Help Print this page 
Title and reference
Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga

Az Unió polgárainak és családtagjaiknak az uniós országok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló európai uniós irányelv összesíti a bonyolult jogalkotási rendszerben ezen ügyet eleddig szabályozó széttagolt intézkedéseket. Az intézkedések célja többek között a polgárok ösztönzése arra, hogy gyakorolják a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat az uniós országok területén, a közigazgatási alaki követelmények minimálisra csökkentése, a családtagok állapotának pontosabb meghatározása, a belépés megtagadására vagy a tartózkodási jog megszüntetésére irányuló intézkedések alkalmazási körének korlátozása, valamint az új, huzamos tartózkodási jog bevezetése.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK, és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv egyetlen jogi eszközben egyesíti az uniós polgárok belépésre és tartózkodásra való jogával kapcsolatos jogszabályokat, és két rendeletet, valamint kilenc irányelvet foglal magában. Ez az egyszerűsítési törekvés megkönnyíti a polgárok számára jogaik gyakorlását. Az irányelv előírja azoknak a formai követelményeknek a minimálisra való csökkentését, amelyek szükségesek az uniós polgárok és családtagjaik tartózkodási jogának a gyakorlásához.

Általános rendelkezések

A javaslat célja a következők szabályozása:

  • az uniós polgárok és családtagjaik által az uniós országok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogaik - állampolgárságuktól függetlenül történő - gyakorlására vonatkozó feltételek;
  • a huzamos tartózkodásra való jog;
  • az előbb említett jogok közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból való korlátozása.

A legfeljebb három hónapig tartó beutazási és tartózkodási joga

Valamennyi uniós polgárnak joga van arra, hogy érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél birtokában belépjen egy másik uniós ország területére. Semmilyen esetben sem kérhető beutazási vagy kiutazási vízum. Amennyiben az érintett polgár nem rendelkezik úti okmánnyal, a fogadó országnak minden ésszerű lehetőséget biztosítania kell számára a szükséges dokumentumok beszerzéséhez vagy elküldésükhöz.

Azok a családtagok, akik nem az adott uniós ország állampolgárai, ugyanazokat a jogokat élvezik, mint az az állampolgár, akinek a kíséretében utaznak vagy akihez csatlakoztak. Bizonyos esetekben rövid időtartamra szóló vízumot kell beszerezniük az 539/2001/EK rendelet értelmében. Ezen irányelv szerint kibocsátott tartózkodási engedélyeket a rövid időtartamra szóló vízumokkal egyenértékűnek kell tekinteni.

Három hónapon belüli tartózkodási idő esetén az uniós polgárokra és az őket kísérő vagy hozzájuk csatlakozó családtagokra vonatkozó egyetlen követelmény, hogy érvényes személyazonosító okmánnyal vagy útlevéllel rendelkezzenek. A fogadó ország megkövetelheti az érintett személyektől, hogy ésszerű és megkülönböztetésmentes határidőn belül jelentsék be a területén való jelenlétüket.

A tartózkodás joga 3 hónapot meghaladóan

A 3 hónapnál hosszabb tartózkodásra való jogra továbbra is meghatározott feltételek érvényesek. A kérelmezőnek teljesítenie kell a következő feltételek egyikét:

  • Munkavállaló vagy önálló vállalkozó a fogadó országban.
  • Elegendő forrást biztosít saját maga és családtagjai számára, hogy ne jelentsen terhet a fogadó ország szociális segítségnyújtási rendszerére tartózkodási ideje alatt, továbbá egészségbiztosítással rendelkezik. Az uniós országok nem határozhatnak meg olyan konkrét összeget, amelyet elegendő forrásnak tekintenek, hanem figyelembe kell venniük az érintett személy személyes körülményeit.
  • Tanulmányokat folytat - többek között szakképzésben vesz részt - hallgatóként, és elegendő forrásokkal és egészségbiztosítással rendelkezik, hogy ne jelentsen terhet a fogadó uniós ország szociális segítségnyújtási rendszerére tartózkodási ideje alatt.
  • Olyan uniós polgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtag, aki a fenti kategóriák egyikébe tartozik.

