Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Vagyonelkobzást elrendelő határozatok elismerése és végrehajtása

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Vagyonelkobzást elrendelő határozatok elismerése és végrehajtása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 2006/783/IB kerethatározata a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról

MI A KERETHATÁROZAT CÉLJA?

A kerethatározat lehetővé teszi, hogy valamely uniós ország igazságügyi hatósága lefoglalást vagy vagyonelkobzást elrendelő határozatot küldhessen közvetlenül egy másik uniós ország igazságügyi hatóságának, ahol a határozatot elismerik és minden további formaság nélkül végrehajtják.

FŐBB PONTOK

Mi az a vagyonelkobzást elrendelő határozat?

A vagyonelkobzást elrendelő határozat végleges jellegű intézkedés, amely a bűnözőktől és bűntársaiktól elveszi az illegálisan szerzett tulajdont.

Bűncselekmények

  • Számos súlyos bűncselekmény esetén nincs szükség arra, hogy a törvénysértés a határozatot kibocsátó uniós országban (kibocsátó ország) és az azt végrehajtó uniós országban (végrehajtó ország) is bűncselekménynek minősüljön. Ugyanakkor azonban a kibocsátó államban a bűncselekmény maximális büntetési tétele legalább három évig tartó szabadságvesztés kell, hogy legyen. A bűncselekmények közé tartozik:
    • bűnszervezetben való részvétel;
    • terrorizmus;
    • korrupció és csalás;
    • emberkereskedelem;
    • rasszizmus és idegengyűlölet;
    • erőszakos közösülés.

Továbbítás

  • A pénzre vagy vagyontárgyakra vonatkozó vagyonelkobzást elrendelő határozat azon uniós országnak küldhető el, ahol ésszerű indokok alapján feltételezhető, hogy az érintett személy vagy vállalat vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik. Amennyiben nincs ésszerű indok, a határozat azon uniós országnak küldhető el, amelyben a személy lakóhellyel rendelkezik vagy ahol a vállalat bejegyzett székhelye található.
  • Vagyontárgyakra vonatkozó vagyonelkobzási határozat egyszerre egynél több uniós országnak is küldhető, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
    • joggal feltételezhető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat hatálya alá tartozó különböző vagyontárgyak különböző uniós országokban találhatók;
    • egy bizonyos vagyontárgy elkobzása több mint egy uniós ország területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé, vagy
    • az érintett vagyontárgy két vagy több uniós országban található.
  • Pénzre vonatkozó vagyonelkobzási határozat egyszerre egynél több uniós országnak is küldhető, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
    • az érintett vagyontárgyakkal kapcsolatban nem került sor biztosítási intézkedés elrendelésére a 2003/577/IB tanácsi kerethatározat szerint, vagy
    • a kibocsátó országban és bármelyik végrehajtó országban elkobozható vagyon értéke valószínűsíthetően nem elegendő a vagyonelkobzást elrendelő határozatban megnevezett teljes összeg fedezésére.

Elismerés és végrehajtás

  • A kibocsátó ország igazságügyi hatóságának a határozathoz csatolt formanyomtatványon alapuló tanúsítványt kell küldenie a végrehajtó ország igazságügyi hatóságának a határozat végrehajtása kérelmezésének érdekében.
  • A végrehajtó országnak minden további alaki követelmény nélkül el kell ismernie a határozatot, és meg kell tennie az azonnali végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket.

Az elismerés vagy a végrehajtás megtagadása

A határozat végrehajtása megtagadható, amennyiben az előírt tanúsítvány hiányzik, hiányos vagy nyilvánvalóan nem az illető határozatra vonatkozik. A határozat végrehajtása egyéb helyzetekben is megtagadható, többek között a következőkben:

  • a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtása ellentétes a kétszeres büntetés tilalmának elvével;
  • a határozat a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek;
  • a végrehajtó állam joga szerint mentesség vagy kiváltság áll fenn, ami megakadályozza az érintett vagyonra kibocsátott vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtását;
  • a végrehajtó állam joga szerint a bűncselekmény úgy tekintendő, mintha azt teljes egészében vagy részben a végrehajtó ország területén követték volna el;
  • a bűncselekmény elkövetésére a kibocsátó állam területén kívül került sor, és a végrehajtó állam joga szerint ez nem indokol jogi eljárást.

A végrehajtás elhalasztása

A végrehajtás számos esetben elhalasztható, többek között:

  • ha hátráltathat egy folyamatban lévő nyomozást vagy büntetőeljárást;
  • ha a vagyont a végrehajtó országban már elkobzási eljárás alá vonták;
  • ha a határozat teljes egészét vagy annak részeit le kell fordítani.

Érdekelt felek

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy bármely érdekelt fél, a legitim harmadik feleket is beleértve, jogainak megőrzése érdekében jogorvoslattal élhessen a vagyonelkobzást elrendelő határozatok elismerésével és végrehajtásával szemben.

MIKORTÓL HATÁLYOS E KERETHATÁROZAT?

A kerethatározat 2006. november 24-én lépett hatályba. Az uniós országoknak 2008. november 24 -ig kellett átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2006/783/IB kerethatározata (2006. október 6.) a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról (HL L 328., 2006.11.24., 59–78. o.)

A 2006/783/IB kerethatározat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról (HL L 196., 2003.8.2., 45–55. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB kerethatározat 22. cikke alapján (COM(2010) 428 végleges, 2010.8.23.)

utolsó frissítés 07.12.2016

Top