Az Európai Központi Bank (EKB)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(4,) Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról

MI AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS (4.) JEGYZŐKÖNYVÉNEK CÉLJA?

A jegyzőkönyv rögzíti a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányát.

FŐBB PONTOK

• Az EKB az euróövezet jegybankja és egy független európai uniós intézmény, amely az euróövezeti monetáris politikát irányító eurórendszer, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) központi eleme.
• Az eurórendszert az EKB és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjai (NKB-k) alkotják, míg a KBER az EKB-t és valamennyi uniós ország központi bankját magában foglalja. Amíg az euróövezeten kívül is vannak uniós országok, az eurórendszer és a KBER párhuzamosan fenn fog állni.
• Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, azaz az euró értékének megőrzése. Az elsődleges célkitűzés veszélyeztetése nélkül támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát is.
• Az EKB fő feladatai a következők:
  • az euróövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
  • devizaműveletek végzése;
  • az euróövezeti országok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése;
  • a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.
• Az EKB ezen túlmenően feladatainak megvalósítása céljából a nemzeti központi bankok közreműködésével statisztikai adatokat gyűjt, valamint kizárólagos jogosultsága van az euróbankjegyek kibocsátásának engedélyezésére az EU-n belül.
• Az EKB a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együttműködésben az euróövezeten és az egységes felügyeleti mechanizmus további részt vevő országain belüli bankfelügyeletért is felel. E feladatkört 2014-ben ruházták az EKB-ra azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a hitelintézetek biztonságához és megbízhatóságához, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásához.
• Az EKB döntéshozó szervei a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács. A legfőbb döntéshozó szervet, azaz a Kormányzótanácsot az Igazgatóság tagjai és az euróövezeti nemzeti központi bankok elnökei alkotják. A monetáris politika végrehajtásáért és a mindennapi feladatok ellátásáért felelős Igazgatóság az elnökből, az alelnökből és négy további tagból áll. Az Általános Tanács azon feladatokat látja el, amelyek az euró valamennyi uniós ország általi elfogadásáig terhelik az EKB-t; az Általános Tanács az elnökből, az alelnökből és az uniós országok nemzeti központi bank elnökeiből áll.
• A Felügyeleti Testületet az egységes felügyeleti mechanizmus keretében hozták létre és a bankfelügyelettel kapcsolatos feladatok ellátásáért felel. Az elnökből, alelnökből, négy további EKB-képviselőből és az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő országok nemzeti felügyeleti hatóságainak egy-egy képviselőjéből áll.
• Az EKB-t 1998-ban hozták létre, székhelye Frankfurt am Main, Németország.

HÁTTÉR

• Az 1998. június 1-jén létrehozott Európai Központi Bank teljes jogú uniós intézmény. 2009-ben jogi személyiséggel ruházták fel (Európai Unió működéséről szóló szerződés 282. cikkének (3) bekezdése).
• További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:
  • az EKB honlapja;
  • az EKB bankfelügyeletre vonatkozó honlapja.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt (4.) Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról (OJ C 202, 2016.6.7., 230–250. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 1. fejezet – Az intézmények – 6. szakasz – Az Európai Központi Bank – 282. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 167. o.)

utolsó frissítés 14.03.2017