Help Print this page 
Title and reference
Közösségi védjegy - EUR-Lex

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DE html EN html FR html IT html HU html PL html RO
Multilingual display
Text

Közösségi védjegy

A belső piac megfelelő működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Európai Unió egész területén egységes oltalmat biztosító, közös védjegyrendszer álljon a vállalkozások rendelkezésére. Ez a rendelet az e cél eléréséhez szükséges rendelkezéseket írja elő.

JOGI AKTUS

A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) [Hivatalos Lap L 78., 2009.3.24.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet meghatározza a közösségi védjegy megadásakor követendő szabályokat és eljárásokat.

Védjegyjog

Nyilvántartásba vétel útján közösségivédjegy-oltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, a közjogi szervezeteket is ideértve. Közösségivédjegy-oltalom tárgya lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés (így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája), ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

A közösségivédjegy-oltalom egységes, amennyiben az Európai Unió egész területén azonos hatállyal rendelkezik.

A jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít, és a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki kereskedelmi célokra használ:

  • a közösségi védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
  • olyan megjelölést, amely másik védjeggyel összetéveszthető;
  • a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a megjelölés használata kihasználja a védjegy jó hírnevét vagy megkülönböztető képességét.

A közösségi védjegy tulajdonosa ugyanakkor nem tilthat el mást attól, hogy kereskedelmi céllal felhasználja:

  • saját nevét vagy címét;
  • az áru vagy a szolgáltatás jellemzőire, például fajtájára, minőségére vagy mennyiségére vonatkozó jelzést;
  • a védjegyet, ha a cél – különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzése.

A közösségi védjegy jogosultja köteles a védjegy tényleges használatát a lajstromozástól számított öt éven belül megkezdeni. Ellenkező esetben a használat elmaradásáért szankciókkal sújtható.

A közösségivédjegy-bejelentés

A bejelentő a közösségivédjegy-bejelentést benyújthatja:

A közösségivédjegy-bejelentést az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani. A bejelentőnek ezenkívül meg kell jelölnie egy második nyelvet, amely egyben a Hivatal nyelveinek egyike (angol, francia, német, olasz és spanyol), és amelynek használatát a bejelentő az eljárások lehetséges nyelveként elfogadja.

A központi iparjogvédelmi szervezetekhez vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéseket a benyújtás időpontjától számított két héten belül továbbítják a Hivatalnak.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

  • a lajstromozás iránti kérelmet;
  • a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
  • az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;
  • a megjelölést.

A bejelentőnek ezenfelül bejelentési díjat kell fizetnie. Az iratok benyújtását és a díj kifizetését követően elismerik a bejelentés napját.

Azt, aki védjegyoltalom iránt bejelentést tett a Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben részes államban, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbség illeti meg arra, hogy ugyanazon védjegy tekintetében közösségivédjegy-bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül.

Ha a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy jogosultja, aki az említett védjeggyel azonos megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránt bejelentést tesz, igényelheti a korábbi nemzeti védjegy szenioritását.

Lajstromozási eljárás

A bejelentés benyújtását követően a Hivatal megvizsgálja, hogy az kielégíti-e a közösségi védjegy elismeréséhez előírt követelményeket. A bejelentés ezt követő közzététele nyomán harmadik felek a felszólalási eljárás keretében – a korábbi jogok alapján – felléphetnek a védjegy elismerése ellen.

Amennyiben a közösségivédjegy-bejelentés valamennyi előírt követelménynek eleget tesz, és azzal szemben nem nyújtottak be, illetve fogadtak el felszólalást, a védjegyet nyilvánosságra hozzák.

A közösségivédjegy-oltalom időtartama, megújítása, módosítása és megosztása

A közösségi védjegy oltalma a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. A megújítási kérelmet az oltalmi idő lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani. A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos.

A védjegy sem az oltalom időtartama alatt, sem annak megújításakor nem változtatható meg, kivéve, ha a jogosult neve vagy címe módosul, és feltéve, hogy ezek módosítása nem érinti az eredetileg lajstromozott megjelölés azonosságát.

A közösségivédjegy-oltalom jogosultja az egyes áruk és szolgáltatások megosztott lajstromozását kérve meg is oszthatja a védjegyoltalmat.

Lemondás, megszűnés és törlés

A jogosult a közösségivédjegy-oltalomról lemondhat az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében. A jogosult jogvesztését kell megállapítani, ha:

  • a védjegy tényleges használatát az Európai Unióban öt éven át elmulasztja;
  • ha a védjegy egy adott áru vagy szolgáltatás szokásos nevévé vált;
  • ha a védjegy az érintett áruk vagy szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően megtévesztővé vált.

Ez a rendelet továbbá meghatározza a védjegy tekintetében feltétlen vagy viszonylagos törlési okokat.

Fellebbezés

A jó hírnevet sértő határozat ellen az arról szóló értesítés napjától számított tíz hónapon belül írásbeli fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Amennyiben a fellebbezést elfogadhatónak nyilvánítják, azt vizsgálat és határozathozatal céljából továbbítják a fellebbezési tanácshoz.

