Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Alapjogi Charta

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Alapjogi Charta

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az EU Alapjogi Chartája

MI A CHARTA CÉLJA?

Belefoglalja az EU jogába az uniós polgárok, illetve az EU területén tartózkodó személyek számos személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és társadalmi jogát.

FŐBB PONTOK

Tartalom

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) tiszteletben tartva az EU hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen az uniós országok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az EU és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Azáltal, hogy világosabbá teszi az alapjogokat és felhívja rájuk a figyelmet, a charta jogbiztonságot teremt az EU-ban.

Az Alapjogi Charta egy preambulumból és az alábbi 7 fejezetet alkotó 54 cikkből áll:

  • I. fejezet: méltóság (emberi méltóság, élethez való jog, személyi sérthetetlenséghez való jog, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma);
  • II. fejezet: szabadságok (szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a művészet és a tudomány szabadsága, oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog, a vállalkozás szabadsága, tulajdonhoz való jog, menedékjog, védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben);
  • III. fejezet: egyenlőség (törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma, kulturális, vallási és nyelvi sokféleség, nők és férfiak közötti egyenlőség, a gyermekek jogai, az idősek jogai, a fogyatékkal élő személyek beilleszkedése);
  • IV. fejezet: szolidaritás (a munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz, a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog, munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog, az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem, tisztességes és igazságos munkafeltételek, a gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme, a család és a munka, a szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás, egészségvédelem, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés, környezetvédelem, a fogyasztók védelme);
  • V. fejezet: a polgárok jogai (aktív és passzív választójog az európai parlamenti és helyhatósági választásokon, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga, az európai ombudsman, petíciós jog, a mozgás és a tartózkodás szabadsága, diplomáciai és konzuli védelem);
  • VI. fejezet: igazságszolgáltatás (a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei, a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma);
  • VII. fejezet: általános rendelkezések.

Hatókör

A charta az európai intézményekre alkalmazandó a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, de semmilyen körülmények között sem terjeszti ki a szerződésekben az utóbbiakra ruházott hatásköröket és feladatokat. A charta ezenkívül az uniós országokra is alkalmazandó, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.

Ha a chartában szereplő jogok megfelelnek az 1950-es emberi jogokról szóló európai egyezmény által garantált jogoknak, e jogok jelentése és hatálya azonos az egyezményben meghatározottal, de az EU joga annál kiterjedtebb védelmet is nyújthat.

Éves jelentések

2010 óta az Európai Bizottság rendszeresen megjelenő éves jelentéssel ellenőrzi a charta alkalmazásának alakulását.

HÁTTÉR

  • 1999 júniusában az Európai Tanács azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az EU szintjén alkalmazandó alapjogokat ajánlatos volna összefoglalni egy chartában annak érdekében, hogy nagyobb figyelmet kapjanak.
  • A chartát hivatalosan 2000 decemberében hirdette ki Nizzában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság.
  • 2009 decemberében a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a charta kötelező joghatásra tett szert az EU-ban és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel bír.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 202., 2016.6.7., 389–405. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, A Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 2015. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról (COM(2016) 265 final, 2016.5.18.)

utolsó frissítés 17.10.2016

Top