Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Használaton kívüli tengeri kőolaj- és földgázkitermelő létesítmények eltávolítása és ártalmatlanítása

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Használaton kívüli tengeri kőolaj- és földgázkitermelő létesítmények eltávolítása és ártalmatlanítása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(98) 49 végleges) – Használaton kívüli tengeri kőolaj- és földgázkitermelő létesítmények eltávolítása és ártalmatlanítása

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

Az Európai Bizottság a környezetet kívánja védeni azzal, hogy csökkenti a használaton kívüli tengeri kőolaj és földgázkitermelő létesítményekből származó szennyezést.

FŐBB PONTOK

  • A feleslegessé vált tengeri kőolaj és földgázkitermelő létesítmények ártalmatlanításáról folytatott vita 1995-ben került újra megnyitásra a Brent Spar-ügy kapcsán. A Shell az Egyesült Királyság kormányának engedélyével úgy határozott, hogy elsüllyeszti a Brent Spar nevű úszó olajtartályt az Atlanti-óceán mélytengeri vizein.
  • A közvélemény hevesen ellenezte ezt a döntést a tengeri környezetben okozott kár miatt. Az ugyanebben az időben megrendezett Északi-tengeri Konferenciát követő miniszteri nyilatkozatban a jelenlevő miniszterek többsége – az Egyesült Királyság és Norvégia minisztereinek kivételével – az ilyen létesítményeknek a tengerben való elsüllyesztésének teljes tilalmára szólított fel.
  • Számos uniós országban a Shell termékeire vonatkozó fogyasztói bojkottot követően a társaság végül letett eredeti tervéről és úgy döntött, a létesítményt darabjaira szedve Norvégiába szállítja, és ott egy kikötő mólóját hosszabbítják meg vele. Ez az egyedi megoldás azonban nem nyújtott általános választ további 600 ilyen típusú létesítmény problémájára, amelyek európai, elsősorban brit és norvég vizeken találhatók.
  • A használaton kívüli létesítmények eltávolításának kérdésével foglalkozott az OSPAR-egyezmény is (OSPAR: a hajókról és repülőgépekről származó tengerszennyezés megelőzéséről 1972. február 15-én Oslóban aláírt egyezmény, amelyet az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló, 1992. szeptember 9 -én Párizsban aláírt egyezmény követett), amely egy ezzel kapcsolatos döntést hozott 1998-ban.
  • 1996 novemberében a Bizottság megbízást adott egy tanulmány elkészítésére az ilyen létesítmények eltávolítása és ártalmatlanítása műszaki, környezeti és gazdasági aspektusainak vizsgálatára, amely az alábbi következtetésekre jutott:
  • Ami a nagy méretű betonlétesítményeket illeti:
    • nem áll rendelkezésre elegendő ismeret eltávolításuk műszaki aspektusaira vonatkozóan;
    • környezeti szempontból nem szükséges teljes eltávolításuk;
    • lehetetlen megbecsülni eltávolításuk költségeit.
  • A többi, acélszerkezetű létesítményt illetően:
    • teljes eltávolításuk lehetséges;
    • gazdaságilag indokolt;
    • biztonságosan kivitelezhető;
    • a mérgező és veszélyes maradékanyagok mennyisége csökkenthető;
    • az acél újrahasznosítható a szárazföldön.
  • Az eltávolítási és ártalmatlanítási költségeket a létesítmények tulajdonosai, azaz az olaj- és földgázkitermelő vállalatok állják. E költségek egy része levonható az adókból. Az összes olaj- vagy földgázkitermelő platform partra vontatásának és újrahasznosításának becsült költsége 2 milliárd EUR 25 év alatt, azaz évente átlag 80 millió euró. Egy ilyen döntés hatása az olaj- és földgázkitermelés teljes költségére vetítve összességében elhanyagolható.
  • Számos nemzetközi dokumentum foglalkozik a használaton kívüli olaj- és földgázkitermelő létesítmények kérdésével:

Nincs azonban konkrét közös jogi keret ezen a területen. Ezenkívül a fenti egyezmények csak a minimumkövetelményekkel foglalkoznak. Az egyes országok szigorúbb feltételeket is szabhatnak.

  • Az egységes nemzetközi jogszabályok elfogadásának előnyei ezen a területen az alábbiak:
    • az eltérő nemzeti jogszabályokból fakadó versenytorzulási kockázat megszüntetése;
    • a létesítményekből származó szennyezéskibocsátás korlátozása;
    • a tengeri környezetszennyezés kockázatának csökkenése;
    • biztonságosabb hajózás.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek — Használaton kívüli tengeri kőolaj- és földgázkitermelő létesítmények eltávolítása és ártalmatlanítása (COM(98) 49 végleges, 1998.2.18.)

utolsó frissítés 23.02.2017

Top