Help Print this page 
Title and reference
Külső fellépésekre vonatkozó Garanciaalap

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Külső fellépésekre vonatkozó Garanciaalap

E rendelet rögzíti a külső fellépésekre vonatkozó Garanciaalapot érintő szabályokat. Ez az alap óvja az EU költségvetését a hiteleket érintő költségvetési kockázatok ellen, valamint garanciát nyújt a harmadik országoknak nyújtott hitelekre, illetve a harmadik országban kivitelezett projektekre vonatkozóan. Célja, hogy védje az európa költségvetési előirányzatokat, valamint hozzájáruljon a költségvetési fegyelem betartásához.

JOGI AKTUS

A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat).

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió a harmadik országoknak nyújtott hitelek, és az ezen országokban folytatott pénzügyi beruházási műveletekhez nyújtott hiteleket fedező garanciák következtében jelentős pénzügyi kockázatnak van kitéve. Az ilyen kockázatok elleni védelem céljából az EU elfogadta ezt a rendeletet, létrehozva egy, a külső fellépésekre vonatkozó Garanciaalapot.

E rendelet meghatározza az alap működését, rögzíti az alap feltöltésére vonatkozó eljárást, valamint az ügyviteli szabályokat. Az alap fő célja az európai költségvetési előirányzatok megóvása, valamint a költségvetési fegyelem betartásának előmozdítása.

Feladat

A külső fellépésekre vonatkozó Garanciaalap feladata az EU hitelezőinek kifizetése a kedvezményezett fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén, az alábbiak esetén:

  • az EU által nyújtott vagy garantált hitel;
  • olyan, az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott garantált hitel, amelynek kezese az EU.

A Garanciaalap továbbá csak olyan hitelezési és garancianyújtási műveleteket végez, amelyek kedvezményezettje valamely harmadik ország, vagy harmadik országban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgálnak.

Ügyviteli szabályok és pénzügyi források

A Bizottság az alap pénzügyi irányításával az Európai Beruházási Bankot bízza meg, amely e tevékenységét az EU megbízásából végzi. A Garancialap pénzügyi forrásai a következők:

  • évi egyszeri, az Európai Unió általános költségvetéséből származó befizetés (amennyiben szükséges);
  • az alap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem;
  • a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek.

Előirányzott összeg és éves kifizetés

Az előirányzott összeg az alap által igényelt források összegére vonatkozik, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az előirányzott összeg az EU valamennyi hitelezési és garancianyújtási műveletből eredő, összes fennálló, az esedékes kifizetetlen kamatokkal növelt tőkekötelezettségének 9%-a. Az uniós költségvetésből az alapba történő éves átutalás számítása a fennálló nyújtott és garantált hitelállományra vonatkozó előirányzott összeggel történik. Az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának értéke közötti különbség kifizetése az alapba az Európai Unió általános költségvetéséből történik, vagy az alapban képződött többlet esetén a költségvetésbe.

Az ellátási összeg az n pénzügyi év elején kerül kiszámításra, az előző (n-1) pénzügyi év folyamán nyújtott és garantált hitelek alapján. Az így kiszámított összeg bekerül az n+1 év költségvetésébe. Emiatt hozzávetőlegesen kétéves késedelem van az összeg kintlévőséggé válása és az alap tényleges befizetése között.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

480/2009/EK, Euratom rendelet

2009.6.30.

-

HL L 145., 2009.6.10

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Átfogó jelentés a Garanciaalap működéséről [ COM(2014) 214 final (2014. április 8.) - A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ez a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi feltöltési mechanizmus továbbra is azt nyújtja, amiért azt létrehozták. Az alapot általában csak azért hívják le, hogy adott esedékességi időpontban ellentételezzenek egy elmaradt törlesztést (kamat- és/vagy tőketörlesztést). Ez azt jelenti, hogy a jövőben esedékes törlesztések teljes összege csak idővel befolyásolja az alapot, amikor ezek a törlesztések esedékessé válnak.

Elméletileg egy elmulasztott törlesztés esetén a hitelező az összes jövőbeli törlesztés teljesítését követelhetné. Az alapra ható legnagyobb stressz szimulálása érdekében a kvantitatív elemzés olyan esetet is modellezett, amelyben az elmaradt fizetés az összes jövőben esedékes részlet törlesztésének felgyorsítását váltja ki.

Az alap által fedezett kockázat és az alap 9%-os célrátájának kvantitatív elemzése igazolta, hogy ez a célráta és az alap egyéb fő paraméterei megfelelőek. A Bizottság ezért nem tartja szükségesnek a célráta vagy az alap egyéb jellemzőinek módosítását. Mindazonáltal a célrátát rendszeresen felül kell vizsgálni annak mérlegelése érdekében, hogy továbbra is megfelelően illeszkedik-e az alap által lefedett kockázati profilhoz. Az erre irányuló felülvizsgálatra a külső hitelezési mandátum félidős értékelésével egyidejűleg fog sor kerülni, azaz 2016. december 31-ig.

Utolsó frissítés: 30.06.2014

Top