Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelme

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelme

A nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény célja, hogy megvédje a nukleáris anyagokat és létesítményeket, és meghatározza az e területen történt bűncselekmények elleni szankciókat. Ezen kívül elő kívánja segíteni az egyezmény részes államai közötti együttműködést.

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ EGYEZMÉNY CÉLJA?

  • Jóváhagyja az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményhez történő csatlakozását.
  • Az egyezmény az alábbiakra törekszik:
    • a nukleáris anyagok és létesítmények védelme;
    • az e téren történő szabályszegések szankcióinak meghatározása;
    • az aláíró államok közötti együttműködés elősegítése.

FŐBB PONTOK

A nukleáris anyagok és létesítmények védelméről szóló új egyezmény célja, hogy tényleges fizikai védelmet biztosítson a békés célokra szolgáló anyagok használata, tárolása és szállítása során, valamint hogy ezen anyagokhoz és létesítményekhez kapcsolódó bűncselekményeket megelőzze, illetve küzdjön ellenük. Az új egyezmény a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményen (CPPNM) alapul. Az összes uniós ország a CPPNM részese.

Az egyes részes államoknak olyan intézkedéseket kell létrehozni és végrehajtani, amelyek biztosítják a tényleges védelmet, hogy megelőzzék többek között azoknak a nukleáris anyagoknak az ellopását vagy eltűnését, amelyekért ezek az államok a felelősek, valamint a területükön található nukleáris létesítmények szabotázsát. Az Euratom-Szerződés átfogóbb, mivel megszabja, hogy az uniós országok kötelesek megelőzni. hogy a nukleáris anyagokat rendeltetésüktől eltérő célokra használják.

Az egyezmény végrehajtásakor az államoknak be kell tartaniuk bizonyos számú alapelvet, többek között az állam felelősségének, az engedélyek ellenőrzésének, a védelmi kultúrának, a minőségbiztosításnak, sőt a titoktartásnak az alapelveit.

A részes államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk behozott és kivitt vagy a területükön engedéllyel áthaladó nukleáris anyagok a rájuk alkalmazandó biztonsági szintnek megfelelő védelemben részesülnek.

A részes államoknak ki kell nevezniük egy, az egyezmény alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot, valamint ki kell alakítaniuk egy kapcsolattartási pontot, amelyet be kell jelenteniük a többi aláíró államnak közvetlenül vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül. Ezenkívüllopás, szabotázs vagy lopás vagy szabotázs veszélyének esetén együtt kell működniük. Ez az együttműködés többek között információcsere formájában történik, a harmadik fél iránti titoktartási kötelezettség betartásával.

A részes államoknak bizonyos bűncselekményekre azok súlyosságának megfelelő és arányos büntetést kell kiszabniuk. Többek között büntetendő, ha felhatalmazás nélkül olyan cselekményt hajtanak végre, amely a következőket okozza vagy okozhatja: halál vagy súlyos sérülések, nukleáris anyag ellopása, egy nukleáris létesítmény szabotázsa, fenyegetés, hogy a nukleáris anyaggal mások halálát vagy súlyos sérülést vagy jelentős mértékű károkat okoznak, valamint kísérlet ezen cselekmények egyikének elkövetésére, részvétel ezen cselekmények egyikében vagy ezek szervezése.

A részes államok hatáskörébe tartoznak a területükön vagy az adott államban nyilvántartásba vett hajó vagy légi jármű fedélzetén elkövetett bűncselekmények, valamint ha a feltételezett elkövető az adott állam állampolgára Ezek a bűncselekmények ezenfelül a részes államok közötti kiadatást megalapozó bűncselekménynek minősülnek. A részes államok ezen túlmenően kötelesek a lehető legteljesebb mértékben ellátni egymást jogi segítséggel, ha ezekről a bűncselekményekről van szó. A bűncselekmények politikai indokai miatt nem utasítható el sem a kiadatás sem a kölcsönös jogsegély.

A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt (CPPNM) 1979-ben fogadták el, és 1987-ben lépett hatályba. Az egyezményt 2005-ben módosították egy konferencia során, amelynek célja az egyezmény rendelkezéseinek megerősítése. A 2005-ben hatályba lépett módosítást követően 5 évvel konferenciát kell szervezni a módosított egyezmény felülvizsgálatára.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ EGYEZMÉNY?

2007. július 10 -én lépett hatályba.

HÁTTÉR

A nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény (CPPNM) és annak módosítása

JOGI AKTUS

A Tanács 2007/513/Euratom határozata (2007. július 10.) az Európai Atomenergia-közösségnek a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló módosított egyezményhez történő csatlakozása jóváhagyásáról – az Európai Atomenergia-közösség a CPPNM 18. cikkének (4) bekezdése és 17. cikkének (3) bekezdése alapján tett nyilatkozata (Hivatalos Lap L 190., 2007.7.21., 12–14. o.)

utolsó frissítés 13.12.2015

Top