Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Rendszerkockázati Testület

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az Európai Rendszerkockázati Testület

 

ÖSSZEFOGLALÓ

A 2008 -as globális pénzügyi válságot követően az Európai Unió (EU) a pénzügyi szektor felügyeletére vonatkozó uniós szabályok megerősítését célzó jogszabályokat vezetett be. E jogszabályok célja a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítása és a globális pénzügyi rendszert destabilizáló kockázatok előfordulásának megelőzése.

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet létrehozza az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) az új Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) részeként, amelynek a következők is részét képezik:

az uniós országokban működő felügyeleti hatóságok.

Az új felügyeleti struktúrának az a rendelet is része, amely az Európai Központi Bankot (EKB) bizonyos feladatokkal bízza meg az ERKT támogatása érdekében.

FŐBB PONTOK

Megbízatás, célkitűzések és feladatok

Az ERKT székhelye a németországi Frankfurt am Mainban található. Az ERKT feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése (más néven: makroprudenciális felügyelet). E célból az ERKT különösen:

meghatározza a rendszerszintű kockázatokat, és fontossági sorrend szerint csoportosítja azokat;

amennyiben a rendszerszintű kockázatok jelentősnek bizonyulnak, figyelmeztetéseket ad ki, szükség esetén pedig nyilvánosságra is hozza azokat;

korrekciós intézkedéseket javasol a beazonosított kockázatra adott válaszként;

titkos figyelmeztetést és értékelést adhat ki a Tanácsnak, amikor úgy véli, hogy vészhelyzet kialakulása várható;

nyomon követi a figyelmeztetésekre és ajánlásokra reagáló intézkedéseket;

összehangolja fellépéseit a nemzetközi pénzügyi szervezetek, így például a Nemzetközi Valutaalap és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) intézkedéseivel.

Szervezet

Az ERKT szervezeti struktúrája a következő:

az igazgatótanács feladata a feladatok elvégzésének biztosítása a szükséges döntések meghozatala révén;

az irányítóbizottság támogatja a döntéshozatali folyamatot;

a titkárság felel az ERKT napi ügyeinek intézéséért, továbbá támogatást is nyújt;

a tudományos tanácsadó bizottság és a szakmai tanácsadó bizottság tanácsot ad és segítséget nyújt.

Az ERKT elnöke képviseli a szervezeten kívül az ERKT-t; az ERKT-nak az elnökön kívül két alelnöke van. Az Európai Központi Bank (EKB) elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújt az ERKT-nak az ERKT titkársága révén.

Figyelmeztetések és ajánlások

A célkitűzést érintő jelentős rendszerszintű kockázat esetén az ERKT figyelmeztetéseket és - adott esetben - korrekcióra, valamint - szükség esetén - jogalkotási kezdeményezésekre irányuló ajánlásokat ad ki. E figyelmeztetések és ajánlások címzettjei különösen a következők:

az EU egésze;

egy vagy több uniós ország;

egy vagy több európai felügyeleti hatóság;

egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság; vagy

az Európai Bizottság a vonatkozó uniós jogszabály tekintetében.

Az ajánlások címzettjeinek eleget kell tenniük az azokban foglaltaknak, vagy az intézkedések elmulasztásáról indokolással kell szolgálniuk. Amennyiben az ERKT úgy határoz, hogy ajánlásait nem tartották be, illetve a címzettek nem szolgáltak kellő indokolással az intézkedések elmulasztásáról, titkos értesítést küld a címzetteknek, a Tanácsnak és - adott esetben - az érintett európai felügyeleti hatóságnak.

Az európai felügyeleti rendszer további folyamatai

A pénzügyi válság kialakulása nyomán, valamint az euróövezeti államadósság-válság 2010-2011. évi súlyosbodását követően szükségessé vált az euróövezeti bankrendszer további integrációja. Ez az oka annak, hogy a Bizottság bankunió létrehozásáról szóló ütemterve alapján az európai intézmények létrehozták a következőket:

egységes felügyeleti mechanizmus, amelynek révén az EKB lett az euróövezeti bankok (körülbelül 6000 bank) központi felügyeleti szerve. Ehhez az euróövezeten kívüli országok is csatlakozhatnak;

egységes szanálási mechanizmus, amely célja a mechanizmus hatálya alá tartozó csődbe jutó bankok szabályos szanálásának biztosítása az adófizetők pénzének felhasználása nélkül.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

2010. december 16.

HÁTTÉR

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról

HIVATKOZÁS

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

1092/2010/EU rendelet

2010.12.16.

-

HL L 331., 2010.12.15., 1-11. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 1096/2010/EU rendelete (2010. november 17.) az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról (HL L 331., 2010.12.15., 162-164. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról (HL L 331., 2010.12.15., 120-161. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 26.10.2015

Top