Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
EU–USA légi közlekedési megállapodások

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

EU–USA légi közlekedési megállapodások

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2007/339/EK határozat az Európai Unió és tagállamai és az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodásról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

  • Az Európai Unió (EU) ezzel a határozattal jóváhagyja az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött légi közlekedési megállapodás aláírását.
  • A megállapodás előírja valamennyi transzatlanti útvonal megnyitását az európai és amerikai légitársaságok előtt.
  • Megegyezést tartalmaz továbbá a megállapodás továbbfejlesztéséről olyan témákban, mint a légitársaságok tulajdonjoga és a légitársaságok ellenőrzése.

FŐBB PONTOK

Piaci hozzáférés: forgalmi jogok és a kereskedelmi/működési kérdések

  • A megállapodás lehetővé teszi az uniós légitársaságok számára a következőket:
    • járatok indítása az USA-ba bármely uniós repülőtérről, függetlenül azok uniós székhelyétől (lásd a „közösségi fuvarozó” fogalmát);
    • nemzetközi járatok indítása az EU és az USA között (harmadik* és negyedik *szabadságjog), valamint járatok indítása az EU-n és az USA-n kívülre (ötödik szabadságjog*) a járatok számára és a légi jármű típusára vonatkozó korlátozás nélkül;
    • a hetedik szabadságjog alá tartozó* korlátlan árufuvarozási szolgáltatások működtetése (bár az USA-beli légitársaságok által működtetett kizárólag árufuvarozási szolgáltatásokat nem egészítik ki a hetedik szabadságjoggal a nyolc uniós ország által korábban jóváhagyott jogokon kívül);
    • a hetedik szabadságjog alá tartozó korlátozott személyszállítási szolgáltatások működtetése az USA és az Európai Közös Légtér (ECAA)* között (bár ilyen jogokat nem biztosítanak az egyesült államokbeli légitársaságoknak).
  • A megállapodás szabad árképzést tesz lehetővé (bár az egyesült államokbeli fuvarozók nem határozhatják meg az EU-n belüli járatok árait), valamint részletes szabályokat tartalmaz a franchise- és márkahasználattal kapcsolatban, lehetővé téve az uniós légitársaságok számára, hogy növeljék hálózati jelenlétüket az egyesült államokbeli piacon.
  • Ezenkívül korlátlan közös üzemeltetést (code sharing) is lehetővé tesz (ha két vagy több légitársaság működteti ugyanazt a járatot), valamint új lehetőségeket biztosít az uniós légitársaságoknak az egyesült államokbeli repülőgépek személyzettel történő ellátására (teljes bérlési megállapodással) nemzetközi útvonalakon.

Piaci hozzáférés: tulajdonjog és ellenőrzés

  • Biztosítékok az egyesült államokbeli légitársaságok esetében:
    • uniós polgárok engedélyezett százalékos tulajdoni aránya, ideértve annak lehetőségét is, hogy a tulajdoni részesedés meghaladja az alaptőke 50 %-át;
    • az egyesült államokbeli légitársaságokba tett uniós beruházásokkal kapcsolatos ügyletek tisztességes és gyors elbírálása.
  • Biztosítékok az uniós légitársaságok esetében:
    • az uniós légitársaságokba tett egyesült államokbeli beruházások esetében a szavazatra jogosító részvények 25 %-ra történő korlátozásának joga (az USA-beli rendszert tükrözve);
    • uniós polgárok vagy az Európai Közös Légtér állampolgárai által birtokolt vagy ellenőrzött uniós légitársaságok USA általi elfogadása.
  • Biztosítékok a nem uniós országok légitársaságai esetében:
    • az Európai Gazdasági Térségben, az Európai Közös Légtérben és 18 afrikai országban levő bármely légitársaság uniós tulajdonjogára és ellenőrzésére vonatkozó kitételek USA általi egyoldalú elfogadása.
  • A megállapodás által létrehozott vegyes bizottságnak szerepe van a tulajdonjoggal és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben.

