Help Print this page 
Title and reference
Vízvédelem és vízgazdálkodás (Víz Keretirányelv)

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Vízvédelem és vízgazdálkodás (Víz Keretirányelv)

Az Európai Unió (EU) közös vízvédelmi és vízgazdálkodási keretrendszert dolgozott ki, amelynek célja a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása, valamint a vizek hosszú távú és fenntartható használatának biztosítása a magánszemélyek, a vállalkozások és a természeti világ számára.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a keretirányelv különböző célkitűzéseket követ, mint például a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, a fenntartható vízhasználat elősegítése, a környezet védelme, a vízi környezet állapotának javítása, valamint az áradások és aszályok hatásainak enyhítése.

A keretirányelv keretet ad a vizek védelmének:

  • szárazföldi felszíni vizek ;
  • felszín alatti vizek ;
  • átmeneti vizek , és
  • parti tengervizek .

A keretirányelv végső célkitűzése, hogy 2015-re minden uniós víz esetében elérjék a jó állapotot.

Vízgyűjtő medencék és kerületek

A tagállamok kötelesek összeírni minden olyan vízgyűjtő medencét , amely területükön található, és összekötni őket a vízgyűjtő kerületekkel . Azokat a vízgyűjtő medencéket, amelyek több mint egy tagállam területén helyezkednek el, egy nemzetközi vízgyűjtő kerületbe integrálják.

A tagállamok illetékes hatóságot neveznek ki az ezen irányelvben megállapított szabályoknak a minden egyes vízgyűjtő kerületben történő alkalmazására.

A vizek kijelölése és elemzése

Minden tagállam köteles:

  • elvégezni egy elemzést az egyes vízgyűjtő kerületek jellemzőiről;
  • vizsgálatot készíteni az emberi tevékenységnek a vizekre gyakorolt hatásáról;
  • gazdasági elemzést készíteni a vízhasználatról;
  • nyilvántartást összeállítani a védett területekről, vagyis a különleges védelmet igényelő területekről (ivóvíz-kivételi pontként azonosított, illetve az irányelv IV. mellékletében felsorolt területek);
  • összeírást készíteni minden olyan víztestről, amelyeket emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használnak, és több mint 10 m3 vizet adnak vagy több mint 50 személyt szolgálnak ki.

Ezt az elemzést ezután hatévente felül kell vizsgálni.

Gazdálkodási tervek és intézkedési programok

A gazdálkodási tervek a következőket célozzák:

  • a felszíni víztestek állapota romlásának megakadályozása, ezen állapot helyreállítása és javítása annak érdekében, hogy a felszíni víztestek jó kémiai és ökológiai állapotban legyenek legkésőbb 2015 végére, ugyanakkor csökkenjen a veszélyes anyagok kibocsátása miatti szennyezés;
  • a felszín alatti vizek állapotának védelme, helyreállítása és javítása, szennyezésük, romlásuk megakadályozása, valamint a vízkivétel és megújulás közötti egyensúly biztosítása révén;
  • a védett területek megőrzése, amelyek a közösségi joganyag értelmében különleges védelmet igényelnek felszíni és felszín alatti vizeik védelme érdekében, vagy a közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kiegészíthetők a részvízgyűjtőkre, ágazatokra vagy víztípusra vonatkozó részletesebb programokkal vagy gazdálkodási tervekkel.

Az első gazdálkodási terveket 2009-ben dolgozták ki az egyes vízgyűjtő kerületekre, figyelembe véve az elvégzett elemzések és tanulmányok eredményeit. Ezek a tervek a 2009-2015 közötti időszakra vonatkoznak, és 2015-ben, majd ezután hatévente felül fogják őket vizsgálni.

Minden tagállam biztosítja intézkedési program kialakítását valamennyi vízgyűjtő kerületre, amely figyelembe veszi az eredményeket és a vizelemzéseket, és amelynek célja az irányelvben megállapított célkitűzések elérése. Minden intézkedési program tartalmaz alapintézkedéseket, vagyis az irányelv célkitűzéseinek való megfelelés érdekében betartandó minimumkövetelményeket, illetve ahol szükséges, kiegészítő intézkedéseket.

Árpolitika

A tagállamok biztosítják, hogy a vízhasználatra vonatkozó díjszabási politika megfelelő késztetést jelentsen a vízhasználók számára a vízkészletek hatékonyan felhasználására, illetve a különböző gazdasági ágazatok hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeihez, ideértve a környezetvédelmi és a vízkészletekhez kapcsolódó költségeket.

A keretirányelv végrehajtása

A tagállamok ösztönzik az összes érdekelt fél bevonását a keretirányelv végrehajtásába, különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. A gazdálkodási tervek projektjeit nyilvánosan közzé kell tenni legalább 6 hónapon keresztül.

