Help Print this page 
Title and reference
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Az európai fogyasztók védelmet élveznek a tisztességtelen - megtévesztő vagy agresszív - kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az Európai Unió azonos szintű védelmet biztosít minden fogyasztó számára, függetlenül attól, hogy az adásvétel az Unió mely pontján történt.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) [Hivatalos Lap L 149., 2005.6.11.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az irányelv meghatározza az Európai Unióban (EU) tiltott kereskedelmi gyakorlatok fogalmát, és védi ekként a fogyasztók gazdasági érdekeit a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelőzően, azt követően, valamint a lebonyolítás során.

Egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek tekinthető, ha:

  • ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel; és
  • jelentősen torzíthatja az átlagfogyasztó gazdasági magatartását .

A fogyasztók bizonyos csoportjai különös védelemre szorulnak - a koruk (gyermekek vagy idősek esetében), hiszékenységük illetve szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatti - a gyakorlatnak vagy a terméknek való egyedi kiszolgáltatottságuknak betudhatóan.

Ezen irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok két egyedi kategóriáját határozza meg: megtévesztő gyakorlatok (tevékenység vagy mulasztás által) és agresszív gyakorlatok.

MEGTÉVESZTŐ GYAKORLATOK

Megtévesztő tevékenységek

Egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek minősül, amennyiben hamis vagy valótlan információt tartalmaz, vagy ha az alapvetően helytálló információ félrevezetheti az átlagfogyasztót, valamint ha valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztót, hogy olyan ügyleti döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. E tevékenységek precedensei között szerepelnek a következőkre vonatkozó hamis vagy félrevezető információk:

  • a termék létezése vagy természete;
  • a termék lényeges tulajdonságai (a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, az összetétel, a földrajzi eredet, a használattól várható eredmények stb.);
  • a kereskedő kötelezettségvállalásainak mértéke;
  • a különleges árkedvezmény ára vagy megléte
  • valamely szolgáltatás vagy javítás szükségessége.

Megtévesztő mulasztások

Abban az esetben minősül megtévesztőnek valamely kereskedelmi gyakorlat, ha az az átlagfogyasztó számára a tájékozott ügyleti döntéséhez - a körülményektől függően - szükséges jelentős információkat hagy ki vagy homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, és ez ahhoz vezet (vagy vezethet), hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.

AGRESSZÍV KERESKEDELMI GYAKORLATOK

A fogyasztóknak szabadon kell meghozniuk a kereskedelmi ügyletre vonatkozó döntéseiket. A döntés nem születhet zaklatás, kényszerítés vagy nem megengedett befolyásolás hatására .

Az agresszív kereskedelmi gyakorlat fennállásának meghatározásához tehát több szempontot kell figyelembe venni. Ezek a következők:

  • az agresszív gyakorlat jellege, helye és időtartama;
  • fenyegető vagy gyalázkodó szóhasználat vagy magatartás;
  • valamilyen, a fogyasztót különösen érzékenyen érintő körülmény kereskedő általi kihasználása a fogyasztó döntésének befolyásolása céljából;
  • a szerződéses jogával élni kívánó fogyasztó elé támasztott bármely aránytalan, nem szerződéses akadály (beleértve a szerződés megszüntetését vagy másik termékhez illetve kereskedőhöz való áttérést).

Az irányelv I. mellékletében szerepel annak a 31 kereskedelmi gyakorlatnak a felsorolása, amelyek tisztességtelennek minősülnek minden körülmény között.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 2005/29/EK irányelv

2005.6.12.

2007.6.12.

HL L 149., 2005.6.11.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2013. március 14-i közleménye a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv alkalmazásáról: magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a belső piaci iránti bizalom erősítése [ COM(2013)138 final - a Hivatalos lapban nem tették közzé] és

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005/29/EK irányelv (Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) alkalmazásáról szóló első jelentés [ COM(2013)139 final - a Hivatalos lapban nem tették közzé].

A jelentés először értékeli az irányelv tagállamok általi alkalmazását, valamint áttekinti az abból fakadó előnyök maximalizálásához szükséges tevékenységeket.

Az irányelvnek köszönhetően a nemzeti hatóságok számos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot fékeztek meg, mint például a fogyasztók számára történő hamis információnyújtást vagy az agresszív marketing technikáknak a fogyasztói döntések befolyásolása céljából történő alkalmazását. Az általa biztosított jogi keret alkalmasnak bizonyul a reklámozási-értékesítési technikák fejlődésével párhuzamosan létrejövő új online gyakorlatok tisztességes voltának értékelésére.

A Bizottság értékelése rámutat azonban arra, hogy a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításához további lépésekre van szükség, különösen a határon átnyúló kereskedelem tekintetében. Ennélfogva szigorúbb és következetesebb végrehajtási lépésekre van szükség.

A végrehajtás előmozdítása tekintetében a közlemény a következő 5 kulcsfontosságú területet határozza meg: az utazás és szállítás, a digitális és online piacok, a pénzügyi szolgáltatások és az ingatlan. A fellépések fő prioritásai között szerepel az iránymutatásról szóló dokumentum (2009) továbbfejlesztése, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv adatbázisának bővítése, a nemzeti jogalkalmazók rendszeres - a fogyasztók főbb aggályairól szóló - tematikus műhelytalálkozóinak szervezése, valamint kötelezettségszegési eljárás indítása, amennyiben a Bizottság meggyőződött arról, hogy a tagállamok nem teljesítik megfelelően az nemzeti jogba történő átvételre és a végrehajtásra irányuló kötelezettségeiket.

Utolsó frissítés: 25.02.2014

Top