EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Hatodik környezetvédelmi cselekvési program

Az Európai Unió megállapítja az európai környezetvédelmi politika 2010-ig és azt követő időszakra vonatkozó prioritásait és célkitűzéseit, és részletesen ismerteti a fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions of 24 January 2001 on the sixth environment action programme of the European Community 'Environment 2010: Our future, Our choice' [COM(2001) 31 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye (2001. január 24.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Közösség hatodik környezetvédelmi cselekvési programjával kapcsolatban „Környezet 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk” [COM(2001) 31 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

A „Környezet 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk” című hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program a 2002. július 22. és 2012. július 21. közötti időszakra vonatkozik. A program az 1992–2000 közötti időszakra szóló ötödik környezetvédelmi cselekvési programból, valamint az annak felülvizsgálatáról szóló határozatból indul ki.

Stratégiai megközelítés

Ez a közlemény rámutat, hogy a mai környezetvédelmi kihívások leküzdése érdekében a szigorúan jogszabályi megközelítést stratégiai megközelítéssel kell felváltani. E megközelítés keretében különböző eszközökkel és intézkedésekkel befolyást kell gyakorolni az üzleti élet szereplői, a fogyasztók, a politikai döntéshozók és a polgárok által hozott döntésekre.

A közlemény a stratégiai fellépés öt prioritási tengelyét határozza meg:

  • a hatályos jogszabályok végrehajtásának javítása;
  • a környezeti szempont beillesztése más szakpolitikákba;
  • együttműködés a piaccal;
  • a polgárok bevonása és viselkedésük megváltoztatása; és
  • a környezeti szempontok figyelembevétele a területfelhasználási és területrendezési határozatok meghozatalakor.

A program minden tengelyre vonatkozóan konkrét intézkedéseket irányoz elő.

A jogszabályok végrehajtásának javítása céljából az alábbi konkrét intézkedéseket javasolja:

  • az IMPEL-hálózat (EN) támogatása és kiterjesztése a tagjelölt országokra;
  • a környezetvédelmi jog végrehajtásáról szóló beszámolók készítése;
  • a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásából származó legjelentősebb vagy a leggyengébb eredmények bemutatása;
  • a környezeti vizsgálatok előírásainak javítása;
  • a környezeti bűncselekmények elleni küzdelem;
  • eljárások indítása az Európai Bíróságon a végrehajtás biztosítása érdekében.

A környezeti szempont más szakpolitikákba való beillesztése céljából a közlemény az alábbiakat javasolja:

  • további integrációs mechanizmusok létrehozása;
  • a Szerződés integrációval kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtása;
  • az integrációs folyamat ellenőrzésére szolgáló mutatók továbbfejlesztése.

A piaci együttműködés az alábbiak révén valósulhat meg:

  • a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) szélesebb körben történő bevezetése;
  • a vállalkozások ösztönzése teljesítményük közzétételére és a környezetvédelmi követelmények betartására;
  • jutalmazási rendszerek bevezetése a környezetet tiszteletben tartó vállalkozások számára;
  • önkéntes megállapodások szorgalmazása;
  • integrált termékpolitika kidolgozása;
  • az ökológiai címke használatának, valamint eredményessége értékelésének ösztönzése;
  • zöld közbeszerzési politika alkalmazásának előmozdítása;
  • a környezeti felelősségről szóló jogszabály elfogadása.

A polgárok bevonása és viselkedésük megváltoztatása tekintetében az alábbi intézkedések javasoltak:

  • a polgárok segítése saját környezeti teljesítményük mérésében;
  • a környezet minőségére vonatkozó bővebb tájékoztatás biztosítása számukra.

Ami a környezeti szempontoknak a területrendezés és -felhasználás során történő figyelembevételét illeti, a program az alábbi intézkedéseket javasolja:

  • közlemény közzététele a környezeti szempontok területrendezési és területfelhasználási tevékenységekbe történő beillesztésének fontosságáról;
  • a környezeti hatásvizsgálatokról szóló irányelv végrehajtásának javítása;
  • a fenntartható területrendezéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztése és a tapasztalatok cseréjének előmozdítása, ideértve a városfejlesztést is;
  • a fenntartható területrendezés beillesztése a közösségi regionális politikába;
  • agrár-környezetvédelmi intézkedések ösztönzése a közös agrárpolitika keretében;
  • az idegenforgalom fenntartható irányítását célzó partnerség létrehozása.

