Help Print this page 
Title and reference
Transzeurópai energiahálózatok

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Transzeurópai energiahálózatok

A transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó új iránymutatások a célkitűzések és meghatározott prioritások szerint felsorolják és rangsorolják a közösségi költségvetésből támogatható projekteket, és bevezetik az európai érdekű projekt koncepcióját. Az iránymutatások egyébként elősegítik a projektkoordinációt, valamint teljes egészében integrálják az új tagállamokat.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1364/2006/EK határozata (2006. szeptember 6.) a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 262., 2006.9.22.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó új iránymutatások a célkitűzések és meghatározott prioritások szerint felsorolják és rangsorolják a közösségi költségvetésből támogatható projekteket, és bevezetik az európai érdekű projekt koncepcióját.

A TEN-E célkitűzéseinek meghatározása

A transzeurópai elektromosenergia- és gázszállító hálózatok összekapcsolása, együttműködtethetősége és fejlesztése elengedhetetlen eszköze a belső energiapiac és az egész belső piac megfelelő működésének. Így a fogyasztók jobb minőségű szolgáltatásban részesülnek, valamint az energiaforrások diverzifikációjának és a versenyképes áraknak köszönhetően sokkal több választásuk van. A tagállamok nemzeti piacai között tehát sokkal szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. E tekintetben az új tagállamok már teljes egészében részét képezik a TEN-E-re vonatkozó közösségi iránymutatásoknak.

A TEN-E ugyancsak fontos szerepet játszik az ellátás biztonsága és diverzifikációja szempontjából is. A harmadik országok (a csatlakozásra váró és tagjelölt országok, egyéb európai országok, a földközi-tengeri, a fekete-tengeri és a kaszpi-tengeri medence országai, a Közel-Keleten és a Perzsa-öbölben található országok) energiahálózataival való együttműködtethetőség rendkívül fontos.

A TEN-E-hez való hozzáférés hozzájárul a hátrányos helyzetű, szigeti, és peremrégiók elszigeteltségének csökkentéséhez, és ezáltal az Európai Unió (EU) területi kohéziójához.

A TEN-E összekapcsolása elősegíti továbbá a fenntartható fejlődést, mégpedig a megújuló energiaforrásokat előállító létesítmények bekapcsolásával, illetve az olyan, sokkal hatékonyabb technológia használatával, amely csökkenti a veszteségeket, valamint az energiaszállítással és -átvitellel kapcsolatos környezeti kockázatokat.

Közös érdekű projektek, prioritást élvező projektek és európai érdekű projektek

A 1364/2006/EK határozat felsorolja, valamint három kategóriában sorolja a 2236/95/EK rendeletben meghatározott, a közösségi forrásokból támogatható projekteket.

A közös érdekű projektek azokkal a határozatban szereplő villamosenergia- és gázhálózatokkal kapcsolatosak, amelyek megfelelnek a határozat célkitűzéseinek és prioritásainak. Ezeknek a projekteknek potenciális gazdasági életképességről kell tanúskodniuk. Egy projekt gazdasági életképességének megítélését lehetővé teszi a környezetre, az ellátás biztonságára és a területi kohézióra vonatkozó költségelemzés. A közös érdekű projektek a határozat II. és III. mellékletében vannak felsorolva.

A prioritást élvező projektek a közös érdekű projektek közé tartoznak. Ezek a projektek jelentős hatást gyakorolnak a belső piac versenyképes működésére, az ellátás biztonságára vagy a megújuló energiák hasznosítására. A prioritást élvező projektek az I. mellékletben vannak felsorolva, és prioritást élveznek a közösségi pénzügyi támogatások kiosztásakor.

Bizonyos határokon átnyúló jellegű vagy a határokon átnyúló átviteli kapacitásra jelentős hatást gyakorló prioritást élvező projekteket európai érdekű projekteknek nyilvánítottak. A szintén az I. mellékletben felsorolt európai érdekű projektek prioritást élveznek a TEN-E-vel kapcsolatos közösségi támogatások során, valamint más közösségi forrásokból finanszírozandó projektek kiválasztása során kiemelt figyelmet kapnak.

Kedvező keret a TEN-E fejlesztéséhez

A TEN-E-kre vonatkozó közösségi iránymutatások kihangsúlyozzák, milyen fontos a projektek, különösen az európai érdekű projektek kivitelezésének megkönnyítése és meggyorsítása.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a késedelmek maximális csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, mindezt a környezetvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Különösen az engedélyezési folyamatokat kell gyorsan végrehajtani. A harmadik országoknak az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően ugyancsak egyszerűsíteniük kell a részben az ő területüket érintő projektek végrehajtását.

Az új iránymutatások megteremtik a megerősített koordináció kereteit is, mindenekelőtt az európai érdekű projektek számára. Ennek megfelelően előírják a határokon átnyúló hálózatok kiépítésével kapcsolatos információcserét, valamint a tagállamok közötti koordinációs ülések szervezését.

Amennyiben egy európai érdekű projekt jelentős késedelembe esik, vagy kivitelezése során nehézségek léptek fel, közbeléphet egy európai koordinátor. A koordinátor feladata a hálózat határokon átnyúló szakaszainak kivitelezésében részt vevő felek közötti koordináció elősegítése, valamint a projekt felügyelete.

Az európai koordinátor az érintett tagállamok kérésére a TEN-E-vel kapcsolatos egyéb projektek esetében is felléphet.

A támogatások kivételes jellege

A TEN-E saját költségvetése (évente kb. 20 millió euró) elsősorban megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására szolgál. Ehhez csatlakozhatnak egyéb közösségi források, például a konvergenciarégiókban a strukturális alapok, a beruházások társfinanszírozása formájában.

Ez a pénzügyi támogatás azonban kivételes jellegű, és nem torzíthatja a piaci versenyt. Az energetikai infrastruktúrák kiépítése és fenntartása esetében továbbra is a piacgazdaság elveinek kell érvényesülnie.

Háttér

A különösen az energiaiparra vonatkozó transzeurópai hálózatok kiépítése és fejlesztése az Európai Közösséget létrehozó szerződés 154. cikkében szerepel. Az EK-Szerződés 155. és 156. cikke előírja a közösségi célkitűzésekre, prioritásokra és általános cselekvési irányokra vonatkozó iránymutatások elfogadását.

Az új közösségi iránymutatások naprakésszé tették a 2003-ban elfogadott iránymutatásokat, amely az 1996-ban elfogadott első iránymutatásokat tette naprakésszé.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat

2006.10.12.

HL L 262., 2006.9.22.

See also

  • További információért látogasson el az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának (EN) a transzeurópai energiahálózatokról (TEN-E) szóló internetes oldalára.

Utolsó frissítés: 05.04.2007

Top