Help Print this page 
Title and reference
A nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény

A nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény célja, hogy megvédje a nukleáris anyagokat és létesítményeket, és hogy biztosítsa az e területen történt bűncselekmények elleni szankciókat, valamint az egyezmény részes államai közötti együttműködést.

JOGI AKTUS

A Tanács 2007/513/Euratom határozata (2007. július 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló módosított egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról [Hivatalos Lap L 190., 2007.7.21.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A nukleáris anyagok és létesítmények védelméről szóló új egyezmény célja, hogy tényleges fizikai védelmet biztosítson a békés célokra szolgáló anyagok használata, tárolása és szállítása során, valamint hogy ezen anyagokhoz és létesítményekhez kapcsolódó bűncselekményeket megelőzze, illetve küzdjön ellenük. Az új egyezmény a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményen (CPPNM) alapul. Az Európai Unió (EU) valamennyi tagállama a CPPNM részese.

Az egyes részes államok feladata olyan intézkedéseket létrehozni és végrehajtani, amelyek biztosítják a tényleges védelmet, hogy megelőzzék többek között azoknak a nukleáris anyagoknak az ellopását vagy eltűnését, amelyekért ezek az államok a felelősek, valamint a területükön található nukleáris létesítmények szabotázsát. Az Euratom-Szerződés átfogóbb, mivel megszabja, hogy a tagállamok kötelesek megelőzni. hogy a nukleáris anyagokat rendeltetésüktől eltérő célokra használják.

Az egyezmény végrehajtásakor a tagállamoknak be kell tartaniuk bizonyos számú alapelvet, többek között az állam felelősségének, az engedélyek ellenőrzésének, a védelmi kultúrának, a minőségbiztosításnak, sőt a titoktartásnak az alapelveit.

A részes államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk behozott és kivitt vagy a területükön engedéllyel áthaladó nukleáris anyagok a rájuk alkalmazandó biztonsági szintnek megfelelő védelemben részesülnek.

A részes államoknak ki kell nevezniük egy, az egyezmény alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot, valamint ki kell alakítaniuk egy kapcsolattartási pontot, amelyet be kell jelenteniük a többi államnak közvetlenül vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül. Ezenkívül a tagállamoknak lopás, szabotázs vagy lopás vagy szabotázs veszélyének esetén együtt kell működniük. Ez az együttműködés többek között információcsere formájában történik, a harmadik fél iránti titoktartási kötelezettség betartásával.

A részes államoknak bizonyos bűncselekményekre azok súlyosságának megfelelő és arányos büntetést kell kiszabniuk. Többek között büntetendő, ha felhatalmazás nélkül olyan cselekményt hajtanak végre, amely a következőket okozza vagy okozhatja: halál vagy súlyos sérülések, nukleáris anyag ellopása, egy nukleáris létesítmény szabotázsa, fenyegetés, hogy a nukleáris anyaggal mások halálát vagy súlyos sérülést vagy jelentős mértékű károkat okoznak, valamint kísérlet ezen cselekmények egyikének elkövetésére, részvétel ezen cselekmények egyikében vagy ezek szervezése.

A részes államok hatáskörébe tartoznak a területükön vagy az adott államban nyilvántartásba vett hajó vagy légi jármű fedélzetén elkövetett bűncselekmények, valamint ha a feltételezett elkövető az adott állam állampolgára Ezek a bűncselekmények ezenfelül a részes államok közötti kiadatást megalapozó bűncselekménynek minősülnek. A részes államok ezen túlmenően kötelesek a lehető legteljesebb mértékben ellátni egymást jogi segítséggel, ha ezekről a bűncselekményekről van szó. A bűncselekmények politikai indokai miatt nem utasítható el sem a kiadatás sem a kölcsönös jogsegély.

A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt (CPPNM) 1979-ben fogadták el, és 1987-ben lépett hatályba. Az egyezményt 2005-ben módosították egy konferencia során, amelynek célja az egyezmény rendelkezéseinek megerősítése. A 2005-ben hatályba lépett módosítást követően 5 évvel konferenciát kell szervezni a módosított egyezmény felülvizsgálatára.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2007/513/Euratom tanácsi határozata

2007.7.10.

HL L 190., 2007.7.21.

See also

  • További információk találhatók a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (EN) internetes oldalán találhatók

Utolsó frissítés: 20.12.2007

Top