük. A tagok teljesen önállóan látják el feladataikat a Számvevőszéknél.

Elnököt maguk közül választanak hároméves (megújítható) időtartamra. Az elnöknek többek között a következők a feladatai:

összehívja a Számvevőszék üléseit és elnököl azokon;

biztosítja a Számvevőszék döntéseinek végrehajtását;

biztosítja a szervezeti egységek – köztük a protokollok és látogatások, a tájékoztatás, a jogi ügyek és a belső ellenőrzés zökkenőmentes működését, valamint a Számvevőszék különböző tevékenységeinek a megfelelő irányítását;

kijelöli azt a tisztviselőt, aki a Számvevőszéket annak peres ügyeiben képviseli;

képviseli a Számvevőszéket annak külkapcsolataiban és a többi uniós intézménnyel való kapcsolatában.

A Számvevőszék főtitkára felelős a Számvevőszék Titkárságának a napi szintű működéséért, valamint az ügyintézésért, a pénzügyekkel és támogatással, az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, az információtechnológiai és fordítási feladatok ellátásáért.

A Számvevőszék ezenkívül kamarákból és bizottságokból is áll. A kamarák véleményeket, különjelentéseket és éves különjelentéseket fogadnak el. Ezenkívül éves beszámolókat készítenek az EU költségvetéséről és az Európai Fejlesztési Alapokról, amelyeket aztán a Számvevőszék fogad el. A bizottságok (pl. az Adminisztratív Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság) adminisztratív ügyekkel, valamint a kommunikációval kapcsolatos és stratégiai kérdésekben hozott döntésekkel foglalkoznak.

A Számvevőszék feladatai

A Számvevőszék ellenőrzi az EU és szervei bevételének és kiadásainak a jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint azt, hogy az uniós költségvetés pénzügyi irányítása megfelelő-e. Az EU független külső ellenőrző szerveként feladata annak ellenőrzése, hogy az uniós finanszírozások elszámolása megfelelő módon történik-e, a vonatkozó szabályoknak és szabályozásoknak megfelelően kerül-e sor az uniós források előteremtésére és elköltésére, illetve, hogy azok jövedelmezőnek bizonyultak-e.

Az ellenőrzéseket egyrészt a pénzügyi irányítás javítása, másrészt pedig annak céljából végzi, hogy az uniós polgárok tisztában legyenek a közpénzek felhasználási módjával.

Ellenőrzések

Az ellenőrzéseket

nyilvántartások alapján és – szükség esetén – a helyszínen végzik a többi uniós intézménynél;

minden olyan szervezetnél, amely az EU nevében bevételek és kiadások kezelésével foglalkozik, az adott szervezet telephelyén végzik;

az uniós országokban és a világ más országaiban is elvégzik, többek között bármely olyan természetes vagy jogi személy telephelyén, amely uniós költségvetésből részesül kifizetésekben.

A Számvevőszék az EU külső ellenőreként együttműködik a nemzeti hatóságokkal és az európai intézményekkel. Ezenkívül az uniós intézményektől és szervektől, az uniós költségvetésből kifizetésekben részesülő szervezetektől és a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményektől bármilyen adatot bekérhet feladata sikeres elvégzéséhez.

Munkaprogramok

A Számvevőszék minden évben munkaprogramot fogad el, amelyben felsorolja az ellenőrzési feladatokkal kapcsolatos prioritásait. A munkaprogramot a Számvevőszék elnöke közzéteszi és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elé terjeszti.

Éves beszámolási eljárás

A Számvevőszék nem rendelkezik igazságszolgáltatói jogkörrel, így nem szabhat ki szankciókat. Minden egyes pénzügyi év lezárása után éves beszámolót készít, amelyet a Hivatalos Lapban tesz közzé. Ez a jelentés az uniós költségvetésnek és az Európai Fejlesztési Alapoknak a hatáskörrel rendelkező intézmények általi kezelésével foglalkozik. Alapvető részét képezi az Európai Parlament döntéshozatali folyamatának a költségvetési beszámoló Bizottság felé való biztosítása tekintetében.

A Számvevőszék ezenkívül megbízhatósági nyilatkozatot készít a Tanácsnak és a Parlamentnek az elszámolások megbízhatóságáról, valamint annak tanúsításáról, hogy a költségvetés felhasználására megfelelő módon, a szabályokkal és szabályozásokkal összhangban került sor. A Számvevőszék továbbá bármikor észrevételeket nyújthat be meghatározott kérdésekről – különösen – különjelentések formájában, valamely másik uniós intézmény kérelmére vagy saját kezdeményezésére pedig véleményeket, illetve egyéb ellenőrzésen alapuló dokumentumokat adhat ki.

A Számvevőszék hivatalos üléseken, a tagok többségének szavazata mellett dönt az éves beszámoló elfogadásáról. Eltérő döntés hiányában a Számvevőszék ülései nem nyilvánosak. Eseti alapon írásos eljárás útján is elfogadhat határozatokat.

A Számvevőszék beszámol az uniós források felhasználása terén észlelt szabálytalanságokról, és az ellenőrzések során észlelt minden csalásgyanús esetet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) elé terjeszt.

MIKOR LÉPETT HATÁLYBA AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT?

2010. június 1.

HÁTTÉR

Az Európai Számvevőszék 1977-ben jött létre, és 1992 óta teljes jogú uniós intézményként működik. Székhelye Luxembourgban található.

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

JOGI AKTUS

Az Európai Unió Számvevőszékének eljárási szabályzata

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Európai Unió Számvevőszékének eljárási szabályzata

2010.6.1.

HL L 103., 2010.4.23., 1–6. o.

utolsó frissítés 15.10.2015

Top