Help Print this page 
Title and reference
Az euró és a nemzetközi gazdaság

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az euró és a nemzetközi gazdaság

Ezzel a munkadokumentummal az Európai Bizottság egy első elemzést tett közzé arról, hogy feltehetőleg milyen hatása lesz az eurónak a nemzetközi gazdaságra, különös tekintettel a nemzetközi monetáris rendszerre.

JOGI AKTUS

A Bizottság munkadokumentuma (1997. április 23.) a gazdasági és monetáris unió külső tényezőiről [SEC(97) 699 végleges – a Hivatalos Lapban még nem jelent meg].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az euróövezet gazdasági fontosságát szem előtt tartva az egységes pénznem bevezetése jelentős következményekkel jár nemcsak az euróövezeten kívül lévő tagállamokra, hanem harmadik országokra nézve is. Ez a külső szempont többször felmerül a nagy nemzetközi szervezetek, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ülésein.

Feltételezve, hogy minden tagállam belép az euróövezetbe, a gazdasági és monetáris unió (GMU) a következőképpen fog kinézni:

  • gazdasági és kereskedelmi mérete hasonló lesz az Egyesült Államokéhoz, és túlszárnyalja Japánt;
  • a Közösségen belüli kereskedelmet kizárva az euróövezet nyitottsági szintje 10,2%, ami megfelel az Egyesült Államok és Japán szintjének;
  • a tagállamok gazdasági ciklusainak jobb összehangolása a fokozott gazdaságpolitikai koordináció segítségével felerősíti az euróövezetben bekövetkező gazdasági fejlemények jelentőségét a világ többi része számára;
  • az európai pénznemek közötti (akár az Unión kívülről eredő sokkhatás eredményeképpen fellépő) feszültségek eltűnése következtében az euróövezet gazdasági teljesítménye kevésbé lesz érzékeny az árfolyam-ingadozásokra.

A gazdasági és monetáris unió megvalósulásával az európai pénzpiac valóban integrálttá válik:

  • a határokon átnyúló fizetések hatékony rendszerének (TARGET) létrehozása, amely összeköti a pénzügyi központokat;
  • pénzügyi eszközök harmonizációja, valamint a leghatékonyabb finanszírozási eszközökre való törekvés;
  • egységes monetáris piac, amely intenzívebb versenyt tesz lehetővé a bankok és a pénzügyi közvetítők között;
  • a részt vevő tagállamok közötti árfolyamkockázat kiküszöbölése.

Az integráció ellenére számítani kell arra, hogy a pénzügyi piacok megőriznek néhány nemzeti jellegzetességet.

A gazdasági és monetáris unió mérete, a pénznem stabilitása és az a nagy pénzügyi piac, amelyre támaszkodik, elősegíti az euró nemzetközi használatát.

Számlázási pénznemként az eurót széles körben használják majd olyan kereskedelmi kapcsolatokban, amelyek közvetlenül érintik az Európai Uniót, de bizonyos határig olyan kereskedelmi tranzakciókban is, amelyekben az Unió tagállamai nem vesznek részt.

Az Európai Központi Bank (EKB) függetlenségéből és stabilitásra törekvő politikájából következően az euró jelentős befektetési valutává válhat, és világszinten kiemelt szerepet játszhat a pénzügyi eszközök portfólióiban. Ha ugyanezek a tényezők a magánbefektetők szemében még vonzóbbá tennék az eurót, nehéz volna megjósolni, hogy az euró milyen szereppel bírna a magánportfóliók összeállításában.

Az euró jelentős nemzetközi pénznemmé alakítása fokozatosan fog megtörténni, először azokban az országokban kell megjelennie, amelyek szoros gazdasági kapcsolatot ápolnak az Európai Unióval.

Az euró nemzetközivé tétele következtében az EKB intézkedései nemzetközi következményekkel járnak. Ez a folyamat azonban a külső ügynökök által a monetáris aggregátumokra gyakorolt döntések hatása miatt kezdetben megnehezíti a monetáris politika igazgatását.

Az euróra való áttérés azt a potenciális kockázatot hordozza magában, hogy az euró és más jelentős pénznemek között kezdetben instabil lesz az árfolyam. Ennek több oka lehet:

  • az EKB jövőbeli monetáris politikájának irányával kapcsolatos vélekedések: feltehetőleg azonban a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) elfoglalt helye, független szabályozói mivolta és a statútumában foglalt, az árstabilitást megőrizni kívánó célkitűzése már kezdettől megalapozza a hitelességét;
  • a központi bankokban esetlegesen felhalmozódó dollártartalékok: mivel ezek tisztában vannak azzal, hogy a tranzakcióik milyen hatással lehetnek a valutapiacra, a nagy dollártartalékok csökkentésére irányuló műveleteket – amennyiben lesznek ilyenek – várhatóan fokozatosan és szoros együttműködésben hajtják végre;
  • a magánportfólióknak az euró bevezetése után újraelosztása igen összetett kérdés, azonban az egymás ellen ható hatások összesítve kiegyensúlyozzák a nettó hatásokat.

Hosszú távon az árfolyamot elsősorban alapvető gazdasági tényezők határozzák meg (növekedés, infláció, termelékenység, költségvetési és folyó egyenlegek stb.), és ezeket a tényezőket az Unió és partnereinek gazdaságpolitikája befolyásolja.

A Szerződésben meghatározott gazdaságpolitikai keret lazább monetáris feltételeket biztosít, miközben megfelelő szinten tartja az árfolyamot. Az európai szintű gazdaságpolitikai intézkedések így hiteles viszonyítási pontot fognak jelenteni a nemzetközi gazdasági ügyekben.

A GMU létrehozása előreláthatólag a nemzetközi monetáris rendszer jelentős fejlődését eredményezi majd: a rendszer szimmetrikusabbá válik, mivel a makrogazdasági koordinációval járó potenciális haszon egyenlőbben oszlik el a partnerek között.

Végül a GMU hatással lesz a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló nemzetközi intézmények működésére is. Meg kell vizsgálni az Unió képviseletével összefüggésben felmerülő kérdéseket, és ellenőrizni kell, hogy a meglévő gyakorlatok összeegyeztethetők-e a Szerződés rendelkezéseivel.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Communication from the Commission - The euro area in the world economy - developments in the first three years [COM(2002) 332 final - Not published in the Official Journal] (Az euróövezet a világgazdaságban – az első három év mérlege [COM(2002) 332 végleges – a Hivatalos Lapban még nem jelent meg])

Ez a közlemény megvizsgálja a gazdasági és monetáris unió, valamint az euróövezet első három évének alakulását a világgazdasági környezetben.

Utolsó frissítés: 23.06.2006

Top