Help Print this page 
Title and reference
A mezőgazdasági piacok közös szervezése

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A mezőgazdasági piacok közös szervezése

Az Európai Unió a mezőgazdasági piacokra vonatkozó egységes szabályokat állapított meg. E szabályok különösen a piacokon való állami intervenciót, a kvóta- és támogatási rendszert, a forgalmazási és termelési előírásokat, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet érintik.

JOGI AKTUS

A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

A mezőgazdasági piacok közös szervezése alatt azt a jogi keretszabályozást értjük, amelyet európai szinten egyes mezőgazdasági ágazatokban hoztak létre. Az érintett mezőgazdasági ágazatokat e rendelet I. és II. melléklete sorolja fel.

Az Európai Unió így egységes szabályokat állapít meg a mezőgazdasági piacok irányítása, a mezőgazdasági termékek forgalmazási előírásai, valamint az Európai Unió kivitelei és behozatalai tekintetében.

BELSŐ PIAC

Piaci intervenció

A piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség kielégítő életszínvonalának biztosítása érdekében a közvetlen támogatási rendszerekkel párhuzamosan kidolgoztak egy ártámogatási rendszert.

Az ártámogatási mechanizmus figyelembe veszi az egyes mezőgazdasági ágazatok igényeit, valamint az ágazatok közötti kölcsönhatásokat. Az intézkedések az alábbi formákban valósulnak meg:

  • állami intervenció a mezőgazdasági termékek piacain;
  • magántárolási támogatás nyújtása a gabona, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús ágazatának termékei után.

Különleges intervenciós intézkedések

Az Európai Unió rendkívüli piactámogatási intézkedéseket tehet a válságos helyzetű piacok esetében. Ezen intézkedések meghozatala például állatbetegségek terjedésekor vagy olyan természeti katasztrófák esetében válhat szükségessé, amelyek hatással vannak a mezőgazdasági piacokra.

Kvótarendszerek

A cukor és a tej esetében nemzeti termelési kvótákat állapítanak meg. A tagállamok ezt követően felosztják ezeket a termelést végző vállalkozások között. E rendelet meghatározza a kvóták vállalkozások közötti átruházásának szabályait és a kvótát meghaladó termelés kezelését. Ez magában foglalja többek között a tagállamok által a termelőknél eszközölt lefölözéseket.

Támogatási rendszerek

A következő ágazatok esetében támogatások is nyújthatók:

  • cukorágazat (a termelés helyreállítását célzó intézkedések);
  • tej és tejtermékek, olívaolaj és étkezési olajbogyó, gyümölcsök és zöldségek, valamint méhészeti termékek ágazata;
  • az iskolai gyümölcs- és tejfogyasztást előmozdító programok;
  • a borágazat és a komlóágazat;
  • selyemhernyó-tenyésztés.

FORGALMAZÁS ÉS TERMELÉS

A Bizottság egyes mezőgazdasági termékek esetében forgalmazási előírásokat határozhat meg. Ezek az előírások vonatkozhatnak például a termékek minőségére, csomagolására, tárolására vagy akár szállítására.

E rendelet a borágazatban kiegészítő szabályokat állapít meg a védelmet biztosító címkékkel ellátott termékek termelésére és forgalmazására. Ezek a címkék a következők: az ellenőrzött eredetmegjelölések, a földrajzi jelzések vagy a hagyományos kifejezések. A rendelet meghatározza az eljárást, amelynek keretében az ilyen címkét megszerezni kívánó termelők benyújthatják kérelmüket.

Termelői és szakmaközi szervezetek

E rendelet megállapítja a termelői és szakmaközi szervezetek elismerésére és működésére vonatkozó szabályokat.

A termelői szervezetek keretében közös termelési tervek dolgozhatók ki, illetve e tervek a kereslethez igazíthatók.

A szakmaközi szervezetekben főként a termelőkön kívüli más személyek vesznek részt. E szervezetek a termeléshez, a kereskedelemhez vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőit fogják össze. A szakmaközi szervezetek célja elsősorban a termelési, illetve a termékfeldolgozási költségek optimalizálása.

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

Főszabály szerint a vámokkal azonos hatású minden díj, valamint minden mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés tilos a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben.