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókhoz idomuló rendszert kell kidolgozniuk a keretirányelv megszegése esetére. A víztestek állapotának időszakos leromlása nem jelenti a keretirányelv megszegését, ha ez kivételes körülmények és előre nem látható baleset vagy vis maior következménye.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2000/60/EK irányelv

2000.12.22.

2003.12.22.

HL L 327., 2000.12.22.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2455/2001/EK határozat

2001.12.16.

HL L 331., 2001.12.15.

2008/32/EK irányelv

2008.3.21.

HL L 81., 2008.3.20.

2009/31/EK irányelv

2009.6.25.

2011.6.25.

HL L 140., 2009.6.5.

2013/39/EU irányelv

2013.9.13.

2015.9.14.

HL L 226., 2013.8.24.

2013/64/EU irányelv

2014.1.1.

Cikkektől függően eltérő

HL L 352., 2013.12.28.

A 2000/60/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A MELLÉKLETEK MÓDOSÍTÁSA

X. melléklet – A vízpolitika területén elsőbbségi anyagok jegyzéke, vagyis azon anyagoké, amelyek jelentős veszélyt jelentenek a környezetre nézve.

2008/105/EK irányelv [Hivatalos Lap L 348., 2008.12.24.].

A 2013/39/EU irányelv [Hivatalos Lap L 226., 2013.8.24.].

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

A Bizottság 2007. március 22-i közleménye: A fenntartható vízgazdálkodás irányában az Európai Unióban -A 2000/60/EK víz-keretirányelv végrehajtásának első szakasza 2000/60/EK [ COM(2007) 128 végleges -a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ebben a közleményben a Bizottság bemutatja azokat az eredményeket, amelyeket a tagállamok a víz-keretirányelv alkalmazásával értek el. A Bizottság hangsúlyozza, hogy fokozott a veszélye annak, hogy több tagállamnak nem sikerül megvalósítania a keretirányelv célkitűzéseit, ennek oka különösen a vízi ökoszisztémák fizikai jellemzőinek módosulása, amely különösen a vízforrások túlzott kiaknázása és a diffúz forrásokból származó, jelentős mértékű szennyezés miatt következett be. A Bizottság aggodalmakat fogalmaz meg a keretirányelv átültetési határidejének betartását és az átültetés tartalmának hiányosságait illetően. Másfelől úgy tűnik, a vízgyűjtő kerületek azonosítása és az illetékes nemzeti hatóságok kinevezése megvalósult, még ha a nemzetközi együttműködés területén van még mit pótolni egyes esetekben. Ezen kívül a közlemény nagy eltérést jelez a vízgyűjtők környezetvédelmi és gazdasági felmérésének minőségében, valamint lényeges hiányosságokat, különösen a gazdasági elemzések terén. Végül a Bizottság számos ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára, különösen a jelenlegi hiányosságok pótlására, és javasolja, hogy egyesítsék a fenntartható vízgazdálkodást egyéb politikai területekkel, használják ki a lehető legjobban a polgárok részvételét, továbbá jelentsenek be olyan cselekvéseket, amelyek véleménye szerint hatékonyak a jövőben a vízgazdálkodás európai politikájának keretében.

A Bizottság jelentése (2009. április 1.) a 2000/60/EK irányelv (víz-keretirányelv) 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban a vizek állapotának megfigyelésére irányuló programokról [ COM(2009) 156 végleges -a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízpolitikai keretirányelvben (2000/60/EK) előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtásáról [ COM(2012) 670 final - A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A vízgyűjtő kerületek gazdálkodási terveinek értékeléséből az derül ki, hogy az előrelépések ellenére a víztestek jelentős hányada 2015-re nem kerül jó állapotba. Ez számos tényezőnek tudható be. A vízgyűjtő kerületek gazdálkodási terveinek bizottsági értékelése részletesen bemutatja az egyes tagállamok esetében felmerült fő akadályokat, és kiemeli, hogy továbbra is a hidromorfológiai terhelés, a szennyezés és a túlzott vízkivétel jelenti a legnagyobb veszélyt a vízi környezetre.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv [ COM(2012) 673 final - A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

E terv célja, hogy elhárítsa a vízkészletek megóvására irányuló intézkedések megvalósításának útjában álló akadályokat. A terv elismeri, hogy az Unió különböző területein lévő vízi környezetek nagymértékben különböznek egymástól, ezért a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva nem egységes, minden helyzetre alkalmazandó megoldást kínál. Az olyan kulcsfontosságú témákat hangsúlyozza, mint:

  • a földhasználat javítása;
  • a vízszennyezés kezelése;
  • a vízfelhasználás hatékonyságának és rugalmasságának növelése;
  • az irányításnak a vízgazdálkodásban részt vevők által történő fejlesztése.

Utolsó frissítés: 09.04.2014

Top