Help Print this page 
Title and reference
A Régiók Bizottságának eljárási szabályzata

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A Régiók Bizottságának eljárási szabályzata

A Régiók Bizottsága (RB) az Európai Unió tanácsadó szerve, amely a Maastrichti Szerződéssel jött létre. 353 rendes és ugyanennyi póttagot számlál, akiket öt évre választanak. Az európai döntéshozatali folyamat során az alábbi területeken kell konzultálni a RB-val: gazdasági és társadalmi kohézió, transzeurópai infrastruktúrahálózatok, egészségügy, oktatás és kultúra, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, környezetvédelem, energiaügyek, szakképzés és közlekedés.

JOGI AKTUS

A Régiók Bizottságának eljárási szabályzata.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az eljárási szabályzat meghatározza a Régiók Bizottságának szervezetét és működését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 306. cikke biztosítja a RB számára az önszabályozás jogát. Az eljárási szabályzat jelenlegi kiadása 2010. január 10-én lépett hatályba.

A RB összetétele

A Régiók Bizottságát regionális és helyi önkormányzatok képviselői alkotják. A rendes és póttagok az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 300. cikkével összhangban vagy választott képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy egy választott gyűlésnek tartoznak politikai felelősséggel.

A tagokat saját tagállamuk javaslatára nevezik ki, de a tagok és póttagok listáját minősített többséggel a Tanács fogadja el. A tagok nem utasíthatók, és feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Unió általános érdekében eljárva látják el. Megbízatásuk öt évre szól.

A tagok akadályoztatottságuk esetén póttaggal képviseltethetik magukat.

Az egy tagállamból érkező tagok és póttagok alkotják a nemzeti delegációt. Minden delegáció élén a tagok közül megválasztott elnök áll.

A Régiók Bizottságának tagjai és póttagjai politikai hovatartozásuknak megfelelő politikai csoportokat hozhatnak létre. Minden politikai csoportnak a tagállamok legalább egyötödét képviselő legalább 18 személyből kell állnia. Ezenfelül e személyek legalább felének tagnak kell lennie.

Minden politikai csoportnak titkárság áll rendelkezésére, amelynek munkatársai a főtitkárság alkalmazottai. A politikai csoportok plenáris ülések alatt ülnek össze. Ezenkívül évente kétszer rendkívüli ülést tarthatnak.

Létrehozhatók interregionális csoportok is; ilyen például az alpesi térség-gel foglalkozó csoport.

Közgyűlés

A RB közgyűlés keretében tanácskozik. A Közgyűlés feladatai a következők:

  • vélemények, jelentések és állásfoglalások elfogadása;
  • a RB kiadási és bevételi előirányzatai tervezetének elfogadása;
  • minden hivatali időszak kezdetén a politikai program elfogadása;
  • az elnök, az első alelnök és az Elnökség többi tagjának megválasztása;
  • a szakbizottságok létrehozása;
  • a RB eljárási szabályzatának elfogadása és felülvizsgálata;
  • határozathozatal kereset benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához.

A RB elnöke legalább negyedévente egyszer összehívja a Közgyűlést. A tagok legalább egynegyedének írásbeli kérelmére az elnök köteles rendkívüli plenáris ülést összehívni. A kérelemben meg kell jelölni a megvitatandó témát, és az ülés napirendjén semmilyen más téma nem szerepelhet.

Az elnök a plenáris ülés előtt legalább négy héttel elküldi a tagoknak és a póttagoknak az Elnökség által készített előzetes napirendtervezet alapján kidolgozott napirendtervezetet. A plenáris ülés megnyitását közvetlenül megelőző ülésén az Elnökség rögzíti a napirend végleges tervezetét.

A plenáris ülések nyilvánosak, hacsak a Közgyűlés másként nem határoz. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői részt vehetnek a plenáris üléseken, ahová külső személyeket is meg lehet hívni. Az Elnökség javaslatot tehet a Közgyűlésnek a regionális és helyi vonatkozású aktuális politikai kérdéseket illető vita lefolytatására – ez az azonnali kérdések órája.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van.

A Közgyűlés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik.

Az Elnökség

Az Elnökség összetétele a Bizottság egészének összetételét tükrözi. Tagjai az elnök, az első alelnök, tagállamonként egy-egy alelnök, 28 további tag és a politikai csoportok elnökei. Az Elnökséget a Közgyűlés két és fél évre választja. Az Elnökségnek jelenleg 63 tagja van. Az elnököt, az első alelnököt, valamint a politikai csoportok vezetőit nem számítva, az elnökségi helyek a következőképpen oszlanak meg:

  • három helye van: Németországnak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Lengyelországnak;
  • két helye van: Hollandiának, Görögországnak, Csehországnak, Belgiumnak, Magyarországnak, Portugáliának, Svédországnak, Ausztriának, Szlovákiának, Dániának, Finnországnak, Írországnak, Horvátországnak, Litvániának, Bulgáriának, Romániának;
  • egy helye van: Lettországnak, Szlovéniának, Észtországnak, Ciprusnak, Luxemburgnak, Máltának.

