Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A tengeri környezetről szóló stratégia

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A tengeri környezetről szóló stratégia

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2008/56/EK irányelv – uniós fellépés a tengeri környezetvédelmi politika területén (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • A tengeri környezetet érő káros emberi tevékenység megelőzésére, valamint a tengeri környezet védelmére és megőrzésére irányuló közös megközelítést és célkitűzéseket határoz meg.
  • Az Európai Unió (EU) országai számára előírja a jó környezeti állapot* 2020-ig történő megvalósítását célzó stratégiák kifejlesztését. A hatéves ciklusokat átfogó stratégiáknak magukban kell foglalniuk a tengeri ökoszisztéma védelmét és a tengeri környezethez kötődő gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának biztosítását célzó intézkedéseket.
  • Hangsúlyozza a tengeri régiókban – az Atlanti-óceán észak-keleti térsége, a Balti-tenger, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger – lévő uniós országok együttműködésének szükségességét a szomszédos országokkal tengervédelmi stratégiájuk megtervezésekor és végrehajtásakor. Ezért a meglévő, a regionális tengeri egyezményekhez hasonló regionális irányítási struktúrák használatát fontos elemként kell figyelembe venniük az uniós országoknak.
  • Elismeri a területvédelmi intézkedések fontosságát a tenger környezet vonatkozásában, ezáltal hozzájárul a védett tengeri területeket összefogó nemzetközi hálózat létrehozásához.

FŐBB PONTOK

  • Az uniós országoknak tengervédelmi stratégiájuk részeként fel kell mérniük tengervizeik környezeti állapotát, valamint az emberi tevékenységek hatását (a felmérés részét képezi egy társadalmi-gazdasági elemzés is). Meg kell határozniuk, mit jelent a jó környezeti állapot tengervizeik vonatkozásában és környezeti célkitűzéseket kell meghatározniuk. Ezt követően ki kell alakítaniuk nyomonkövetési programjukat és intézkedési programokat kell kidolgozniuk.
  • Az uniós országok saját vizeiket felmérő értékelései hozzájárulhatnak az Európa tengervizeire vonatkozó ismereteink bővítéséhez. Ezt olyan programok is támogatják, mint a tengerrel kapcsolatos tudás vagy a Copernicus.
  • Az európai tengervizek négy tengeri régióba sorolhatók: a Balti-tenger, az Atlanti-óceán észak-keleti térsége, a Földközi-tenger és a Fekete-tenger. Az azonos tengeri régióban tevékenykedő országoknak össze kell hangolniuk intézkedéseiket.
  • A célkitűzések elérése terén tett előrehaladás mérésére és értékelésére nyomonkövetési programok készülnek. Amennyiben valamely célkitűzést nem sikerül elérni, akkor az adott uniós ország köteles beszámolni annak okáról, illetve szükség esetén bizonyos kivételeket alkalmazhat.
  • Az irányelv egy sor minőségi mutatót tartalmaz, melyeket az uniós országoknak figyelembe kell venniük a vizeik jó környezeti állapotának elérését megcélzó stratégiájuk megtervezésekor. Ezek többek közt az alábbiak:
    • a biológiai sokféleség fenntartása;
    • fenntartható halászat folytatása;
    • a tengerfenék biztosítása; és
    • a tengeri hulladék és szennyezések ellenőrzés alatt tartása.

Az irányelv meglévő uniós jogszabályokra épül és a tengeri környezet olyan speciális elemeiről rendelkezik, amelyekre más politikák, mint például a vízpolitikai keretirányelv, az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelv nem terjednek ki.

LEGÚJABB FEJLEMÉNYEK

  • Az óceánok optimális kezelésére vonatkozó fenntartható megközelítés létrehozásának EU-s gyakorlata a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv segítségével jelentősen hozzájárul az Európai Bizottságnak az óceánpolitikai irányításról alkotott 2016-os víziójához.
  • 2015-ben a Bizottság jelentős előrelépésről számolt be védett tengeri területek létrehozásának vonatkozásában az EU tengerein, amely egyaránt hasznos a gazdaságnak és a környezetnek. A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretein belül az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig biztosítja a parti és tengeri területei 10%-ának megőrzését.
  • 2014-ben a Bizottság felülvizsgálta az irányelv végrehajtásának első lépéseit. Azóta az uniós országok kidolgozták nyomonkövetési programjukat, melynek hamarosan várható a Bizottság általi vizsgálata. 2016 márciusáig az uniós országoknak is a Bizottság elé kell terjeszteniük az intézkedésekről szóló programjukat.
  • A kék gazdaság innovációja olyan eszköznek tekinthető, melynek segítségével a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtásához hozzájáruló költséghatékony tengervédelmi intézkedések hozhatók létre.
  • A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv környezetvédelmi útmutatásként szolgál a 2014-ben közzétett tengeri területrendezésről szóló irányelv számára.
  • Ez utóbbi jogszabály részét képezi az integrált tengerpolitikának, amely az óceánok optimális kezelésének és az optimális tengerpolitikai irányításnak a megvalósítására törekszik.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

2008. július 15-től hatályos. Az uniós országoknak 2010. július 15 -ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

* KULCSFOGALMAK

Jó környezeti állapot: az ökológiai szempontból sokszínű és dinamikus, továbbá tiszta, egészséges és produktív óceánokra és tengerekre alkalmazandó. A cél annak biztosítása, hogy a tengeri környezet épsége fennmaradjon a jelen és a jövő nemzedéke számára.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2010/477/EU határozata (2010. szeptember 1.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról (HL L 232., 2010.9.2., 14–24. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22–61. o.)

A 1380/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A tengervédelmi stratégiáról szóló (2008/56/EK) keretirányelv végrehajtásának első szakasza – Az Európai Bizottság értékelése és útmutatója (COM(2014) 97 final, 2014.2.20.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása (COM(2014) 254 final/2, 2014.5.8.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135–145. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a védett tengeri területek létrehozásában elért eredményekről (COM(2015) 481 final, 2015.10.1.)

Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend (JOIN(2016) 49 final, 2016.11.10.)

utolsó frissítés 23.02.2017

Top