A hatodik környezetvédelmi cselekvési program négy kiemelt cselekvési területre összpontosít: éghajlatváltozás, biológiai sokféleség, a környezet és az egészség, valamint a fenntartható erőforrás- és hulladékgazdálkodás.

Éghajlatváltozás

A hatodik cselekvési program elismeri, hogy az éghajlatváltozás az elkövetkező 10 év legjelentősebb kihívása lesz. Ezen a területen a cél az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának olyan szintre történő csökkentése, amely mesterségesen nem befolyásolja a Föld éghajlatát.

Az Európai Unió célja rövid távon a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése, azaz az 1990-es szinttel összehasonlítva a 2008–2012 közötti időszakig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8%-os csökkentése. Hosszabb távon, 2020-ig e kibocsátásokat 20–40%-kal kell visszaszorítani, hatékony nemzetközi megállapodás révén.

A Közösség többféleképpen törekszik az éghajlatváltozás jelentette kihívások leküzdésére:

  • az éghajlatváltozással kapcsolatos célok beépítése a különböző közösségi szakpolitikákba, különösen az energia- és a közlekedéspolitikába;
  • az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásainak konkrét intézkedésekkel történő csökkentése az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása, az ágazattal kötött megállapodások előmozdítása és az energiatakarékosság céljából;
  • európai szintű kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása;
  • az éghajlatváltozás területén végzett kutatások javítása;
  • a polgárok pontosabb tájékoztatása az éghajlatváltozással kapcsolatban;
  • az energiatámogatások és annak vizsgálata, hogy azok összeegyeztethetők-e az éghajlat-változási célkitűzésekkel;
  • a társadalom felkészítése az éghajlatváltozás következményeire.

Természet és biodiverzitás

A közlemény által ezen a területen a természeti rendszerek szerkezetének és működésének védelme és helyreállítása, a biológiai sokféleség elvesztésének megállításával az Európai Unióban és világszerte egyaránt.

E cél elérése érdekében a program a következő intézkedéseket javasolja:

  • a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása, különösen a víz- és levegőminőség védelme területén;
  • a Seveso II. irányelv hatályának kibővítése;
  • a baleseteket és természeti katasztrófákat követő tagállami intézkedések közösségi szintű összehangolása;
  • az állatok és növények ionizáló sugárzással szembeni védelmének tanulmányozása;
  • a táj védelme, megőrzése és helyreállítása;
  • az erdők védelme és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása;
  • közösségi talajvédelmi stratégia létrehozása;
  • a tengeri és part menti élőhelyek védelme és helyreállítása, valamint ezek bevonása a Natura 2000 hálózatba;
  • a géntechnológiával módosított szervezetek címkézésének, ellenőrzésének és visszakövethetőségének megerősítése;
  • a természet és a biológiai sokféleség védelmének érvényesítése a kereskedelempolitikában és a fejlesztési együttműködésben;
  • a természet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos információk gyűjtésére szolgáló programok kidolgozása;
  • a természetvédelem területén folytatott kutatási munka támogatása.

Környezet és egészség

A közlemény által e területre vonatkozóan meghatározott cél olyan környezetminőség elérése, amely nem veszélyezteti és nem károsítja az emberek egészségét.

A közlemény a következőket javasolja:

  • az emberek, köztük a gyermekek és idősek egészségére jelentett kockázatok meghatározása és ezek alapján jogszabályok kidolgozása;
  • környezetvédelmi és egészségügyi prioritások beillesztése más szakpolitikákba, valamint a vízzel, a levegővel, a hulladékokkal és a talajjal kapcsolatos jogszabályokba;
  • az egészségügy és a környezetvédelem területén zajló kutatás megerősítése;
  • a vegyi anyagokból eredő kockázatok értékelésére és kezelésére szolgáló új rendszer létrehozása;
  • a legveszélyesebb peszticidek használatának tilalma vagy korlátozása és a felhasználásukkal kapcsolatos bevált gyakorlatok alkalmazásának biztosítása;
  • a vízügyi jogszabályok végrehajtásának biztosítása;
  • a levegőminőségi előírások alkalmazásának biztosítása és a levegőszennyezésre vonatkozó stratégia kidolgozása;
  • a zajról szóló irányelv elfogadása és végrehajtása.