Behozatal

A Bizottság behozatali engedélyek bemutatását írhatja elő egyes ágazatok termékei, így a gabona, rizs, cukor, vetőmag, olívaolaj és étkezési olajbogyó, len és kender, friss és feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, banán, élő növények, marha- és borjúhús, sertéshús, juh- és kecskehús, baromfihús, tej és tejtermékek, tojás és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében.

E termékekre a Közös Vámtarifában szereplő behozatali vámokat kell alkalmazni, jóllehet bizonyos termékekre különleges rendelkezések vonatkoznak. Bizonyos esetekben a behozatali vámok felfüggeszthetők, illetve kiegészítő vámok alkalmazhatók.

E különleges rendelkezések különösen a különböző gabonafélékből álló keverékek, a rizs vagy a gabonafélékből és rizsből álló keverékek behozatalára vonatkoznak, a behozatali vámot pedig az összetétel függvényében állapítják meg. Ezenfelül preferenciális rendszert alkalmaznak a cukorra, a len és a komló esetében pedig a behozatalra vonatkozó bizonyos feltételeket állapítanak meg.

A Bizottság emellett behozatali vámkontingensek alkalmazását írhatja elő, azaz meghatározhatja a kedvezményes behozatali vám mellett behozható áruk maximális mennyiségét. A vámkontingenseket a Bizottság oly módon kezeli, amellyel elkerülhető a hátrányos megkülönböztetés.

Kivitel

A Bizottság előírhatja kiviteli engedélyek bemutatását a gabona, rizs, cukor, olívaolaj és étkezési olajbogyó, friss és feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, bor, marha- és borjúhús, sertéshús, juh- és kecskehús, baromfihús, tej és tejtermékek, tojás és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ágazatának termékei esetében.

Egyes termékek kivitelét export-visszatérítésekkel támogathatják, amelynek összege a világpiaci ár és az uniós ár különbözetének felel meg. A visszatérítések a rendeltetési helytől függően változhatnak, és azokat a Bizottság meghatározott időszakonként, az uniós piacok, illetve a világpiacok alakulásának figyelembevétele mellett állapítja meg. Különleges rendelkezések vonatkoznak az export-visszatérítésekre a raktáron lévő maláta, a gabona, valamint a marha- és borjúhús esetében.

A rendelet szabályozza emellett a tej- és tejtermék-ágazatban a kiviteli kontingensek kezelését, valamint a harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánást.

Verseny

Az ágazatra is alkalmazandó az uniós versenyjog. A rendelet 176. cikke azonban bizonyos kivételeket határoz meg, amelyek esetében a Bizottság eltekint a megállapodások vagy összehangolt magatartások tilalmára vonatkozó szabályok alkalmazásától. A rendelet ehhez hasonló kivételeket állapít meg a zöldség- és gyümölcs-, valamint a dohányágazatban is.

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendszert főszabály szerint szintén alkalmazni kell a mezőgazdasági ágazatokra. A rendelet ugyanakkor különleges rendelkezéseket határoz meg a tej- és borágazatban nyújtott állami támogatásokra.

Komitológia

A Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság (EN) segíti.

Háttér

E rendelet elfogadását megelőzően az egyes mezőgazdasági ágazatok esetében külön közös piacszervezéseket hoztak létre. Uniós szinten így számos szervezet létezett a mezőgazdasági piacokon. A hatályos jogi keret egyszerűbbé teszi és egységesíti a különböző korábbi szabályozásokat.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Az 1234/2007/EK rendelet

2007.11.23.

HL L 299., 2007.11.16.

Módosító jogszabály(ok)

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 247/2008/EK rendelet

2008.3.26.

HL L 76., 2008.3.19.

A 248/2008/EK rendelet

2008.3.20.

HL L 76., 2008.3.19.

A 361/2008/EK rendelet

2008.5.14.

HL L 121., 2008.5.7.

A 470/2008/EK rendelet

2008.6.6.

HL L 140., 2008.5.30.

A 13/2009/EK rendelet

2009.1.16.

HL L 5., 2009.1.9.

A 72/2009/EK rendelet

2009.2.7.

HL L 30., 2009.1.31.

A 491/2009/EK rendelet

2009.6.24.

HL L 154., 2009.6.17.

Az 1140/2009/EK rendelet

2009.11.30.

HL L 312., 2009.11.27.

Az 1234/2010/EU rendelet

2011.1.1.

HL L 346., 2010.12.30.

Utolsó frissítés: 04.03.2011

Top