Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsán belüli szavazás

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsán belüli szavazás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/223/EK határozat – a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

  • Rotációs rendszert vezet be az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának szavazási rendszerébe az igazságos és hatékony döntéshozatal érdekében.
  • Figyelembe veszi, hogy az euróövezet bővítésével nő a nemzeti központi bankok elnökeinek száma.
  • Ezenkívül meghatározza a központi bankok elnökei között a szavazati jogok felosztását célzó rotációs rendszer szabályait.

FŐBB PONTOK

A Kormányzótanács

  • A Kormányzótanács az EKB három döntéshozó testületének egyike., A másik kettő az Igazgatóság és az Általános Tanács.
  • A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozatali szerve. A Kormányzótanács irányítja az euróövezet monetáris politikáját.
  • Továbbá pedig a Kormányzótanács az Igazgatóság hat tagjából és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll. Ezért amikor egy új ország bevezeti az eurót, a kormányzók száma nő.

Csoportonkénti rotációs szavazási rendszer

  • Attól a naptól fogva, amikor a Kormányzótanács tagjainak száma meghaladja a 21-et, kiigazítják a szavazás rendszerét.
  • A szavazati jogok teljes száma legfeljebb 21 lehet. Az Igazgatóság hat tagja megtartja állandó szavazati jogát. Az elnökök rendelkeznek a fennmaradó 15 szavazattal, rotációs rendszerben váltva egymást.
  • A kormányzókat tehát csoportokba sorolják aszerint, hogy a nekik juttatott szavazati jogokat milyen gyakran gyakorolják. A csoportokba sorolás függ az euróövezeti ország és a nemzeti bank rangsorolásától, amelyet a következő feltételek mentén állapítanak meg:
    • az ország részesedésének mértéke az eurót már bevezető országok piaci áron számított bruttó hazai termékén belül;
    • az ország részesedésének mértéke az eurót már bevezető országok monetáris pénzügyi intézményeinek összesített mérlegében.
  • Ezek a mutatók biztosítják az elfogulatlanságot, mivel figyelembe veszik az ország gazdasági súlyát , és pénzügyi ágazatának méretét az euróövezetben.
  • Ezenkívül a határozat előírja, hogy a rotációs rendszer bevezetése két lépésben történjen.

1. lépés: amikor a kormányzók száma meghaladja a 15-öt

  • Attól a naptól kezdve, amikor a nemzeti banki elnökök száma meghaladja a 15-öt, de még nem éri el a 22-t, a kormányzókat két csoportba osztják.
    • Az első csoport azon öt ország nemzeti bankjának elnökéből áll, amelyek a fenti feltételek alapján az euróövezet legnagyobb részesedését teszik ki.
    • A második csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.
  • Az első csoport öt kormányzója összesen négy szavazati jogot kap, a többi kormányzó pedig együttesen tizenegyet.
  • Az első csoportba tartozó kormányzók a nekik juttatott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt kormányzók.
  • Az első lépést 2009 januárjában kellett volna elérni, amikor Szlovákia az euróövezet 16. tagjává vált. Azonban 2008 decemberében a Kormányzótanács a rotációs rendszer elindításának halasztása mellett döntött.
  • Az új rotációs rendszert 2015. január 1-jén vezették be, amikor Litvánia is belépett az euróövezetbe 19. tagként.

2. lépés: amikor a kormányzók száma eléri a 22-t

  • Attól a naptól kezdve, amikor a kormányzók száma eléri a 22-t, a kormányzókat három csoportba osztják.
    • Az első csoport azon öt ország nemzeti bankjának elnökéből áll, amelyek az euróövezet legnagyobb részesedését teszik ki.
    • A második csoport a kormányzók teljes számának felével megegyező számú nemzeti banki elnökből áll. Ebbe a csoportba azon országok nemzeti banki elnökei tartoznak, akik a feljebb idézett feltételek alapján a rangsor következő helyeit töltik be.
    • A harmadik csoportba tartozik a többi nemzeti banki elnök.
  • Az első csoport négy szavazati joggal, a második nyolccal, a harmadik pedig hárommal rendelkezik.
  • A kormányzók minden csoportban ugyanannyi ideig rendelkeznek a szavazati joggal. A Kormányzótanács megteszi a szükséges lépéseket az alapelv végrehajtása érdekében.

Végrehajtás, alkalmazkodás a jövőbeni változásokhoz

  • Ahányszor a kormányzók száma növekszik, módosítják a csoportok összetételét, a módosításokat pedig azon időponttól alkalmazzák, amikor az elnök(ök) a Kormányzótanácshoz csatlakozik (csatlakoznak). Amikor az aggregált PÁ–GDP-t* módosítják (ezt ötévente kötelező megtenni), a csoportok összetétele is változik.
  • A Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjai kétharmados többségével hozza meg a rotációs rendszer végrehajtásához szükséges összes intézkedést, kivéve a szavazásra vonatkozó új szabályokat.
  • A Kormányzótanács 2009-ben intézkedéseket fogadott el a rotációs ráta, a rotációs időszak, az elnökök besorolása a csoportokban, valamint a kétcsoportos rendszerről a háromcsoportos rendszerre történő átmenetet (2009/328/EK határozat).

HÁTTÉR

Az euró közös valutaként való bevezetése előtt az Európai Unió országainakteljesíteniük kell egy sor gazdasági és pénzügyi követelményt, más néven a konvergenciakritériumokat.

Jelenleg a 27 uniós országból csak 19 teljesítette ezeket a követelményeket, és vezette be az eurót egységes pénznemként. A többi ország eltérő státusúnak számít addig, amíg nem teljesítik ezeket a kritériumokat. Dánia és Nagy-Britannia kivételt képeznek, mivel egyelőre nem tervezik az euró bevezetését.

KULCSFOGALOM

* Piaci áron számított aggregált bruttó hazai termék (PÁ–GDP): egy ország teljes bruttó hazai össztermékének pénzben kifejezett értéke

JOGI AKTUS

Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács 2003. március 21-i 2003/223/EK határozata a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról (OJ L 83., 2003.4.1., 66–68. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Központi Bank 2009/5/EK határozata (2008. december 18.) a rotációs rendszer az EKB Kormányzótanácsában való bevezetésének elhalasztásáról (HL L 3., 2009.1.7., 4–5. o.)

Az Európai Központi Bank 2009/328/EK határozata (2009. március 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 határozat módosításáról (HL L 100., 2009.4.18., 10–11. o.)

utolsó frissítés 08.03.2016

Top