Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 93/626/EGK határozata a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

Az EU jóváhagyását adja A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezményhez, melyet 1992 júniusában Rio de Janeiróban írtak alá. Az egyezménynek 3 célkitűzése van:

  • a biológiai sokféleség (azaz a Földön élő különböző élőlények) megőrzése;
  • a biológiai sokféleség elemeinek fenntartható használata;
  • a genetikai erőforrások felhasználásából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása.

A biológiai sokféleségnek jelentős ökológiai, genetikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, oktatási, kulturális, szabadidős és esztétikai előnyei vannak.

A határozat megerősíti az EU-s országok elkötelezettségét az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása iránt.

FŐBB PONTOK

Az egyezmény leszögezi, hogy az azt aláíró valamennyi kormánynak feladata:

  • együttműködni a többi kormánnyal és a nemzetközi szervezetekkel a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának biztosítása érdekében;
  • megfelelő stratégiák kialakítása és a biológiai sokféleség védelmének beillesztése az országok döntéshozatalába, átfogó terveibe, programjaiba és politikáiba;
  • a biológiai sokféleség, valamint az azt befolyásoló tényezők azonosítása és megfigyelése;
  • a biológiai sokféleség megőrzése a következő intézkedések által:
    • védett területek meghatározása és megfelelő kezelése, valamint az ökoszisztémák és természetes élőhelyek védelme;
    • a környezetvédelmi szempontból megfelelő és fenntartható fejlődés előmozdítása a védett területek szomszédságában fekvő területeken;
    • a károsodott ökoszisztémák helyreállítása és a veszélyeztetett fajok megmentésének elősegítése;
    • a biotechnológiákból származó módosított élő szervezetek (azaz a géntechnológiával módosított szervezetek) használatából és kibocsátásából eredő kockázatok szabályozása, kezelése vagy ellenőrzése;
    • az invazív idegen fajok betelepítésének megelőzése, ellenőrzése vagy felszámolása;
    • a biológiai erőforrások védelme és hagyományos használatának elősegítése;
    • kiegészítő védelmi intézkedések elfogadása.

Az egyezmény továbbá előírja az aláíró kormányok számára, hogy:

  • nemzeti szintű döntéshozatalukba építsenek be biológiai sokféleséggel kapcsolatos megfontolásokat;
  • kerüljék vagy mérsékeljék minimálisra a biológiai erőforrások használatából eredő káros hatásokat (pl. környezeti hatásvizsgálatok útján);
  • szorgalmazzák a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló, a hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést, illetve vezessenek be ösztönzőket;
  • segítsék a fejlődő országokat biológiai sokféleségük azonosításában, megőrzésében és fenntartható használatában kutatás, tudományos és műszaki oktatás, illetve megfelelő képzés nyújtása által;
  • hívják fel a társadalom figyelmét a biológiai sokféleség fontosságára;
  • mérjék fel, hogy az egyes döntéseknek milyen hatása van a biológiai sokféleségre vagy szomszédaikra nézve.

A nemzeti kormányoknak kölcsönösen elfogadott módon és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás alapján meg kell könnyíteniük a genetikai erőforrásaikhoz környezetvédelmi szempontból megfelelő célokra történő hozzáférést.

A feleknek biztosítaniuk kell az érintett genetikai erőforrások használatából (kutatás és fejlesztés) származó pénzbeli és nem pénzbeli hasznok méltányos megosztását.

A nemzeti kormányok vállalják, hogy:

  • megosztják a technológiát, különösen a fejlődő országokkal;
  • lehetővé teszik a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos nyilvánosan elérhető információk cseréjét;
  • támogatják a nemzetközi és tudományos együttműködést;
  • megosztják a genetikai erőforrásokon alapuló biotechnológiákból származó eredményeket és hasznokat.

A Globális Környezetvédelmi Alap pénzügyi forrásokat biztosít a fejlődő országoknak az egyezmény gyakorlatba ültetéséhez. Költségvetésének nagy részét a nemzeti kormányok biztosítják, ezt jelentős mértékben gyarapítják az önkéntes hozzájárulások.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

1993. október 25. óta hatályos.

HÁTTÉR

Az egyezmény keretében két jegyzőkönyvről állapodtak meg. A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv a modern biotechnológiából származó, élő módosított szervezetek egyik országból a másikba történő átvitelét szabályozza. A második jegyzőkönyv pedig a hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv. Az EU mindkét jegyzőkönyvnek részes fele.

2010 októberében Nagojában (Japán) az egyezmény részes felei egy 10 éves stratégiai tervben egyeztek meg a biodiverzitás csökkenése elleni harc terén, és 20, az aicsi célokként ismert célkitűzést határoztak meg a terv megvalósítása érdekében. Ezek a vállalások az EU 2020-ig teljesítendő biológiai sokféleségi stratégiájában vannak feltüntetve.

További információkért lásd a „Természet és biológiai sokféleség” oldalt az Európai Bizottság honlapján.

JOGI AKTUS

A Tanács 93/626/EGK határozata a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (1993. október 25.) (HL L 309., 1993.12.13., 1–2. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia (COM(2011) 244 final, 2011.5.3.)

A Tanács 2002/628/EK határozata (2002. június 25.) a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő elfogadásáról (HL L 201., 2002.7.31., 48–49. o.)

A Tanács 2014/283/EU határozata (2014. április 14.) a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 150., 2014.5.20., 231–233. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35–55. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelése (COM(2015) 478 final, 2015.10.2.)

utolsó frissítés 26.04.2016

Top