Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az ipari balesetek országhatáron túli hatásai

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az ipari balesetek országhatáron túli hatásai

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

98/685/EK határozat az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény megkötéséről

Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól

MI A HATÁROZAT ÉS AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

  • A határozat az Ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Egyezménynek az Európai Közösség (jelenlegi Európai Unió [EU]) nevében történő megkötéséről rendelkezik.
  • Az Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet olyan ipari balesetekkel szembeni védelme, amelyek országhatáron túli hatásokkal járhatnak, emellett a szerződő felek közötti aktív nemzetközi együttműködés előmozdítására is törekszik az ilyen balesetek előtt, közben és azokat követően.

FŐBB PONTOK

  • 1992. március 18-án, Helsinkiben 26 ország – köztük 14 uniós ország –, és maga az EU is aláírta az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Egyezményt az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának keretében. Az Egyezményt ezzel a határozattal hagyta jóvá a Közösség.
  • Az Egyezmény számos intézkedést határoz meg az emberi egészségnek és a környezetnek az ipari balesetek országhatáron túli hatásaival szembeni védelme, valamint a szerződő felek közötti aktív nemzetközi együttműködés előmozdítása céljából az ilyen balesetek előtt, közben és azokat követően.
  • Olyan ipari balesetekre alkalmazandó, amelyek akár országhatáron túli hatásokkal is járhatnak, ide tartoznak például a természeti katasztrófák által okozott balesetek, a következők kivételével:
    • nukleáris balesetek vagy radiológiai vészhelyzetek;
    • hadi létesítményekben bekövetkezett balesetek;
    • gát meghibásodások;
    • szárazföldi szállítási balesetek;
    • géntechnológiával módosított szervezetek balesetből származó kibocsátása;
    • tengeri környezetben végzett tevékenységekből eredő balesetek, valamint az olaj vagy egyéb veszélyes anyagok tengerbe ömlése.
  • A szerződő feleknek azonosítaniuk kell a fennhatóságuk alá tartozó veszélyes tevékenységeket, és tájékoztatniuk kell az érintett feleket minden ilyen tervezett, illetve meglévő tevékenységről. Bármelyikük kezdeményezésére a többi érintett fél vitát indíthat azon veszélyes tevékenységek azonosításáról, amelyek várhatóan határon túli hatásokat okozhatnak.
  • Az aláíró államok az ipari balesetek megelőzése érdekében kötelesek meghozni a megfelelő intézkedéseket, különösen a következőket:
    • az üzemeltetők késztetése az ipari balesetek kockázatainak csökkentésére;
    • az új veszélyes tevékenységek elhelyezését, valamint a meglévő veszélyes tevékenységek jelentős módosítását érintő politikák kialakítása a környezetet és a népességet érintő kockázat minimalizálása érdekében;
    • az ipari balesetek által okozott vészhelyzetekre való készenlét kialakítása a határokon túli hatások megelőzésére és minimalizálására irányuló szükséges intézkedések – többek között készenléti tervek – bevezetésével. Az aláíróknak törekedniük kell arra, hogy terveik kompatibilisek legyenek.
  • Az Egyezmény értelmében a szerződő államok biztosítják, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon azokon a területeken, amelyeket veszélyes tevékenységből eredő ipari baleset érinthet. A szerződő államok továbbá szükség szerint lehetőséget adnak a nyilvánosság számára a megelőzési és készenléti intézkedésekre vonatkozó döntéshozatali eljárásban való részvételre.
  • Az aláíró állam területén előforduló valamely ipari baleset országhatáron túli hatásai által érintett, vagy esetlegesen érintett természetes vagy jogi személyek számára azonos módon kell biztosítani a megfelelő közigazgatási és jogi eljárásokhoz való hozzáférést, mint az érintett állam állampolgárának.
  • Az Egyezmény valamennyi szerződő fele köteles értesítési rendszert bevezetni.
  • Olyan ipari baleset, vagy annak közeli veszélye esetén, amely határon túli hatásokat okoz, illetve okozhat, a származási fél köteles:
    • az érintett államokat haladéktalanul értesíteni;
    • biztosítani a készenléti terv életbeléptetését;
    • biztosítani a válaszintézkedések lehető leggyorsabb megtételét a hatások csökkentésére és minimalizálására. A szerződő államoknak törekedniük kell a válaszintézkedéseik összehangolására.
  • A származási ország segítséget kérhet a többi aláírótól.
  • Valamennyi szerződő félnek ki kell jelölnie egy, az ipari baleset esetén az értesítést szolgáló kapcsolattartó pontot, valamint egy kapcsolattartó pontot a kölcsönös segítségnyújtáshoz. Ezekről az Egyezmény hatálybalépésétől számított három hónapon belül értesítenie kell a többi aláírót.
  • A szerződő feleknek aktívan ösztönözniük kell a tudományos és műszaki együttműködést, valamint elő kell segíteniük az ipari balesetek kockázatának és azok következményeinek csökkentését célzó technológiák cseréjét. Ezen túlmenően támogatniuk kell a felelősség területén a szabályok kidolgozására irányuló megfelelő nemzetközi erőfeszítéseket.
  • Az Egyezmény felei évente legalább egyszer találkoznak.
  • Az Egyezmény 3 mechanizmusról rendelkezik az aláírók között felmerülő viták rendezése tekintetében:
  • Az utóbbi két módszer kizárólag azon esetekben alkalmazható, amennyiben a felek tárgyalás útján nem tudják rendezni a vitát.
  • E módszerek alkalmazása választható és kölcsönös; az érintett fél egy írásbeli nyilatkozatban elfogadhatja e módszerek egyikének vagy mindegyikének kötelező jellegű alkalmazását bármely olyan féllel kapcsolatban, aki elfogadja ugyanazokat a kötelezettségeket.
  • Amennyiben a jogvitában érintett mindkét fél elfogadta mindkét vitarendezési módot, akkor a vitát csak a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni, kivéve, ha a vitában érintett államok másképp állapodnak meg.
  • Az aláíró államok kötelesek a többi felet rendszeres időközönként tájékoztatni az Egyezmény végrehajtásáról.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT ÉS EZEN EGYEZMÉNY?

  • A határozat 1998. március 23 -án lépett hatályba.
  • Az Egyezmény az Európai Közösség tekintetében 2000. április 19-én, a 16. megerősítési, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lépett hatályba.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 98/685/EK határozata (1998. március 23.) az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény megkötéséről (HL L 326., 1998.12.3., 1–4. o.)

Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól (HL L 326., 1998.12.3., 5–33. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló ENSZ–EGB-egyezmény I. mellékletének módosítására irányuló javaslatra vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2006) 493 végleges, 2006.9.13.)

Az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki egyezmény szerződő feleinek nyolcadik konferenciáján az I. melléklet módosítására irányuló javaslat kapcsán az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2014) 652 final, 2014.10.23.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924–947. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (Seveso III. irányelv) (HL L 197., 2012.7.24., 1–37. o.)

utolsó frissítés 20.02.2017

Top