Az európai ombudsman

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Parlament 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozata – az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

A határozat az európai ombudsman működésére vonatkozó feltételeket határozza meg.

FŐBB PONTOK

Jogállás és kinevezés

• Az ombudsman a szerződések szerint különös jogállással bír (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikke).
• Az ombudsmant az Európai Parlament választja meg az ötéves parlamenti ciklusra, megbízatása pedig megújítható.
• Az ombudsman feladatait teljes függetlenséggel látja el, és egyetlen kormánytól vagy más szervtől sem fogadhat el utasításokat.
• A megbízatás ideje alatt nem tölthet be – sem kereső, sem fizetés nélküli – egyéb politikai vagy közigazgatási tisztséget.

A hivatali visszásság elleni küzdelem

Az ombudsman fő feladata az uniós intézmények és szervek eljárásában felmerülő hivatali visszásságok kivizsgálása.

• Az uniós intézmények és szervek kötelesek biztosítani az ombudsman részére minden szükséges információt, és jelezniük kell, amennyiben valamely információ minősített (az 1049/2001/EK rendelet értelmében a minősített információhoz való hozzáférést az érintett intézmény vagy szerv biztonsági szabályai szabályozzák).
• Az ombudsman az uniós országokat is felszólíthatja információszolgáltatásra. Az ombudsman azonban a titoktartási kötelezettség alatt álló információkat nem hozhatja mások tudomására.
• Az ombudsman hivatalból és panasz alapján is eljárhat.

Korlátozott hatáskör

• Az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróság nem tartozik az ombudsman hatáskörébe.
• Az ombudsman nem rendelkezik hatáskörrel az uniós országok nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatásán belül felmerülő hivatali visszásságok kivizsgálására.
• A bíróság előtt folyamatban lévő ügyekbe sem avatkozhat be, valamint nem kérdőjelezheti meg a bírósági határozatok megalapozottságát sem.

Panasz benyújtása

Az ombudsman részére benyújtott panasznak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• A panasz benyújtója bármely uniós polgár vagy az egyik uniós országban lakóhellyel rendelkező személy vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező szerv, például nem kormányzati szervezet, alapítvány vagy vállalkozás (jogi személy) lehet.
• A panaszt a Szerződés 24 nyelvének egyikén kell benyújtani.
• A panasz tárgyát kizárólag az uniós intézményekben vagy szerveknél elkövetett hivatali visszásság képezheti. Hivatali visszásságon pl. a hatalommal való visszaélés, az adminisztrációs szabálytalanság vagy a hátrányos megkülönböztetés értendő.
• A hivatali visszásságra irányuló panasz az arra alapot adó tényeknek a panaszt benyújtó személy tudomására jutásától számított két éven belül nyújtható be.
• A panasz az egyéb fellebbezési lehetőségek kimerítését követően, utolsó sorban nyújtható be, azaz a panaszt benyújtó személynek a panasz benyújtása előtt először végig kell járnia a megfelelő hivatali utat az érintett intézményeknél.

A panaszt benyújtó személy kérésére vagy az ombudsman kezdeményezésére a panasz bizalmasnak minősíthető, amennyiben az ombudsman úgy véli, hogy a panaszt benyújtó személy vagy harmadik fél érdekeinek védelme céljából erre szükség van.

Következő lépések

• 1.

  Amennyiben az első vizsgálatok alapján az ombudsman úgy ítéli meg, hogy a panasz elfogadható és a vizsgálat megindítása megalapozott, az ombudsman tájékoztatja az érintett intézményt vagy szervet a panaszról, és felkéri, hogy megadott határidőn (rendes esetben három hónapon) belül részletes véleményt küldjön a részére.

• 2.

  Az ombudsman ezt követően elküldi ezt a véleményt a panaszt benyújtó személynek, aki egy meghatározott határidőn (rendes esetben legfeljebb egy hónapon) belül előterjesztheti észrevételeit.

• 3.

  Az ombudsman további vizsgálatokat is végezhet. A vizsgálatok elvégzését követően – esetlegesen kritikai észrevételeket tartalmazó – indokolással ellátott véleménnyel zárja le az ügyet, majd értesíti a panaszt benyújtó személyt, illetve az érintett intézményt vagy szervet.

• 4.

  Az ombudsman az érintett intézmény vagy szerv részére szóló ajánlástervezeteket tartalmazó jelentés előterjesztésével is lezárhatja az ügyet, amely jelentést megküldi a panaszt benyújtó személy, illetve az érintett intézmény vagy szerv részére. Az érintett intézménynek vagy szervnek ezt követően három hónap áll rendelkezésére, hogy részletes véleményt küldjön az ombudsman részére, amelyben például jegyzéket készíthet az ajánlástervezet végrehajtása céljából hozott intézkedéseiről.

• 5.

  Az ombudsman dönthet úgy, hogy különjelentést készít az Európai Parlament részére, amennyiben a részletes vélemény nem kielégítő. A különjelentés ajánlásokat tartalmazhat, és azt a panaszt benyújtó személy, valamint az érintett intézmény vagy szerv részére is megküldik.

• 6.

  Ha az ombudsman vizsgálata során büntetőjogi érintettségről szerez tudomást, erről haladéktalanul értesíti a nemzeti hatóságokat, valamint értesíti a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó, illetékes uniós intézményt is, továbbá adott esetben azt az uniós intézményt vagy szervet is, amelyhez az érintett tisztviselő vagy alkalmazott tartozik.

• 7.

  Az ombudsman ezen túlmenően tevékenységeiről – többek között vizsgálatainak eredményeiről – éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.

Végrehajtási szabályok

Az ombudsman a határozat végrehajtási rendelkezéseit 2002. július 8-án fogadta el, az utolsó módosításra pedig 2008. december 3-án került sor.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT?

A határozat 1994. május 4. napján lépett hatályba.

HÁTTÉR

Az európai ombudsman honlapja

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozata (1994. március 9.) az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (HL L 113., 1994.5.4., 15–18. o.)

A 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43–48. o.)

utolsó frissítés 04.02.2016