Help Print this page 
Title and reference
Fedezeti alapok, magántőke-befektetési alapok – a kezelőkre vonatkozó szabályok

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Fedezeti alapok, magántőke-befektetési alapok – a kezelőkre vonatkozó szabályok

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Alternatívbefektetésialap-kezelők – 2011/61/EU irányelv

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Jogi keretet hoz létre számos alternatív befektetési alap – többek között a fedezeti alapok és a magántőke-befektetési alapok – kezelőinek (ABAK-oknak) az engedélyezésére és felügyeletére vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya alól kizárt jogalanyok: az irányelv felsorolja azokat a jogalanyokat, amelyekre nem alkalmazandó, ideértve az alábbiakat:

holdingtársaságok (az irányelvben meghatározottak szerint),

nyugdíjalapok kezelése,

munkavállalói részvételi vagy megtakarítási programok,

szupranacionális intézmények,

nemzeti központi bankok, valamint

biztosítási szerződések.

Útlevél: az ABAK-ok egyszeri engedélyezés alapján „útlevelet” hozhatnak létre szolgáltatásaikhoz különböző uniós országokban. Amikor egy ABAK engedélyt kap egy uniós országban és megfelel az irányelv szabályainak, az ABAK az egész EU-ban jogosulttá válik az alapokat szakmai befektetők számára kezelni vagy forgalmazni.

Engedélyezések: az EU-ban való működéshez az alapkezelőknek engedélyezést kell szerezniük a letelepedésük szerinti uniós ország hatáskörrel rendelkező hatóságától. Az engedélyezés megszerzéséhez az ABAK-oknak egy minimális szintű tőkével kell rendelkezniük likvid vagy rövid lejáratú eszközökben.

Letétkezelő: az ABAK-oknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk kezelt alapok egy független letétkezelőt neveznek ki, például egy bankot vagy befektetési vállalkozást, amely felel az alap tevékenységeinek felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy az alap eszközei megfelelően védettek legyenek.

Kockázatkezelés és prudenciális felügyelet: az ABAK-oknak igazolniuk kell a hatáskörrel rendelkező hatóság felé, hogy a kockázatkezelésre vonatkozó belső intézkedéseik kellően szigorúak. Ennek részeként rendszeresen adatokat kell szolgáltatniuk a fő piacokról és eszközökről, amelyeken/amelyekben kereskednek, valamint a fő kockázati kitettségeikről és koncentrációikról.

A befektetőkkel való bánásmód: a kellő gondosság előmozdítása érdekében befektetőik körében az ABAK-oknak világos leírást kell nyújtaniuk befektetési politikájukról, többek között az eszközfajták leírásáról és a tőkeáttételek alkalmazásáról. Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó éves jelentést kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.

Tőkeáttétellel finanszírozott alapok: az irányelv specifikus követelményeket vezet be a tőkeáttételre, azaz a befektetés adósságból való finanszírozására vonatkozóan. A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében az illetékes hatóságok korlátokat határozhatnak meg a tőkeáttételre.

Magántőke-befektetési alapok: amennyiben egy alternatív befektetési alap megszerzi az ellenőrzést egy tőzsdén nem jegyzett társaság vagy egy kibocsátó felett, akkor az ABAK-ra a vagyonkivonást tiltó rendelkezések vonatkoznak. Ilyen esetekben az ABAK-nak fel kell lépnie bármely, a részvényesek javára történő kifizetéssel, az alaptőke leszállításával, részvény-visszavásárlással vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével szemben.

Az EU-n kívüli alapok és alapkezelők: az irányelvben meghatározott feltételek mellett az „útlevél” kiterjeszthető EU-n kívüli ABAK-okra vagy nem uniós alapoknak akár az EU-n belüli vagy azon kívüli ABAK-ok általi forgalmazására.

Kívülmaradási lehetőség kisebb alapok esetén: az uniós országok dönthetnek úgy, hogy az irányelvet nem alkalmazzák kisebb ABAK-okra, azaz olyan alapok esetében, ahol a kezelt eszközök értéke nem éri el a 100 millió EUR küszöbértéket tőkeáttétel esetén, illetve az 500 millió EUR küszöbértéket tőkeáttétel nélkül. A kisebb alapokra azonban a minimum nyilvántartásba vételi és jelentési kötelezettségek vonatkoznak.

Számos felhatalmazáson alapuló és végrehajtási intézkedés került a későbbiekben elfogadásra az Európai Bizottság által, amelyek technikai iránymutatással szolgálnak az irányelv alkalmazását illetően.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

2011. július 21 -től.

Az irányelvet az uniós országoknak 2013. július 22 -ig kell átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1–73. o.)

A 2011/61/EU irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 83., 2013.3.22., 1–95. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelv 56. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása tekintetében a Bizottságnak adott felhatalmazás gyakorlásáról (COM(2015) 383 final, 2015.8.3.)

utolsó frissítés 28.10.2015

Top