EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Elővigyázatosság elve

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az elővigyázatosság elvéről szóló közlemény (COM(2000) 1 végleges)

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

  • Elmagyarázza az elővigyázatosság elvét, amely lehetővé teszi az emberi, állati vagy növényi egészséget fenyegető lehetséges veszéllyel szemben vagy a környezet védelme érdekében történő gyors fellépést.
  • Amikor a tudományos adatok nem teszik lehetővé a teljes körű kockázatértékelést, az elv alkalmazásával többek között megelőzhető az egészségre potenciálisan veszélyes termékek forgalomba hozatala, vagy az ilyen termékek visszahívhatók a piacról.
  • Közös iránymutatásokat határoz meg az elővigyázatosság elvének alkalmazására vonatkozóan.

FŐBB PONTOK

Az elővigyázatosság elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke említi. Célja az, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét. A gyakorlatban ugyanakkor az elv alkalmazási köre ennél jóval tágabb, és magában foglalja a fogyasztóvédelmi politikát, az európai uniós élelmiszerügyi szabályozást, valamint az emberi, állati és növényi egészséget is.

Az elv meghatározása nemzetközi szinten is kedvező hatást gyakorol, mivel a nemzetközi tárgyalások során szavatolja a környezet és az egészség megfelelő szintű védelmét. Az elvet több nemzetközi egyezmény is elismeri, így szerepel többek között a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló egyezményben (SPS-egyezményben) is.

Az elővigyázatosság elvének alkalmazása

A Bizottság szerint az elővigyázatosság elve akkor alkalmazható, ha tudományos és objektív értékelés azonosítja egy jelenség, termék vagy eljárás feltehetően veszélyes hatásait, feltéve, hogy a szóban forgó értékelés nem teszi lehetővé a kockázat kellő biztonsággal történő meghatározását.

Az elv alkalmazása a (kockázatértékelésen túl a kockázatkezelést és az azzal kapcsolatos tájékoztatást is magában foglaló) kockázatelemzés általános keretébe illeszkedik, és azon belül a döntéshozatali szakasszal egybeeső kockázatkezelés részét képezi.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy az elővigyázatosság elve kizárólag valamely lehetséges kockázatra vonatkozó feltételezés esetén alkalmazható, és semmilyen körülmények között nem indokolhatja önkényes döntések meghozatalát.

Az elővigyázatosság elvének alkalmazása tehát kizárólag három előzetes feltétel együttes teljesülésekor indokolt:

  • feltehetően káros hatások meghatározása;
  • a rendelkezésre álló tudományos adatok értékelése;
  • a tudományos bizonytalanság mértéke.

Elővigyázatossági intézkedések

A kockázatkezelésért felelős hatóságok a veszély mértékétől függően dönthetnek úgy, hogy intézkednek, vagy tartózkodnak a fellépéstől. Magas kockázat esetén többféle intézkedést fogadhatnak el. Ezek lehetnek arányos jogi aktusok, kutatási programok finanszírozása, a nyilvánosság tájékoztatása stb.

Közös iránymutatások

Az elővigyázatosság elvét háromegyedi elvet követve kell alkalmazni:

  • a lehető legteljesebb tudományos értékelés és a lehetőségek szerint a tudományos bizonytalanság mértékének meghatározása;
  • a kockázat, valamint a fellépés hiányából eredő lehetséges következmények értékelése;
  • a tudományos értékelés és/vagy a kockázatértékelés eredményeinek közzétételét követően valamennyi érdekelt fél bevonása az elővigyázatossági intézkedések vizsgálatába.

Ezenfelül az elővigyázatosság elvének alkalmazásakor továbbra is alkalmazni kell a kockázatkezelés általános elveit. A következő öt elvről van szó:

  • a meghozott intézkedéseknek a védelem kívánt szintjével arányos volta;
  • az intézkedések megkülönböztetésmentes alkalmazása;
  • az adott intézkedések és a hasonló helyzetben hozott, illetve hasonló megközelítést alkalmazó korábbi intézkedések közötti összhang;
  • az intézkedés, illetve az intézkedés elmaradása előnyeinek és költségvonzatának vizsgálata;
  • az intézkedések felülvizsgálata a tudományos fejlődés fényében.

A bizonyítás terhe

A legtöbb esetben – a gyógyszerek, a növényvédő szerek és az élelmiszer-adalékanyagok kivételével – az európai fogyasztóknak és az őket képviselő szövetségeknek kell bizonyítaniuk, hogy egy forgalomban lévő eljárás vagy termék veszélyt hordoz.

Az elővigyázatosság elve alapján hozott intézkedés esetén azonban a termelő, a gyártó vagy az importőr kötelezhető arra, hogy bizonyítsa: a veszély nem áll fenn. Ennek lehetőségét eseti alapon kell megvizsgálni. A bizonyítási teher átruházása nem alkalmazható átfogó módon a forgalomba hozott termékek és eljárások összességére.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az elővigyázatosság elvéről (COM(2000) 1 végleges, 2000. február 2.)

utolsó frissítés 30.11.2016

Top