A fellebbezési tanács határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg, az alábbi esetekben:

  • hatáskör hiánya;
  • lényeges eljárási szabálysértés;
  • a Szerződés, a rendelet vagy az ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértése;
  • hatáskörrel való visszaélés.

A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül az eljárásban érintett valamennyi személy benyújthatja. A Hivatal köteles figyelembe venni a Bíróság végleges határozatait.

Együttes közösségi védjegy

A lajstromozási bejelentés benyújtásakor megjelölhető, hogy a védjegy együttes közösségi védjegy. Együttes közösségivédjegy-bejelentést az alábbiak szövetségei tehetnek:

  • gyártók;
  • előállítók;
  • szolgáltatást nyújtók;
  • forgalmazók;

valamint közjogi személyek.

Közösségi védjegyekkel összefüggő jogviták

A közösségi védjegyekkel és a közösségivédjegy-bejelentésekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és közösségi védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a 44/2001/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tagállamok kötelesek kijelölni a védjegyekkel kapcsolatos eljárásokban illetékes bíróságokat. Ezek a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a közösségi védjegy bitorlásával és a közösségi védjegy érvényességével összefüggő perekben.

Átalakítás nemzetivédjegy-bejelentéssé

A közösségivédjegy-bejelentés bejelentője, illetve a közösségi védjegy jogosultja bizonyos esetekben kérheti közösségivédjegy-bejelentésének nemzetivédjegy-bejelentéssé való átalakítását.

A védjegyek nemzetközi lajstromozása

A nemzetközi lajstromozás keretében a védjegy jogosultja a saját védjegyoltalmi hivatalához közvetlenül benyújtott egyetlen bejelentés alapján több megjelölt országban is védjegyoltalomhoz juthat. A bejelentést továbbítják a svájci Genfben található Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (WIPO), amely értesíti a megjelölt országokat a nemzetközi lajstromozásról.

A rendeletet kell alkalmazni a Madridi Jegyzőkönyv szerinti valamennyi nemzetközi lajstromozási bejelentésre; a jegyzőkönyv az Európai Unió általi 2004-es aláírása óta lehetővé teszi a következőket:

  • nemzetközi bejelentés benyújtása a WIPO részére közösségivédjegy-bejelentés vagy közösségi védjegy lajstromozása alapján;
  • az Európai Unió megjelölése a Madridi Jegyzőkönyv valamely részes felének szellemitulajdon-védelmi hivatalához benyújtott nemzetközi bejelentésben (lásd a jelenlegi tagok jegyzékét).

A rendelet a hatályon kívül helyezi a 40/94/EK rendeletet.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

207/2009/EK tanácsi rendelet

2009.4.13.

HL L 78., 2009.3.24.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról ( COM(2013) 0161 final - 2013/0088 (COD)) [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A 207/2009/EK rendelet felülvizsgálatát kezdeményező javaslat célja a meglévő intézkedések célirányos aktualizálása, különösen az alábbiak tekintetében:

  • az alkalmazott terminológia hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez;
  • az európai védjegy iránti kérelem benyújtására és a védjegy lajstromozására vonatkozó eljárások egyszerűsítése;
  • a jogbiztonság növelése egyes rendelkezések tisztázása és a kétértelműségek megszüntetése révén, nevezetesen az európai védjegy meghatározása és az általa biztosított jogok vonatkozásában;
  • a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés megfelelő keretének létrehozása a gyakorlatok közelítésének és közös eszközök kidolgozásának ösztönzésére;
  • a keretrendszer összehangolása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatban megfogalmazott intézkedéseivel.

Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (Átdolgozás) ( COM(2013) 0162 final - 2013/0089 (COD)) [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ez a kezdeményezés a 207/2009/EK rendelet módosítására irányuló javaslattal együtt egy csomagot alkot. Közös célkítűzésük, hogy a védjegy-lajstromozási rendszereket EU-szerte hozzáférhetőbbé tegyék a vállalkozások (főként a KKV-k) számára, csökkentve költségeit és összetettségét, felgyorsítva a működését, növelve a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot.

A védjegyekre vonatkozó irányelv átdolgozására irányuló javaslat konkrétabban a következő célokat tűzi ki:

  • a meglévő irányelv rendelkezéseinek korszerűsítése és fejlesztése (az elavult rendelkezések módosítása, a jogbiztonság növelése, valamint a védjegy-jogosultságok egyértelműsítése);
  • a védjegyről szóló nemzeti jogszabályok és eljárások nagyobb fokú közelítése a célból, hogy azok következetesebbek legyenek a közösségi védjegyrendszerrel;
  • a tagállami hivatalok és a BPHH közötti együttműködés megkönnyítése a gyakorlatok konvergenciájának és a közös eszközök kifejlesztésének előmozdítása céljából, ezen együttműködés jogalapjának megteremtésével.

Utolsó frissítés: 05.02.2014

Top