Help Print this page 
Title and reference
A társaságok közötti összefonódások ellenőrzése

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A társaságok közötti összefonódások ellenőrzése

A társaságok közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló rendelet mélységében reformálta meg a szabályozási referenciakeretet. Miközben megerősíti az egyablakos rendszer elvét, egyszersmind pozitívan ösztönzi az uniós országok versenyhatóságait a részvételre, valamint egyszerűsíti a bejelentések és vizsgálatok folyamatát.

JOGI AKTUS

A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete).

ÖSSZEFOGLALÓ

Habár a Tanács 4064/89/EGK rendelete alkalmazásának eredményei általában véve pozitívnak tekinthetők, a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint a 2001-es zöld könyv közzétételét követő viták azt mutatták, hogy a rendszer még tovább javítható.

Az 1989-es összefonódás-ellenőrzési rendelet az egyablakos rendszer elvén alapult (azaz a Bizottság kizárólagos ellenőrzést kapott minden jelentős határokon átívelő összefonódás felett, míg korábban ezen összefonódásokat számos különféle eljárás alá kellett vonni az egyes uniós országokban). A 2004. évi rendelet azonban – biztosítva, hogy ugyanazon összefonódást nem szükséges az EU több versenyhatóságának bejelenteni – a szubszidiaritás elvén alapul, miszerint egy összefonódást a legmegfelelőbb igazságügyi hatóságnak kell megvizsgálnia.

Ez a rendelet minden uniós léptékű összefonódásra alkalmazandó. Összefonódás akkor jön létre, ha az irányítás tartósan megváltozik a következőkből eredően:

  • két vagy több előzőleg egymástól független társaság vagy a társaságok részei egyesülnek;
  • egy vagy több személy (amely már irányít legalább egy társaságot), illetve egy vagy több társaság közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több más társaság felett.

Az olyan többszörös ügyletek, amelyek egymástól függenek vagy szorosan összefüggenek, egyetlen összefonódásnak tekintendők.

Egy összefonódás akkor uniós léptékű, ha:

  • az összes érintett társaság összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd EUR-t; és
  • az érintett társaságok közül legalább két társaság mindegyikének teljes EU-szintű forgalma meghaladja a 250 millió EUR-t, kivéve, ha az érintett társaságok mindegyike teljes EU-szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon uniós országban éri el.

A fenti küszöbértékek alatt is lehet egy összefonódás uniós léptékű, amennyiben:

  • az összes érintett társaság összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd EUR-t;
  • legalább három uniós ország mindegyikében az összes érintett társaság összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió EUR-t;
  • legalább három uniós ország mindegyikében legalább két érintett társaság mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió EUR-t;
  • az érintett társaságok közül legalább két társaság mindegyikének teljes EU-szintű forgalma meghaladja a 100 millió EUR-t, kivéve, ha az érintett társaságok mindegyike teljes EU-szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon uniós országban éri el.

Bejelentési eljárás: az érintett társaságok és személyek

Főszabályként az uniós léptékű összefonódásokat a Bizottságnál az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni. Ez a rendelet azonban lehetővé teszi a bejelentést a kötelező erejű megállapodás megkötése előtt, illetve eltörli a megállapodás megkötésétől számított egy héten belüli, a működésről való bejelentés kötelezettségét. Ez rugalmasabbá teszi a rendszert, és egyszersmind elősegíti a más joghatóságokkal való koordinációt is az összefonódások vizsgálata során.

Az illetékes nemzeti hatóságokkal való koordináció céljából ez a rendelet lehetőséget ad az érintett társaságoknak vagy személyeknek, hogy indokolással ellátott beadvány útján tájékoztassák a Bizottságot az összefonódásról való bejelentés előtt. Ez az előzetes bejelentés nevű eljárás lehetőséget ad a feleknek, hogy bemutassák a Bizottság számára, hogy a tervezett összefonódás bár határon átnyúló léptékű, a versenyt csupán egy uniós ország piacán befolyásolja. Ha az indokolással ellátott beadványban hivatkozott uniós ország a beadvány átvételétől számított 15 munkanapon belül nem nyilvánítja ki bele nem egyezését azzal, hogy az ügy áttételét kéri, a Bizottságnak a beadvány kézhezvételétől számítva 25 munkanap áll rendelkezésére, hogy az ügyet vagy annak egy részét ezen uniós ország illetékes hatóságaihoz tegye át abból a célból, hogy arra az adott ország nemzeti versenyjogát alkalmazzák.

Ugyanez az eljárás vonatkozik arra az esetre, ha egy személy vagy vállalkozás fel kívánja hívni a Bizottság figyelmét azokra a határokon átnyúló hatásokra, amelyeket egy nem uniós léptékű összefonódás eredményezhet európai szinten.

Eljárások megindítása: a Bizottság

Miután bejelentést kapott, a Bizottságnak több döntési jogköre van: eljárást indíthat, vizsgálatot folytathat le és pénzbírságot szabhat ki. A Bizottság először határozatot hoz arról, hogy:

  • a bejelentett összefonódás e rendelet hatálya alá tartozik-e;
  • az összefonódás összeegyeztethető-e a közös piaccal;
  • az összefonódás komoly kétségeket támaszt-e a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

Az uniós léptékű összefonódások elméletileg nem hajthatók végre a bejelentést megelőzően vagy három hétig a bejelentést követően. Ha az összefonódás azonban már megvalósult, és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősítették, akkor a Bizottság kötelezheti az érintett társaságokat az összefonódás megszüntetésére, vagy helyreállíthatja az összefonódás előtt fennálló helyzetet.