Az Elnökség fő feladatai a következők:

  • hivatali időszakának kezdetén politikai programjának elkészítése és végrehajtásának felügyelete;
  • a Közgyűlés és a szakbizottságok munkájának előkészítése, megszervezése és összehangolása;
  • pénzügyi, szervezési és adminisztratív ügyek ellátása;
  • a főtitkár, valamint egyes kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak alkalmazása;
  • a kiadási és bevételi előirányzatok tervezetének benyújtása a Közgyűlésnek;
  • adott esetben különleges ügyekkel foglalkozó munkacsoportok felállítása;
  • amennyiben a Közgyűlés a megadott határidőn belül nem tud határozni, az Elnökség a RB nevében keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához. A Közgyűlés következő ülésén határoz a kereset fenntartásáról.

Az elnök:

Az elnök irányítja a RB munkáját. Az elnököt munkájában az első alelnök és tagállamonként egy alelnök segíti.

A szakbizottságok

A Közgyűlés minden hivatali időszak kezdetekor a munkáját előkészítő szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottságok feladata vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezetek kidolgozása, amelyeket a Közgyűlés elé terjesztenek. Jelenleg hat szakbizottság működik:

  • CIVEX: Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság;
  • COTER: Területi kohéziós politika szakbizottság;
  • ECOS: Gazdaság- és szociálpolitika szakbizottság;
  • EDUC: Oktatás, ifjúság, kultúra és kutatás szakbizottság
  • ENVE: Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy szakbizottság;
  • NAT: Természeti erőforrások szakbizottság.

Ezen hat szakbizottságot egy, az EU költségvetésével foglalkozó ideiglenes (ad hoc) bizottság egészíti ki. Ezt 2010-ben hozták létre korlátozott időtartamra.

A szakbizottságok összetételének tükröznie kell a RB összetételét. A RB tagjainak legalább egy szakbizottságban részt kell venniük, kettőnél több szakbizottságnak azonban nem lehetnek tagjai. Azon nemzeti delegációk tagjai esetében, amelyeknek kevesebb a tagjuk, mint amennyi szakbizottság van, az Elnökség ez alól kivételt tehet.

A szakbizottságok ülései nyilvánosak, hacsak egy adott szakbizottság másként nem határoz. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői részt vehetnek a szakbizottságok ülésein, és válaszolhatnak a tagok kérdéseire. Egy vagy több napirendi pont tisztázása érdekében nyilvános szakértői meghallgatások és ülések szervezhetők.

A Régiók Bizottságának dokumentumai

A Régiók Bizottsága véleményeket, jelentéseket és állásfoglalásokat készít, amelyeket közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A RB az EU működéséről szóló szerződés 307. cikkének megfelelően véleményt fogad el:

  • ha az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság az európai Szerződésekben meghatározott esetekben, továbbá minden olyan esetben, amikor ezt az intézmények valamelyike indokoltnak tartja, konzultál vele;
  • saját kezdeményezésére;
  • ha a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultáció esetén úgy ítéli meg, hogy sajátos regionális érdekekről van szó.

A RB véleménye a RB nézeteit tükrözi és ajánlásokat vagy konkrét módosítási javaslatokat tartalmaz. A véleményekhez külön dokumentumban indokolást mellékelnek.

A jelentések elemzést adnak a RB hatáskörébe tartozó témakörökről, és azokra vonatkozóan ajánlásokat tesznek.

Az állásfoglalások az Unió tevékenységeihez kapcsolódó időszerű kérdéseket tárgyalnak. A regionális és helyi önkormányzatok fontos törekvéseivel foglalkoznak.

Főtitkárság

A RB munkáját a főtitkár irányítása alatt álló főtitkárság segíti. A főtitkárság biztosítja a RB zökkenőmentes működését, segíti annak tagjait megbízásuk gyakorlásában, valamint jegyzőkönyvet készít a RB szervinek üléseiről. A főtitkár feladata az Elnökség vagy az elnök által hozott határozatok végrehajtásának biztosítása. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A főtitkárt az Elnökség a tagok szavazatának kétharmados többségével választja. Kinevezése öt évre szól.

HOZZÁFÉRÉS A DOKUMENTUMOKHOZ

Az Unió minden polgárának, valamint minden természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely valamelyik tagállamban lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkezik, az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendeletének megfelelően, az Elnökség által rögzített előírások szerint joga van a Régiók Bizottságának dokumentumaihoz hozzáférni.

HIVATKOZÁSI TÁBLÁZAT

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A Régiók Bizottságának eljárási szabályzata

2010.1.10.

-

HL L 6., 2010.1.9.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Jegyzőkönyv az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről (2012. február 22.)

2012-ben elfogadásra került a Jegyzőkönyv az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről abból a célból, hogy megerősítsék és formálisabb keretek közé helyezzék a Régiók Bizottságának bizonyos, az Európai Bizottság éves munkaprogramjában felsorolt nagy jelentőségű területekre vonatkozó kötelező és opcionális konzultációs szerepét. A jegyzőkönyv különösen a két bizottság tevékenységének az Európa 2020 stratégiának, a gazdasági, szociális és területi kohéziónak, valamint a határon átnyúló együttműködésnek a kontextusában felmerülő szinergiák javítását célozza meg.

A Régiók Bizottságát helyi és regionális hatóságokkal való konzultációkra is felhívják a strukturált párbeszéd részeként.

A Régiók Bizottsága végre szerepének megerősödését tapasztalja azon a téren, hogy ellenőrzi a részére megküldött uniós jogalkotási javaslatoknak a szubszidiaritás és az arányosság elveivel való összhangját.

Utolsó frissítés: 10.01.2014

Top