Az Európai Bizottság csalás elleni stratégiája

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2011) 376 végleges) — a Bizottság csalás elleni stratégiája

MI A STRATÉGIA CÉLJA?

• A stratégia célja az európai uniós szakpolitikák korszerűsítése, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára az uniós költségvetés terhére elkövetett csalás elleni hatékonyabb küzdelmet.

FŐBB PONTOK

• A stratégia célja az uniós pénzügyi érdekek védelmének megerősítése a csalás elleni fellépés teljes ciklusának kialakításával. A stratégia ennélfogva a megelőzésre és a felderítésre, a vizsgálatokra, szankciókra és a hűtlenül kezelt források beszedésére is kiterjed.
• Az uniós országok kezelik az uniós költségvetés majdnem összes bevételét. A költségvetési kiadások kb. 80 %-át a Bizottsággal megosztva igazgatják, míg a fennmaradó 20 %-ot közvetlenül a Bizottság szolgálatai önállóan vagy egyéb partnerekkel együttműködve kezelik.

Megelőzés és felderítés

• Az uniós forrásokat kezelő valamennyi szereplő köteles megelőzni az EU költségvetését érintő szabálytalanságokat és csalást. A Bizottság, az uniós országok és egyéb partnerek (pl. regionális hatóságok vagy fejlesztési ügynökségek) kötelesek olyan igazgatási és belső kontrolleljárásokat alkalmazni, amelyek célja a szabálytalanságok, a hibák és a csalások megelőzése és felderítése.
• Mivel az igazgatás módjától és a szakpolitikai területtől függően a szereplők felelőssége változó, a Bizottság valamennyi szolgálatának ágazatspecifikus csalás elleni stratégiákat kell elfogadnia. Ezeknek a stratégiáknak a megelőzést, a vizsgálatot, a beszedést és a szankciókat hozzá kell igazítaniuk az egyes ágazatok egyedi kontextusához.
• Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (az OLAF-nak) proaktív szerepet kell betöltenie, továbbá segítenie kell a Bizottságot az ágazatspecifikus csalás elleni stratégiák végrehajtásában és a csalás kockázatára vonatkozó értékelés fejlesztésében.
• A Bizottság szolgálatai közötti kommunikációt meg kell erősíteni az információmegosztási rendszerek és – az eredeti korai előrejelző rendszert felváltó – korai észlelő és kizárási rendszerek kiterjesztésével.
• A Bizottság személyzetének – a projektmenedzsereknek, a pénzügyi személyzetnek és az ellenőröknek egyaránt – felvilágosítást kell nyújtani a csalás kockázatairól, továbbá a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos képzésben kell részesíteni őket.

Vizsgálatok

• Az OLAF köteles az EU pénzügyi érdekeit sértő valamennyi jogellenes tevékenységet megvizsgálni. A Bizottság az OLAF reformjára irányuló javaslatot dolgozott ki, amelynek célja a vizsgálatok hatékonyabbá tétele. Ennek eredményeképpen jött létre a 883/2013/EU, Euratom rendelet.
• Meg kell erősíteni az OLAF és a Bizottság egyéb szolgálatai – különösen a külső ellenőrei – közötti együttműködést, belső vizsgálatok esetén pedig az OLAF és a vizsgálatokat végző többi szolgálat közötti együttműködés erősítésére van szükség. Az uniós országoknak kapcsolattartókat kell kijelölniük, amelyek a vizsgálatok során biztosítják az OLAF-fal való közvetlen kapcsolatot, és csalás felderítése esetén haladéktalanul értesítik a hivatalt. A vállalkozók és az uniós alapok kedvezményezettjei kötelesek hozzáférést biztosítani az OLAF számára a programok és a projektek végrehajtásához kapcsolódó összes információhoz.
• A Bizottság szándéka továbbá annak vizsgálata, hogy miként ösztönözhetők további személyek a szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos információk megosztására, valamint az érintett hatóságok milyen módon biztosíthatják azt, hogy az informátorok megfelelőbb iránymutatásban és védelemben részesüljenek.

Szankciók

• A Bizottság egyszerűsíti és megerősíti a pénzügyi és/vagy közigazgatási büntetések alkalmazását, ideértve az uniós finanszírozásból való kizárást súlyos szabálytalanságok, csalás és korrupció esetében.
• Ezen túlmenően ellenőrzi, hogy az uniós országok által alkalmazott szankciók kellőképpen hatékonyak, arányosak és elrettentőek-e. Úgy véli továbbá, hogy a fegyelmi szankciókat meg kell osztani a többi európai intézménnyel, nemzeti hatósággal és nemzetközi szervezettel. Ezenkívül arra ösztönzi az uniós országokat, hogy az uniós finanszírozásból való kizárást eredményező csalások eseteit jelentsék a Bizottság központi adatbázisa felé.

Beszedés

• Megosztott igazgatás esetében az uniós országok felelősek a jogtalanul kifizetett források beszedéséért. Közvetlen igazgatás esetében a Bizottság szolgálatai felelősek a beszedésért, és késedelem nélkül kötelesek beszedési utalványt kiállítani.

HÁTTÉR

Ez a csalás elleni stratégia a csalás és korrupció elleni küzdelem átfogó megközelítésének része. Kiegészíti a Bizottság többek között következő kezdeményezéseit: az OLAF reformjára irányuló kezdeményezés; az EU pénzügyi érdekeinek a büntetőjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelméről szóló közlemény; a korrupció elleni küzdelemről szóló közlemény.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• „Csalás elleni politika” az Európai Bizottság honlapján.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának és a Számvevőszéknek a Bizottság csalás elleni stratégiájáról (COM(2011) 376 végleges, 2011.6.24.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1–22. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a büntetőjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelméről: Integrált politika az adófizetők pénzének megóvására (COM(2011) 293 végleges, 2011.5.26.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak – A korrupció elleni uniós küzdelem (COM(2011) 308 végleges, 2011.6.6.)

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Számvevőszéknek – Operatív eredményekre épülő csalásmegelőzés: a jogszabályok csalásbiztosságának dinamikus megközelítése (COM(2007) 806 végleges, 2007.12.17.)

A Bizottság közleménye a jogalkotás és a szerződések kezelésének csalásbiztosságáról (SEC(2001) 2029 végleges, 2001.11.7.)

A Bizottság közleménye – A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Átfogó stratégiai megközelítésért (COM(2000) 358 végleges, 2000.6.28.)

utolsó frissítés 12.09.2016