Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/4/EK irányelv a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv a nemzeti jogszabályokat teljes körűen hozzáigazítja az információhoz való hozzáférésről szóló 1998-as Aarhusi Egyezményhez.

  • Biztosítja a hatóságok* birtokában lévő, illetve a hatóságok számára tárolt környezeti információkhoz* kérelem alapján és aktív terjesztés révén történő hozzáférést.
  • Meghatározza az információhoz kérelem alapján történő hozzáférés jogának gyakorlására vonatkozó alapfeltételeket és gyakorlati szabályokat.

FŐBB PONTOK

Kérelem alapján történő hozzáférés

  • A hatóságok kötelesek rendelkezésre bocsátani a birtokukban lévő valamennyi környezeti információt valamely kérelmező részére, anélkül, hogy a kérelmezőnek indokolnia kellene kérelmét.
  • Az információszolgáltatásnak a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül kell megtörténnie. Ez a határidő a terjedelmes és összetett kérelmek esetén két hónapra hosszabbítható.
  • A hatóságoknak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a birtokukban lévő környezeti információkat elektronikus úton könnyen sokszorosítható és hozzáférhető formában tárolják.
  • Az információt a kérelmező által meghatározott formában kell biztosítani, kivéve, ha az nyilvánosan hozzáférhető valamilyen más formátumban.
  • Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a tisztviselők segítséget nyújtsanak a nyilvánosságnak az információkhoz jutásban, továbbá rendelkezniük kell a hatóságok nyilvánosan hozzáférhető jegyzékével.
  • A kérelmek kezelésével kapcsolatos gyakorlati szabályok között szerepelnek a következők:
    • az információs tisztviselők kinevezése;
    • az információk vizsgálatára szolgáló intézmények; valamint
    • a hatóságok birtokában lévő környezeti információk nyilvántartásai vagy jegyzékei, továbbá az információs pontok adatai.
  • A kérelmek abban az esetben utasíthatók el, ha a kérelem:
    • nyilvánvalóan ésszerűtlen,
    • túlságosan általános jellegű,
    • befejezetlen anyagok érint, vagy
    • belső közleményeket érint.
  • A kérelem teljes körűen vagy részben elutasítható továbbá, amennyiben a közzététel hátrányosan befolyásolná például a következő, kimerítő jellegű indokok egyikét:
    • nemzetközi kapcsolatok,
    • folyamatban lévő bírósági eljárások,
    • szellemi tulajdonjogok, vagy
    • üzleti vagy üzemi titok.
  • A közhiteles nyilvántartásokhoz vagy jegyzékekhez való hozzáférés díjmentes. A hatóságok bármely környezeti információ szolgáltatásáért díjat számolhatnak fel, ez a díj azonban nem haladhatja meg az ésszerű határt.
  • Azon kérelmezők számára, akik úgy vélik, hogy kérelmükkel nem foglalkoztak, vagy azt alaptalanul elutasították – bírósági eljárás keretében történő vagy független szerv általi – jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.

Aktív terjesztés

  • Az elektronikusan hozzáférhető környezeti információknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:
    • a nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások, szakpolitikák, tervek és programok szövege;
    • a fent említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések;
    • a környezetállapot-jelentések;
    • a környezetre esetlegesen hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok nyomon követése;
    • az esetlegesen jelentős környezeti hatással járó engedélyek;
    • a környezeti hatástanulmányok és kockázatelemzések.
  • A fenti tételek kivételével az aktív terjesztést fokozatosan, a szükséges humán, pénzügyi és technikai erőforrások figyelembevételével kell végezni.
  • Az uniós országok biztosítják, hogy az általuk vagy a nevükben összegyűjtött információk naprakészek, pontosak és összehasonlíthatók.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2003. február 14-én lépett hatályba. Az uniós országoknak 2005. február 14 -ig kellett átültetni nemzeti jogukba.

KULCSFOGALMAK

* Környezeti információk: a 2003/4/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kérdéseket érintő minden írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más formában lévő információ.

* Hatóságok: különösen a kormányok és egyéb nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervek, többek között tanácsadó szervek és a jogszabályban meghatározott magánszemélyek. Az uniós kormányok dönthetnek úgy, hogy e fogalommeghatározás nem terjed ki az igazságszolgáltatási vagy jogalkotási minőségben eljáró szervekre.

HÁTTÉR

Az Aarhusi Egyezmény

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26–32. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43–48. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13–19. o.)

utolsó frissítés 03.02.2016

Top