Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2005/29/EK irányelv az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

A 2005/29/EK irányelv:
- meghatározza az Európai Unióban (EU) tiltott, az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát;
- bármely olyan tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozik, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek* a kereskedő által a fogyasztó* részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával, a fogyasztók gazdasági érdekeit védve a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, valamint a lebonyolítás során;
- azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az EU mely pontján történt.
Az (EU) 2019/2161 irányelv az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében módosítja a 2005/29/EK irányelvet, kezelve az új piaci fejleményeket, különösen az online marketinget.

FŐBB PONTOK

Egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető, ha:
- ellentétes a szakmai gondosság* követelményeivel; valamint
- jelentősen torzíthatja az átlagfogyasztó vásárlási magatartását.
A fogyasztók bizonyos csoportjai magasabb szintű védelemre szorulnak – a koruk (gyermekek vagy idősek esetében), hiszékenységük, illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatti – a gyakorlatnak vagy a terméknek való egyedi kiszolgáltatottságuknak betudhatóan.
A 2005/29/EK irányelv azon kereskedelmi gyakorlatok 2 kategóriáját különbözteti meg, amelyek tisztességtelenek, ha az átlagfogyasztót arra késztetik, hogy olyan vásárlási döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg: megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok (tevékenységgel vagy mulasztással) és agresszív kereskedelmi gyakorlatok.
A 2005/29/EK irányelv I. melléklete továbbá tartalmazza a minden körülmény között tiltott gyakorlatok felsorolását („feketelista”).

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok

Megtévesztő tevékenységek

Egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek minősül, amennyiben hamis vagy valótlan információt tartalmaz, vagy ha az alapvetően helytálló információ félrevezetheti az átlagfogyasztót, valamint, ha arra készteti a fogyasztót, hogy olyan vásárlási döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. E tevékenységek precedensei között szerepelnek a következőkre vonatkozó, hamis vagy félrevezető információk:

a termék létezése vagy jellege;
a termék lényeges tulajdonságai (a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, az összetétel, a földrajzi eredet, a használattól várható eredmények stb.);
a kereskedő kötelezettségvállalásainak mértéke (a kereskedő által a magára nézve kötelezőnek elismert magatartási kódexben szereplő kötelezettségek);
az ár vagy a különleges árkedvezmény megléte;
valamely szolgáltatás vagy javítás szükségessége.

Az (EU) 2019/2161 módosító irányelv egyedi szabályt vezet be az áruk azon megtévesztő forgalmazásának kezelése érdekében, amelynél úgy hoznak forgalomba termékeket, mintha azonosak lennének, ha ezek összetétele a valóságban jelentősen eltér a különböző tagállamokban (ezt gyakran a termékek „kettős minőségének” nevezik).

Megtévesztő mulasztások

Abban az esetben minősül megtévesztőnek valamely kereskedelmi gyakorlat, ha az az átlagfogyasztó számára a tájékozott vásárlási döntéséhez szükséges, jelentős információkat hagy ki vagy homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ez ahhoz vezet (vagy vezethet), hogy az átlagfogyasztó olyan vásárlási döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.
A 2005/29/EK irányelv felsorolja azokat az általános információkat, amelyeket jelentősnek kell tekinteni, ilyen például a termék ára és fő jellemzői. Az (EU) 2019/2161 módosító irányelv további követelményeket tartalmaz az online értékesítésre vonatkozóan, például az online piacok* kötelezettségét, hogy tájékoztassák a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy a fogyasztó online keresési lekérdezése alapján megjelenített ajánlatok rangsorolása* milyen fő paraméterek alapján történik, és hogy ellenőrzik-e, illetve milyen módon ellenőrzik a fogyasztói értékelések hitelességét.

Agresszív kereskedelmi gyakorlatok

A fogyasztóknak szabadon kell meghozniuk a vásárlásra vonatkozó döntéseiket. Abban az esetben minősül agresszívnek vagy tisztességtelennek valamely kereskedelmi gyakorlat, ha az zaklatás, kényszerítés vagy nem megengedett befolyásolás* hatására születik, és jelentősen korlátozza az átlagfogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát, s ezáltal olyan vásárlási döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna.
Az agresszív kereskedelmi gyakorlat fennállásának meghatározásához több szempontot kell figyelembe venni. Ezek többek között a következők:
- a gyakorlat jellege, helye és időtartama;
- fenyegető vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás;
- valamilyen, a fogyasztót különösen érzékenyen érintő körülmény (például halál vagy súlyos betegség) kereskedő általi kihasználása a fogyasztó termékkel kapcsolatos döntésének befolyásolása céljából;
- a szerződéses jogával élni kívánó fogyasztó elé támasztott bármely aránytalan, nem szerződéses akadály (beleértve a szerződés megszüntetését vagy módosítását).
A 2005/29/EK irányelv I. mellékletében szerepel annak a 35 kereskedelmi gyakorlatnak a felsorolása, amelyek tisztességtelennek minősülnek minden körülmény között.