Az uniós polgároknak nem kell tartózkodási engedélyt kérniük. Az uniós országok azonban megkövetelhetik, hogy jelentkezzenek be az illetékes hatóságoknál. A bejelentkezés határideje nem lehet rövidebb a megérkezés időpontjától számított 3 hónapnál. A bejelentkezésről szóló dokumentumot azonnal ki kell állítani a következő feltételek teljesítése esetén:

  • Érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél bemutatása.
  • A fenti feltételek teljesülésének igazolása (lásd az irányelv 8. cikkét a kérhető igazolásról).

Tartózkodási kártyát kell kérni az uniós polgárok azon családtagjai számára, akik nem állampolgárai valamely uniós országnak (lásd a 10. cikket a tartózkodási kártya kibocsátására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban). Ezek a kártyák a kibocsátás dátumától számítva 5 évig érvényesek.

A tartózkodási jog megtartása

Az uniós polgárok - főszabály szerint - megtartják tartózkodási jogukat az első három hónapban mindaddig, amíg nem rónak indokolatlanul nagy terhet a fogadó állam szociális segítségnyújtási rendszerére. A három hónap leteltével továbbra is meg kell felelniük a tartózkodás feltételeinek (7. cikk), a tagállamok azonban már nem ellenőrzik rendszeresen e feltételek betartását. A szociális segítségnyújtási rendszerhez való folyamodás kiutasítási intézkedések életbeléptetését eredményezheti, azonban nem automatikusan.

Bizonyos feltételek esetén az uniós polgár halála, a fogadó országból történő távozása, házasságának felbontása vagy érvénytelenítése, illetve regisztrált élettársi kapcsolatának megszüntetése nem befolyásolja a nem uniós országban állampolgársággal rendelkező családtagjainak azon jogát, hogy továbbra is az adott uniós országban tartózkodjanak. A munkavállaló vagy önálló vállalkozó megtartja jogállását, amennyiben például betegség vagy baleset következtében ideiglenesen munkaképtelenné vált, vagy kényszerű, regisztrált munkanélkülivé vált azt követően, hogy egy évnél hosszabb ideig alkalmazásban állt, és álláskeresőként van nyilvántartva (további példákkal kapcsolatban lásd a 7. cikk (3) bekezdését).

A huzamos tartózkodási jog

Azok az uniós polgárok és családtagjaik, akik öt éven át folyamatosan, jogszerűen tartózkodtak a fogadó országban, huzamos tartózkodási jogot nyernek az adott ország területén, feltéve hogy nem léptettek ellenük életbe kiutasítási intézkedést. A huzamos tartózkodási jogra nem vonatkoznak további feltételek. A huzamos tartózkodási jog csak a fogadó uniós országtól való két egymást követő éven át tartó távollét esetén veszik el.

Bizonyos esetekben a személyek huzamos tartózkodási jogot élvezhetnek valamely uniós országban öt éves tartózkodásuk leteltét megelőzően.

A tartózkodási jogra és a huzamos tartózkodási jogra vonatkozó közös rendelkezések

A tartózkodási jog vagy a huzamos tartózkodási jog megszerzésére jogosult uniós polgárokat és családtagjaikat a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken egyenlő bánásmód illeti meg a fogadó tagállam állampolgáraival. A fogadó ország azonban nem köteles szociális segítségnyújtásra való jogosultságot biztosítani a tartózkodás első 3 hónapjában a munkavállalókon vagy az önálló vállalkozókon, illetve családtagjaikon kívüli személyeknek. Ezenkívül a fogadó ország nem köteles a huzamos tartózkodási jog megszerzését megelőzően olyan szociális segítséget nyújtani tanulmányok folytatásához, beleértve a szakképzést, amely segítség tanulmányi ösztöndíjat vagy diákhitelt biztosít ezen személyeknek. A családtagok, állampolgárságuktól függetlenül, jogosultak arra, hogy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet végezzenek.