Természetierőforrás- és hulladékgazdálkodás

A cél annak biztosítása, hogy a megújuló és nem megújuló természeti erőforrások fogyasztásának szintje ne haladja meg a környezeti szempontból elfogadható mértéket, ami a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás szétválasztásával, utóbbi hatékonyságának javításával és a hulladékkeletkezés csökkentésével érhető el. A hulladékokra vonatkozó konkrét cél ezek végső mennyiségének 2010-ig 20%-kal, 2050-ig pedig 50%-kal történő csökkentése.

A program a következő intézkedéseket javasolja:

  • a fenntartható erőforrás-gazdálkodást célzó stratégia kidolgozása prioritások meghatározása és a fogyasztás csökkentése révén;
  • az erőforrás-felhasználás megadóztatása;
  • a túlzott erőforrás-felhasználásra ösztönző támogatások megszüntetése;
  • a hatékony erőforrás-felhasználás elvének beépítése az integrált termékpolitikába, az ökológiai címkézési rendszerekbe, a környezeti vizsgálati rendszerekbe stb.;
  • a hulladékok újrafeldolgozására vonatkozó stratégia kidolgozása;
  • a meglévő hulladékgazdálkodási rendszerek javítása, valamint beruházás a mennyiségi és minőségi megelőzésbe;
  • a hulladékkeletkezés megelőzésének érvényesítése az integrált termékpolitikában és a vegyi anyagokra vonatkozó közösségi stratégiában.

Tematikus stratégiák

A cselekvési program hét tematikus stratégia elfogadását irányozza elő a következő területeken: levegőszennyezés, tengeri környezet, az erőforrások fenntartható használata, a hulladékkeletkezés megelőzése és újrafeldolgozás, a peszticidek fenntartható használata, talajvédelem és városi környezet.

E stratégiák – témakörök szerint – átfogó megközelítésen alapulnak, és a korábbiakkal ellentétben nem egyes szennyező anyagokra vagy a gazdasági tevékenységek bizonyos típusaira vonatkoznak. A környezeti problémák értékelése, valamint a különböző stratégiák közötti, illetve a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia céljaival létesített szinergia alapján hosszú távú célkitűzéseket fogalmaznak meg. Ezenkívül lehetőséget teremtenek a meglévő jogszabályok egyszerűsítésére és tisztázására is.

Nemzetközi vonatkozások

A hatodik környezetvédelmi cselekvési program egyik célkitűzése, hogy a környezetvédelmi kérdések az Európai Unió külkapcsolatainak valamennyi területén érvényesüljenek. A program számol az Európai Unió bővítési kilátásaival, és azt javasolja, hogy a tagjelölt országok kormányaival folytassanak széles körű konzultációt a fenntartható fejlődésről, valamint alakítsanak ki szoros együttműködést ezen országok nem kormányzati szerveivel és vállalkozásaival. A program határozottan szorgalmazza a környezetvédelmi tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtását.

Szilárd tudományos alap

A hatodik program új megközelítés alkalmazását javasolja a környezetvédelmi intézkedések elfogadásakor annak érdekében, hogy az érdekeltek és a nyilvánosság fokozottabban részt vehessen a végrehajtásban. E megközelítés elemei a széles körű párbeszéd, valamint az ágazat, a nem kormányzati szervek és a hatóságok közreműködése.

A program nagyobb mértékben támaszkodik majd a tudományos és gazdasági elemzésekre, valamint környezeti mutatókra. Ennek érdekében a Bizottság szorosan együtt fog működni az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel (EEA).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EK határozata (2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról [Hivatalos Lap L 242., 2002.9.10.].

Ez a határozat létrehozza a hatodik környezetvédelmi cselekvési programot. Meghatározza a célkitűzéseket, az ütemezést és a prioritásokat, a stratégiai megközelítés prioritási tengelyeit és négy cselekvési területét, a hatodik környezetvédelmi cselekvési programról szóló, „Környezet 2010: a mi jövőnk, a mi választásunk” című közleményben ismertetettek szerint. Az egyes cselekvési területeken belüli kezdeményezéseket legkésőbb négy évvel e határozat elfogadását követően végre kell hajtani.

A program működésének negyedik évében, majd annak végén a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program végrehajtásáról.

Utolsó frissítés: 01.09.2011

Top