Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A korrekciós ág: a túlzott hiány esetén követendő eljárás

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A korrekciós ág: a túlzott hiány esetén követendő eljárás

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 1467/97/EK rendelete a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

A Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) az Európai Unió költségvetési fegyelmének sarokköve. A paktum korrekciós ága szabályozza a túlzotthiány-eljárást, amely megalapozza a túlzottan magas államháztartási hiány vagy a túlzottan magas államadósság azonnali kiigazítását.

A rendelet célja a túlzotthiány-eljárás pontosítása és felgyorsítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke értelmében.

Ha egy uniós ország nem tartja tiszteletben a Stabilitási és Növekedési Paktum által megkövetelt költségvetési fegyelmet, az állammal szemben túlzotthiány-eljárás indulhat, amely több lépésből áll.

FŐBB PONTOK

Az eljárás elindítása

A Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a túlzotthiány-eljárást a államháztartási hiányra és államadósságra vonatkozó kritériumoknak való meg nem felelés váltja ki:

  • az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium: az államháztartási hiány akkor számít túlzottnak, ha a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya túllépi a 3%-ban meghatározott referenciaértéket, vagy
  • az államadósságra vonatkozó kritérium: az államadósság meghaladja a GDP 60%-át, és az adósság évenként 1/20-dal való csökkentésére irányuló célkitűzést az elmúlt három évben nem sikerült teljesíteni.

Az eljárás szakaszai

  • a meghatározott hiányszintre vagy államadósságra vonatkozó korlátokat túllépő uniós ország esetében az Európai Bizottság jelentést készít, amelyben felméri, hogy szükség van-e túlzotthiány-eljárás indítására;
  • a Bizottság ezután figyelmezteti az adott országot, és tájékoztatja a Tanácsot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a hiány túlságosan magas;
  • a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel dönt arról, hogy – az érintett ország által tett észrevételek fényében – a hiány túlzottnak minősül-e;
  • amennyiben a Tanács a hiányt túlzottnak ítéli meg, ajánlásokat tesz az érintett országnak, valamint meghatározza a hatékony intézkedések megtételére rendelkezésre álló maximális időszakot (három vagy hat hónap);
  • amennyiben az ország nem alkalmazza az ajánlásokat, a Tanács hivatalos felszólítást küldhet arra vonatkozóan, hogy az ország meghatározott időszakon belül hiánycsökkentő intézkedéseket tegyen meg;
  • amennyiben az ország nem tartja be a Tanács határozatait, a Tanács szankciók kiszabását állapíthatja meg.

Szankciók

Szankciókat abban az esetben állapítanak meg, amennyiben az ország nem csökkenti a hiányt. Az euróövezeti országok esetében a szankciókat fokozatosan vetik ki, kezdve a következővel:

  • kötelezik az országot arra, hogy a prevenciós szakaszban a GDP 0,2%-ának megfelelő összegű kamatozó letétet helyezzen el a Bizottságnál;
  • kötelezik az országot arra, hogy a korrekciós szakaszban a GDP 0,2%-ának megfelelő összegű nem kamatozó letétet helyezzen el a Bizottságnál. A letét a GDP akár 0,5%-ának is megfelelő összegű pénzbírsággá alakítható, amennyiben az adott ország nem tartja be a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó ajánlásokat.

Ezenkívül minden uniós ország esetében (kivéve az Egyesült Királyságot) felfüggeszthetik az uniós strukturális és beruházási alapokból történő kifizetéseket vagy a kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. Statisztikai manipuláció esetén is kivethetők szankciók.

Szavazási rendszer

A túlzotthiány-eljárás során kivetendő szankciókról a határozathozatal fordított többségi szavazással történik. Ez azt jelenti, hogy a pénzbírságot elfogadottnak tekintik, hacsak a Tanács nem szavaz minősített többséggel az elutasítás mellett.

Ezenkívül a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést aláíró huszonöt ország egyetértett a fordított többségi szavazás alkalmazhatóságával az eljárás egy korábbi szakaszában is, például annak eldöntésében, hogy egy uniós országot alávessenek-e a túlzotthiány-eljárásnak.

A Stabilitási és Növekedési Paktum rugalmassága

2015 januárjában a Bizottság egy közleményt jelentetett meg, amelyben iránymutatást ad az uniós országoknak arra nézve, hogyan használhatják ki a legjobban a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai által biztosított rugalmasságot a strukturális reformok hatékony végrehajtásának ösztönzése, a beruházás növelése, valamint az egyes uniós országok gazdasági helyzetének jobb figyelembevétele érdekében.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 1999. január 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

JOGI AKTUS

A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6–11. o.)

Az 1467/97/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1173/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről (HL L 306., 2011.11.23., 1–7. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: a stabilitási és növekedési paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása (COM(2015) 12 final, 2015.1.13.)

utolsó frissítés 22.02.2016

Top