A beutazási és tartózkodási jog közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból való korlátozása

A fogadó ország közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból kiutasíthatja az uniós polgárokat, illetve családtagjaikat a saját területéről. A kiutasítási határozat alapjául semmilyen esetben sem szolgálhatnak gazdasági okok. A mozgásszabadságot és a tartózkodást érintő intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Az érintett egyén személyes magatartása valós, kellően súlyos és közvetlen veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére.

A korábbi büntetőítéletek önmagukban nem szolgálhatnak alapul ezen intézkedések meghozatalához. Önmagában nem adhat okot az ilyen intézkedések meghozatalára az, hogy az érintett személy által használt beutazási dokumentumok érvényessége lejárt.

A kiutasítási határozat meghozatala előtt az ország minden esetben figyelembe vesz bizonyos tényezőket, például azt, hogy az érintett személy mennyi ideje tartózkodott a területén, az érintett személy életkorát, egészségi állapotát, integrációjának mértékét és családi és gazdasági helyzetét a fogadó országban, valamint a származási országgal fennálló kapcsolatát. Az uniós polgár kiutasítással szembeni védelmének mértéke a tartózkodás idejével arányosan nő. Ily módon, amennyiben az uniós polgár tíz éve a fogadó országban tartózkodik (vagy kiskorú), ellene kizárólag a közbiztonság nyomós indoka alapján léptethetnek életbe kiutasítási intézkedést.

A közegészség kizárólag abban az esetben indokolhatja a szabad mozgás korlátozását, ha esetlegesen járványt okozó betegségeket ( a WHO meghatározása alapján), valamint egyéb fertőző betegségeket vagy ragályos parazitás megbetegedéseket érint.

Az uniós ország területére való belépést vagy az uniós ország területén való tartózkodást elutasító határozat által érintett személyt oly módon kell írásban értesíteni a határozatról, hogy megérthesse annak tartalmát és a rá vonatkozó következményeket. Az érintett személyt tájékoztatni kell a határozat alapjául szolgáló okokról, valamint arról, hogy milyen jogorvoslati eljárások állnak rendelkezésére. A sürgős eseteket kivéve a határozatokban érintett személyeknek legalább 1 hónapot kell engedélyezni az ország területének elhagyására.

Végleges kiutasítási határozat semmilyen körülmények között sem hozható. A kiutasítási határozatban érintett személyek 3 év elteltével kérhetik ügyük felülvizsgálatát. Az irányelv eljárási biztosítékokról is rendelkezik. Az érintett személyeknek lehetőségük van arra, hogy bírósági felülvizsgálatot és adott esetben adminisztratív felülvizsgálatot kérjenek a fogadó tagállamban.

Záró rendelkezések

Az uniós országok elfogadhatják a szükséges intézkedéseket, hogy megtagadják, megszüntessék vagy visszavonják az ezen irányelv által biztosított bármely jogot, joggal való visszaélés vagy csalás, mint például érdekházasság esetében.

Az irányelv nem akadályozza meg azon nemzeti jogszabályi vagy közigazgatási intézkedések alkalmazását, amelyek kedvezőbb elbánást biztosítanak.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2004/38/EK irányelv

2004.4.30.

2006.4.30.

HL L 158., 2004.4.30.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye (2009. július 2.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv jobb átültetéséhez és alkalmazásához nyújtott iránymutatásról [ COM(2009) 313 végleges - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság iránymutatást nyújt a tagállamoknak a 2004/38/EK irányelv jobb alkalmazásához.

Az iránymutatás egyértelművé teszi a polgárok és családtagjaik jogait, és tájékoztatást nyújt a tagállamoknak arról, hogy milyen intézkedéseket tehetnek különösen a jogokkal való visszaélések és az érdekházasságok leküzdésére.

A 2004/38/EK irányelv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság vállalja, hogy a gyakorlatban megvalósítja a következő kezdeményezéseket:

  • a polgárok számára készített útmutató frissítése, hogy még pontosabban megismerjék jogaikat;
  • kétoldalú értekezletek megszervezése a tagállamokkal.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/54/EU irányelve ( 2014. április 16. ) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről (HL L128., 2014.4.30., 8-14. o.)

04.08.2014

Top