Help Print this page 
Title and reference
Juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása

Az Európai Unió létrehozza a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerét. Ez a rendszer a nyomon követést szolgáló eszköz. Mindenekelőtt lehetővé teszi az állatok egyedi azonosítását és eredeti gazdaságukig történő visszakövethetőségét.

JOGI AKTUS

A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az egyedi nyomon követési rendszer a születésüktől kezdve, az őket érintő Közösségen belüli kereskedelmi ügyletek során végig lehetővé teszi egyes juh- és kecskefélék nyomon követését.

Azonosítás

A közösségi gazdaságban született juh- és kecskeféléket a következő módokon kell azonosítani:

  • első azonosítási eszköz: ennek részei egy elektronikus válaszjeladó és a nemzeti hatáskörrel rendelkező hatóság által jóváhagyott, az állat egyik fülére rögzített füljelző, amely le nem bomló anyagból készül, hamisíthatatlan és könnyen olvasható az állat egész élete során anélkül, hogy az ártalmas volna az állatra. A füljelzőnek távolról könnyen láthatónak kell lennie, és tartalmaznia kell a gazdaság tagállamának kódját, valamint egy egyedi kódot;
  • második azonosítási eszköz: ez lehet egy elektronikus válaszjeladó az első azonosítási eszközként füljelzővel már megjelölt állatok esetében, illetve egy füljelző, egy jelölés a csüdön vagy tetoválás az első azonosítási eszközként válaszjeladót viselő állatok esetében (a tetoválás a Közösségen belüli kereskedelemben részt vevő állatokon nem alkalmazható).

A tagállamok a 12 hónapos kor elérése előtt levágásra, de sem Közösségen belüli kereskedelemre, sem pedig harmadik országokba irányuló kivitelre nem szánt állatokra vonatkozóan alternatív rendszert engedélyezhetnek. Ebben az esetben az állatokon kizárólag egy füljelzőt kell elhelyezni, amely az adott ország kódját és a születési gazdaság azonosítási kódját tartalmazza.

Az azonosítást az állat születését követő hat hónapon belül kell elvégezni, még azt megelőzően, hogy elhagyná a gazdaságot, ahol született. A tagállamok ezt az időtartamot a külterjes, vagy szabadtartású körülmények között tartott állatok esetében legfeljebb kilenc hónapig meghosszabbíthatják. A harmadik országokból behozott állatok azonosítását lekésőbb 14 napon belül, a rendeltetés helye szerinti gazdaságban kell elvégezni.

Nyilvántartás, szállítási okmány és adatbázisok

Minden olyan személynek, aki az állatokért akár csak átmenetileg is felelős, nyilvántartást kell vezetnie, amelybe az állatokat minden egyes szállítás során kísérő szállítási okmányban szereplő egyes információkat kell bevezetni.

A szállítási okmány tagállamonként eltérő lehet. Egyes tagállamok kiegészítő információkat kérhetnek, amelyeket az e rendeletben meghatározott kötelező adatokon túl fel kell tüntetni. A szállítási okmányt legalább három évig meg kell őrizni. Az okmány szabadon választható, amennyiben az adott tagállamban már teljes körű központi számítógépes adatbázis működik. A szállítási okmányok alkalmazott mintáiról tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok központi nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza az adott tagállam területén működő valamennyi gazdaságra vonatkozó adatokat. Ezek az adatok a gazdasággal, az állattartókkal, a végzett tevékenységgel, a termelés típusával és a tartott fajokkal kapcsolatosak.

2008. január 1-jétől a számítógépes adatbázisnak valamennyi tagállamban kötelezően tartalmaznia kell a gazdaságokkal és az állatok szállításával kapcsolatos egyes adatokat. Az állattartóknak az állatok szállítására vonatkozó információkat hét napon belül a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

2009. december 31-től kötelezővé válik az elektronikus azonosítási rendszer alkalmazása. E kötelezettség nem vonatkozik azonban e dátum előtt és 2014. december 31-ig született állatokra. Azokban a tagállamokban, ahol a juh- és kecskefélék összesített száma legfeljebb 600 000, az elektronikus azonosítást a Közösségen belüli kereskedelemben részt nem vevő állatokra vonatkozóan szabadon választhatóvá tehetik.

E rendelet előírásainak betartása érdekében a tagállamok és a Bizottság helyszínre kiküldött szakértői rendszeres ellenőrzéseket végeznek. Jogsértés esetén ezenfelül szankciók alkalmazására is sor kerül.

Bizottság

A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

Háttér

Ez a rendelet azzal a céllal jött létre, hogy megerősítse a juh- és kecskefélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos közösségi jogot. A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló rendelet elfogadásával a szarvasmarhafélék ágazatában is hasonló intézkedésre került sor.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

21/2004/EK rendelet

2004.1.29.

-

HL L 5., 2004.1.9.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

1791/2006/EK rendelet

2007.1.1.

-

HL L 363., 2006.12.20.

1560/2007/EK rendelet

2007.12.22.

-

HL L 340., 2007.12.22.

45/2012/EU végrehajtási rendelet

2012.2.9.

-

HL L 17., 2012.1.20.

A 21/2004/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2006/968/EK határozata (2006. december 15.) a 21/2004/EK tanácsi rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítására vonatkozó iránymutatások és eljárások tekintetében történő végrehajtásáról [Hivatalos Lap L 401., 2006.12.30.].

A Bizottság 1505/2006/EK rendelete (2006. október 11.) a juh- és kecskefélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzések minimális szintje tekintetében a 21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról [Hivatalos Lap L 280., 2006.10.12.].

A Bizottság 506/2010/EU rendelete (2010. június 14.) a 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének az állatkertben tartott juh- és kecskefélék tekintetében történő módosításáról [Hivatalos Lap L 149., 2010.6.15.].

A Tanács 517/2013/EU rendelete (2013. május 13.) az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika, a közlekedéspolitika, az energia, az adózás, a statisztika, a transzeurópai hálózatok, az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, a jogérvényesülés, szabadság és biztonság, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, a kül-, biztonság- és védelempolitika, valamint az intézmények területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról [Hivatalos Lap L 158., 2013.6.10.].

Utolsó frissítés: 21.04.2014

Top