A Bizottság ideiglenes intézkedéseket is elrendelhet, amennyiben megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás – jóllehet e rendelet hatálya alá tartozik – nem támaszt komoly kétségeket a közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, vagy ha egy egyszerű módosítás elégséges ahhoz, hogy azt a közös piaccal összeegyeztethetővé tegyék.

A jelen rendelet betartásának kikényszerítésére a Bizottság az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

  • pénzbírságok: A Bizottság a társaság teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, ha az szándékosan vagy gondatlanságból helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy ha nem szolgáltat információt a meghatározott határidőn belül. A Bizottság pénzbírságot szabhat ki akkor is, ha a vizsgálat során elhelyezett pecséteket megsértik. A Bizottság a társaság teljes forgalmának 10 %-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki, ha az szándékosan vagy gondatlanságból nem jelent be egy összefonódást annak megvalósulását megelőzően, a rendeletet megsértve valósít meg egy összefonódást, vagy ha nem teljesíti a Bizottság határozatában foglaltakat.
  • kényszerítő bírságok: A Bizottság az információt kérő, vizsgálatot elrendelő stb. határozatában megjelölt naptól számítva a társaság átlagos napi forgalmának 5 %-át meg nem haladó mértékű kényszerítő bírságot szabhat ki a késedelem minden munkanapjára.

A közös piaccal való összeegyeztethetőségről vagy össze nem egyeztethetőségről, illetve a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatok elfogadása előtt konzultálni kell az uniós országok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselőiből álló tanácsadó bizottsággal. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot megsemmisítheti, csökkentheti vagy felemelheti.

Áttételi eljárás: a Bizottság és az uniós országok illetékes hatóságai

Annak biztosítására, hogy a legmegfelelőbb illetékes hatóság vizsgáljon ki egy összefonódást, az uniós országok illetékes hatóságaihoz való áttétel eljárása egyszerűsítésre került.

A 139/2004/EK rendeletet megelőzően a forgalmat és a 3+ kritériumokat alkalmazták a határokon átnyúló hatású összefonódások azonosítására (azaz kizárólagosan az EU hatáskörébe esett a kérdés, amikor legalább három uniós ország kérte az áttételt). Mivel ez a két kritérium elégtelennek bizonyult, a rendelet egy új kritériumot vezet be az uniós országok illetékes hatóságaihoz való áttételre vonatkozóan.

Ezen megközelítés alapján egy uniós ország a bejelentés másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül saját kezdeményezésére vagy a Bizottság felhívására nyilatkozhat akként, hogy egy összefonódás jelentős mértékben befolyásolja a versenyt a hazai piacán. A termék- vagy szolgáltatási piacnak rendelkeznie kell egy elkülönült piac valamennyi jellegzetességével, azonban nem képezheti a közös piac jelentős részét. A Bizottságnak az összefonódás bejelentését követően 65 munkanapja van annak eldöntésére, hogy maga jár-e el az ügyben a jelen rendelet alapján, vagy hogy az ügy egészét vagy részét az adott uniós ország illetékes hatóságaihoz teszi át. Amennyiben a Bizottság nem hoz határozatot az ügyben, akkor az akként tekintendő, hogy az áttételre került a kérdéses uniós ország illetékes hatóságaihoz.

Másfelől egy uniós ország kérheti, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy egy összefonódás – jóllehet nem uniós léptékű – jelentős mértékben akadályozza az uniós országok közötti versenyt, és valószínűsíthető, hogy jelentős hatása van a versenyre a kérelmet benyújtó ország vagy országok területén. A Bizottság ezt követően tájékoztatja az uniós országok illetékes hatóságait és az érintett társaságokat, 15 munkanapos határidőt szabva, amelyen belül bármely más uniós ország is csatlakozhat az eredeti kérelemhez. Ha tíz munkanapon belül a Bizottság nem határoz az áttételről vagy annak ellenében, úgy tekintendő, mintha a kérelemmel összhangban határozott volna.

A 139/2004/EK rendelet, amely 2004. május 1-jétől alkalmazandó, a Tanács 4064/89/EGK rendeletének helyébe lépett.

A Bizottság 2014. júliusában a 139/2004/EK rendelet alkalmazásának számbavételéről szóló fehér könyvet adott ki. Nyilvános konzultáció tárgyát képezte, és 2015 folyamán várhatóan jogalkotási javaslatok követik.

További információk az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján állnak rendelkezésre.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A Tanács 139/2004/EK rendelete

2004.5.1.

HL L 24., 2004.1.29., 1-22. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról (2013/C 366/04) (Hivatalos Lap C 366., 2013.12.14. 5-9. o.).

Helyesbítés a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közleményhez (Hivatalos Lap C 11., 2014.1.15., 6. o.).

Ez a bizottsági közlemény az egyszerűsített eljárásnak a versenypolitikai aggályokkal nem járó összefonódásokra való kiterjesztéséről rendelkezik, A bejelentő formanyomtatvány rövidebb, és az esetek többsége piaci vizsgálat nélkül tisztázható. Az egyszerűsített eljárás kiterjesztése a következő esetekre vonatkozik:

  • horizontális átfedések (amikor a két összefonódó társaság egymás versenytársa): 20 % alatti együttes piaci részesedésű összefonódás (amely részesedés a két társaság összesített értékesítése az összefonódás során);
  • vertikálisan kapcsolódó piacok (amikor valamely társaság olyan piacra adja el termékét, ahol a másik társaság aktív, például egy hajtóműszállító és egy gépjárműgyártó összefonódása): (a korábbi 25 % helyett) a 30 % alatti együttes piaci részesedésű összefonódásokat vetik az egyszerűsített eljárás ellenőrzése alá.

20.05.2014

Top