Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezelése

Az Európai Unió (EU) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséből eredő, a környezetre és az egészségre gyakorolt káros hatások megelőzésére vagy lehető legkisebbre való csökkentésére irányuló intézkedéseket vezetett be.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséből eredő, a környezetre és az egészségre gyakorolt káros hatások megelőzésére vagy lehető legkisebbre való csökkentésére irányuló intézkedéseket vezetett be.

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

A 2006/21/EK irányelv az ásványkincsek kitermeléséből, kezeléséből és tárolásából, valamint a külszíni fejtések működéséből származó hulladék biztonságos kezelésére irányuló intézkedéseket vezet be.

FŐBB PONTOK

A létesítmények üzemeltetőinek engedélyt kell szerezniük az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékot kezelő létesítmények működtetéséhez. Az irányelv azokat a szabályokat is meghatározza, amelyek mentén a - valamennyi uniós országban - kijelölt hatóság az engedélyeket megadja az üzemeltetőknek.

Amikor új létesítmény épül vagy egy régit alakítanak át, a hatóságnak intézkedéseket kell hoznia a következők tekintetében:

• a létesítmény földrajzi elhelyezkedése;
• fizikai stabilitása;
• a talaj-, levegő és vízszennyezés megelőzésének biztosítása;
• felügyelete és vizsgálata;
• bezárása, a talaj rehabilitációja és a bezárás utáni szakasz.

„A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények*

Az „A” osztályba sorolt (az egészségre és a környezetre különösen veszélyes) hulladékkezelő létesítmények üzemeltetőinek a következőket kell elkészíteniük:

• balesetek megelőzésére kidolgozott koncepció és egy biztonsági irányítási rendszer;
• belső vészhelyzeti terv, amely a baleset esetén alkalmazandó helyszíni intézkedéseket részletezi.

Az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények besorolási kritériumait tovább részletezi a 2009/337/EK határozat.

A nemzeti hatóságoknak a baleset esetén alkalmazandó külső intézkedéseket részletező külső vészhelyzeti terveket kell készíteniük.

Az üzemeltetőknek pénzügyi biztosítékot kell nyújtaniuk annak biztosítására, hogy az irányelv kötelezettségeinek az üzemeltetés megkezdése előtt eleget tettek. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a telephely helyreállítására rendelkezésre álljon a finanszírozás, amikor a létesítmény bezár.

A 2009/335/EK határozat technikai iránymutatásokat határoz meg a pénzügyi biztosítékok megteremtéséhez.

Hulladékkezelés

Az üzemeltetőknek hulladékkezelési tervet kell készíteniük, amely megelőzi vagy csökkenti a hulladéktermelődést, valamint ösztönzi a hulladékhasznosítást és a hulladék biztonságos ártalmatlanítását. Ezt a tervet a hatóság ötévente felülvizsgálja.

A következőket kell a tervbe belefoglalni:

• a hulladék leírása és jellemzése (azaz annak kémiai, fizikai és geológiai tulajdonságainak bemutatása). A hulladék jellemzésének az irányelv II. mellékletében meghatározott technikai követelményeit a 2009/360/EK határozat részletezi. Ezenkívül a 2009/359/EK határozat kiegészíti az inert hulladék meghatározását;
• az ásványkincseket feldolgozó anyagoknak, valamint a szállításhoz és hulladékfeldolgozáshoz használt módszereknek a leírása;
• az ellenőrzési és felügyeleti eljárások;
• a létesítmény bezárása és a bezárás utáni szakasz felügyelete során alkalmazandó intézkedések;
• a víz- és talajszennyezés megelőzésére irányuló intézkedések.

A hatóságoknak - különösen a következők révén - meg kell győződniük arról, hogy az üzemeltetők intézkedtek a víz- és talajszennyezés megelőzéséről:

• a csurgalékvíz keletkezésének értékelése és megelőzése annak érdekében, hogy a felszíni és talajvízben ne kerüljön sor hulladékszennyezésre (csurgalékvíz minden olyan folyadék, amely a lerakott hulladékon átszivárog, ideértve a szennyezett csatornavizet is);
• a szennyezett víz és a csurgalékvíz összegyűjtése és kezelése elhelyezésük biztosítása érdekében.

Az ásványinyersanyag-kitermelésben használt cianid tekintetében az irányelv olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja a cianid koncentrációjának a csökkentése a dúsításimaradék-tározókban* és a szennyvizekben.

Ellenőrzések és jelentések

A hatóságoknak rendszeres időközönként ellenőrizniük kell a hulladékkezelő létesítményeket, bezárásukat követően is. Az üzemeltetőknek naprakész nyilvántartást kell vezetniük valamennyi üzemről, és a hatóságok által történő ellenőrzésekre elérhetővé is kell tenni azokat. Az uniós országok háromévente jelentést küldenek az Európai Bizottságnak az irányelv végrehajtásáról.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

2006. május 1.

KULCSFOGALMAK

* „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények: hulladékkezelő létesítmény abban az esetben kap „A” osztályú besorolást, ha:

• hiányosság vagy helytelen üzemeltetés - pl. egy hulladéklerakó összedől vagy egy gát leomlik - súlyos balesetet okozhat, kockázatfelmérés alapján figyelembe véve az olyan tényezőket, mint a hulladékkezelő létesítmény jelenlegi vagy jövőbeni mérete, elhelyezkedése és környezeti hatása, vagy
• bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő hulladékot tartalmaz, vagy
• bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő anyagokat vagy készítményeket tartalmaz.

* Dúsításimaradék-tározók: a dúsítási maradék a bányászati tevékenység során keletkező meddő kőzetet és a kibocsátásokat jelenti (néhány vegyi eredetű, mint például a cianid). A dúsítási maradékokat - ülepítés céljából - gyakran tározókba pumpálják, ahol a különböző szilárd anyagokat elkülönítik a víztől.

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

• Bányászati tevékenység során keletkező hulladékok

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2009/335/EK határozata (2009. április 20.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt pénzügyi biztosíték nyújtására vonatkozó technikai iránymutatásokról (HL L 101., 2009.4.21., 25-25. o.)

A Bizottság 2009/337/EK határozata (2009. április 20.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletével összhangban a hulladékkezelő létesítmények osztályozása során alkalmazandó kritériumok meghatározásáról (HL L 102., 2009.4.22., 7-11. o.)

A Bizottság 2009/358/EK határozata (2009. április 29.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információk összehangolásáról és rendszeres továbbításáról, valamint a 18. cikkében említett kérdőívről (HL L 110., 2009.5.1., 39-45. o.)

A Bizottság 2009/359/EK határozata (2009. április 30.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdése f) pontjának végrehajtása céljából az inert hulladék fogalmának kiegészítéséről (HL L 110., 2009.5.1., 46-47. o.)

A Bizottság 2009/360/EK határozata (2009. április 30.) a hulladékoknak az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő jellemzésével kapcsolatos technikai követelmények kidolgozásáról (HL L 110., 2009.5.1., 48-51. o.)

utolsó frissítés 09.09.2015