Help Print this page 
Title and reference
Az EU közös hozzáadottértékadó-rendszere (HÉA-rendszere)

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az EU közös hozzáadottértékadó-rendszere (HÉA-rendszere)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2006/112/EK tanácsi irányelv – az EU közös hozzáadottértékadó-rendszere (HÉA-rendszere)

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv egyetlen jogszabályba kodifikálja az eredeti hatodik HÉA-irányelv valamennyi módosítását, és ezzel egyértelműsíti a HÉÁ-ról szóló, jelenleg hatályban lévő uniós jogszabályokat.

FŐBB PONTOK

A HÉÁ-t az EU-ban ellenszolgáltatás (fizetés) fejében végzett valamennyi ügyletre alkalmazzák az adóalanyként eljáró személyek, azaz minden olyan magánszemély vagy szerv, amely üzleti tevékenység keretében adóztatandó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végez. Az ilyen személyek által végzett behozatalok is HÉA-kötelesek.

Az adóztatandó ügyletek közé tartozik az egy uniós országon belüli termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, az EU-n belüli árubeszerzések (áruk egyik uniós országban található vállalkozás által valamely másik uniós országban található vállalkozás részére történő értékesítése és feladása vagy szállítása), valamint az áruk EU-n kívüli országból történő behozatala az EU-ba.

Az ügylet helye tekintetében különböző szabályokat kell alkalmazni az ügylet jellegétől, az értékesített termék típusától, valamint attól függően, hogy fuvarozásra is sor kerül-e.

Termékértékesítés – az az adózás helye, ahol a terméket értékesítik.

EU-n belüli termékbeszerzés – az az adózás helye, ahová a termékbeszerzést végző fél a termékeket fuvarozza, vagyis az az uniós ország, ahová a termékek a másik uniós országból való fuvarozást követően kerülnek.

Az EU-n kívüli országokból az EU-ba irányuló termékbehozatalt általában abban az uniós országban adóztatják meg, ahová a termékek érkeznek.

Szolgáltatásnyújtás – az az adózás helye, ahol a szolgáltatás nyújtására sor kerül. Ez nem csupán az adott szolgáltatás jellegétől függ, hanem a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél státuszától is. Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatást azon a helyen adóztassák meg, ahol azt ténylegesen igénybe veszik, vannak bizonyos kivételek ezen általános szabályok alól, többek között a következők:

ingatlannal összefüggő szolgáltatások;

utasszállítás;

kultúrával, sporttal, oktatással és szórakoztatással kapcsolatos tevékenységek;

éttermi szolgáltatások.

A HÉA az ügylet jellegétől függően válik adóztatandóvá, például a termékek értékesítésekor vagy szolgáltatások nyújtásakor. Az EU-n belüli beszerzés (vásárlás) általában a termékek beszerzésekor lesz adóztatandó, azaz olyankor, amikor a hasonló áruk értékesítése a beszerző uniós országban teljesítettnek tekintendő. Az EU-ba irányuló behozatalok tekintetében adóztatandó esemény a termékek valamely uniós országba való behozatalakor fordul elő.

Az adóalapnak a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint az EU-n belüli termékbeszerzés esetén az eladó vagy a szolgáltatás nyújtója részére az értékesítésért vagy a szolgáltatás nyújtásáért teljesített valamennyi kifizetés részét képezi. Termékbehozatal esetén az adóalap a termék vámértéke. A díjak, adók és más jellegű befizetések az adóalap részét képezik, maga a HÉA, az ügyfélnek nyújtott árengedmények és visszatérítések azonban nem.

Az áruk és szolgáltatások tekintetében valamennyi uniós országban alkalmazandó normál HÉA-mérték legalább 15%. Az uniós országok az irányelv III. mellékletében felsorolt meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében egy vagy két, legalább 5%-os kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak. Meghatározott körülmények fennállása esetén az e szabályoktól eltérő rendelkezések alkalmazására is sor kerülhet (pl. alacsonyabb adómérték, kedvezményes adómérték egyéb áruk és szolgáltatások tekintetében).

Az irányelv a HÉA alóli mentességekről is rendelkezik. Ezek közül a legtöbb adólevonási jog nélküli mentesség, pl. pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, egészségügyi, illetve szociális szolgáltatások. Léteznek azonban adólevonási joggal bíró mentességek is, pl. az EU-n belüli termékértékesítés vagy az EU-n kívüli országba történő termékkivitel. Egyes mentességek kötelezően alkalmazandóak az uniós országokban, míg mások opcionálisak.

Az adóztatandó személyek levonhatják a megvásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra kifizetett HÉA összegét abban az uniós országban, ahol ezen ügyletekre sor kerül. Ez az előzetesen felszámított HÉA levonható az adóztatandó ügyletekre kifizetendő HÉA összegéből, pl. a belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetében. Általában nem keletkezik adólevonási jog mentességet élvező gazdasági tevékenységek esetében, illetve akkor, ha az adóalany valamilyen különös szabályozás hatálya alá esik. Bizonyos esetekben az adólevonási jog korlátozható, illetve a levonás korrekciójára kerülhet sor.

Az irányelv meghatározza az adóztatandó és bizonyos nem adóztatandó személyekre vonatkozó kötelezettségeket. HÉA általában véve valamennyi adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóztatandó személy által fizetendő. A kivételek közé tartoznak azok a meghatározott ügyletek, ahol az ügyfél fizeti a HÉÁ-t, pl. a földgázértékesítés esetében, valamint azok az ügyletek, ahol az uniós ország dönthet úgy, hogy az ügyféllel fizetteti meg a HÉÁ-t, például egyes adócsalás szempontjából érzékeny értékesítések, mint amilyenek a kibocsátási egységek (2018. december 31 -ig).

Az irányelv arról is rendelkezik, hogy az uniós országok milyen eltéréseket foganatosíthatnak a normál HÉA-szabályoktól, például az adócsalás bizonyos típusainak a megelőzése érdekében. Olyan különös HÉA-szabályozások is vannak, amelyek célja a papírmunka mennyiségének csökkentése, például a kisvállalkozások és gazdálkodók számára.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

2007. január 1.

További információkért lásd az Európai Bizottság honlapján a HÉÁ-ról szóló információkat.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2006/112/EK irányelv

2007.1.1.

2008.1.1.

HL L 347., 2006.12.11., 1–118. o.

A 2006/112/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2009/132/EK irányelve (2009. október 19.) a 2006/112/EK irányelv 143. cikke b) és c) pontja hatályának meghatározásáról bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében (HL L 292., 2009.11.10., 5–30. o.)

A Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról (HL L 44., 2008.2.20., 23–28. o.)

A Tanács 2007/74/EK irányelve (2007. december 20.) a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről (HL L 346., 2007.12.29., 6–12. o.)

A Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.) a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jellegű kisebb küldemények behozatalának adómentességéről (HL L 286., 2006.10.17., 15–18. o.)

A Tanács 1798/2003/EK rendelete (2003. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 264., 2003.10.15., 1–11. o.)

utolsó frissítés 15.10.2015

Top