Minden körülmény között tiltott gyakorlatok („feketelista”)

A 2005/29/EK irányelv tartalmazza azon kereskedelmi gyakorlatok felsorolását, amelyek minden körülmény között tiltottak. Az (EU) 2019/2161 módosító irányelv számos további gyakorlattal egészítette ki a felsorolást, megtiltva a hamis fogyasztói értékelések közzétételét, a rejtett reklámot a keresési eredmények között és olyan jegyek viszonteladását, amelyet a kereskedő automatizált szoftverek („botok”) használatával szerzett meg.

Jogorvoslat és büntetések

Az (EU) 2019/2161 módosító irányelv további követelményt határoz meg a tagállamok számára, amely szerint a fogyasztókat megilleti az egyéni jogorvoslathoz való jog (például kártérítés, árcsökkentés stb.), ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat révén megkárosítják őket.
Az uniós tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük azon kereskedők megbüntetésére, akik megszegik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokat.
Az (EU) 2019/2161 módosító irányelv kritériumokat vezet be, amelyeket a szankciók kiszabásakor kell alkalmazni. Előírja az uniós tagállamok számára, hogy a kereskedő forgalmának legalább 4 %-áig vagy 2 millió EUR-ig terjedő bírságot írjanak elő, ha a forgalomról nem állnak rendelkezésre információk olyan esetekben, amikor több ország nemzeti hatóságai működnek együtt több tagállam fogyasztóit érintő, súlyos, határokon átnyúló jogsértések kapcsán.

Iránymutatásokat tartalmazó dokumentum

Az Európai Bizottság 2021-ban közzétette a 2005/29/EK irányelv végrehajtásáról és alkalmazásáról szóló, naprakész iránymutatást. Az iránymutatás magyarázatot nyújt a kulcsfogalmakról és szabályokról, valamint gyakorlati példákat biztosít az Európai Unió Bírósága, valamint a nemzeti bíróságok és közigazgatási szervek ítélkezési gyakorlatából azzal a céllal, hogy a nemzeti hatóságok számára megkönnyítse a végrehajtást, a kereskedők számára pedig fokozottabb jogbiztonságot biztosítson. Az iránymutatás az (EU) 2019/2161 irányelv által bevezetett módosításokra is kiterjed.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

A 2005/29/EK irányelv rendelkezéseit a tagállamok nemzeti jogába 2007. június 12-ig kellett átültetni. A tagállamoknak 2007. december 12-től kell alkalmazniuk az irányelvben foglalt szabályokat.
Az (EU) 2019/2161 módosító irányelvet a tagállamok nemzeti jogába 2021. november 28-ig kellett átültetni. A tagállamoknak 2022. május 28-tól kell alkalmazniuk az irányelvben foglalt szabályokat.

HÁTTÉR

További információk:

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (Európai Bizottság)
Tájékoztató – Új megállapodás: Milyen előnyökhöz jutok fogyasztóként? (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Termék. Bármely áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, a digitális szolgáltatásokat és a digitális tartalmat.

Fogyasztó. Az a természetes személy, aki az ezen 2005/29/EK irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el.

Szakmai gondosság. A szakismeret és a gondosság azon szintje, amelynek gyakorlása észszerűen elvárható a kereskedőtől a fogyasztóval szemben, a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszeműség általános alapelvének megfelelően, a kereskedő tevékenységi körében.

Online piac. Olyan szolgáltatás, amely a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztókkal.

Rangsorolás. A termékek relatív kiemelése a kereskedők által bemutatott, megszervezett vagy közölt módon, tekintet nélkül az ilyen bemutatáshoz, szervezéshez vagy közléshez használt technológiai eszközökre.

Nem megengedett befolyásolás. A fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erőszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nélkül oly módon, amely jelentősen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22–39. o.)

A 2005/29/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Új megállapodás a fogyasztói érdekekért (COM(2018) 183 final, 2018.4.11.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1–26. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához (HL C 526., 2021.12.29., 1–129. o.)

utolsó frissítés 28.05.2022

Top