Szabályozási együttműködés

A megállapodás ezenkívül megerősíti a két fél együttműködését a következő területeken:

  • Védelem: összeegyeztethető gyakorlatok és előírások kialakítása, valamint a szabályozás terén a biztonsági intézkedésekben mutatkozó különbségek minimalizálása.
  • Biztonság: jobb konzultáció és együttműködés a bármelyik oldalon felmerülő biztonsági aggályok tekintetében.
  • Versenypolitika: együttműködési kötelezettségvállalás a versenyszabályozó rendszerek olyan megállapodásokra történő alkalmazása esetén, amelyek hatással vannak a transzatlanti piacra, valamint az összeegyeztethető szabályozási megközelítések előmozdítása a megállapodásokra vonatkozóan.
  • Kormányzati támogatások: szükség van annak felismerésére, hogy az állami támogatások torzíthatják a légitársaságok közötti igazságos és egyenlő versenyt, valamint olyan megállapodásokra, amelyek keretén belül felvethetők a támogatásokkal kapcsolatos aggályok.
  • Környezetvédelem: a környezetvédelem fontosságának, valamint a technikai együttműködés fokozására irányuló szándéknak az elismerése az üzemanyag-hatékonyság javítása és a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése érdekében.

A megállapodás világos ütemtervet is tartalmazott, amelynek nem kimerítő jellegű listája a „kiemelt fontossággal bíró pontokat” sorolta fel a második fordulós megállapodásra vonatkozóan.

Második fordulós megállapodás

Az EU és az USA 2008-ban további tárgyalásokat kezdeményezett, amelynek eredményeképpen 2010-ben aláírták a második fordulós megállapodást. Ez a jegyzőkönyv az első megállapodásra épül, és további beruházási és piacra jutási lehetőségeket tartalmaz. Ezenkívül megerősíti a következő szabályozási területeken történő együttműködés kereteit: védelem, biztonság, társadalmi szempontok, és különösen a környezetvédelem, amelynek keretén belül mindkét fél megállapodott a környezetvédelmi együttműködésről szóló együttes nyilatkozatban.

Norvégia és Izland 2011-ben csatlakozott a megállapodáshoz.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT?

A határozat 2007. április 25-én lépett hatályba. A légi közlekedési megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló 25. cikke azt jelenti, hogy a felek megállapodnak abban, hogy e megállapodást 2008. március 30 -tól alkalmazzák.

HÁTTÉR

A 2007-es megállapodás előtt az Egyesült Államokkal való légi közlekedési kapcsolatokban az uniós országok és az USA közötti kétoldalú megállapodások voltak irányadók. Tizenhat ország már rendelkezett „nyitott égbolt” megállapodással. Ez a széttagolt megközelítés azonban akadálynak bizonyult, mivel gátolta a valóban egységes piac kiépítését.

Az Európai Unió Bírósága 2002-ben több ítéletet hozott az Európai Bizottság által elé terjesztett ügyekben(C-466/98, C-467/98, C468/98, C-469/98, C-472/98, C-475/98 és C-476/98). Ezek tisztázták a külső hatásköröknek az EU és az uniós országok közötti megosztását, valamint néhány, a letelepedési joggal kapcsolatos problémát.

Ennek eredményeképpen a Bizottság engedélyt kapott arra, hogy az EU egészére vonatkozó légi közlekedési megállapodásról tárgyaljon az Egyesült Államokkal.

További információkért lásd:

* KULCSFOGALMAK

Harmadik szabadságjog: a tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy egy másik állam területén leteheti az engedélyét kiállító államban felvett utasokat.

Negyedik szabadságjog: a tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy egy másik állam területén felvett utasokat letehet abban az adott államban, amelyben az engedélyét kiállították.

Ötödik szabadságjog: a tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy légi úton szállíthat utasokat két olyan állam között, amelyek egyike nem uniós ország.

Hetedik szabadságjog: a tervezett nemzetközi légi járatok esetében az adott államban engedéllyel rendelkező légifuvarozó azon joga vagy előjoga, hogy légi úton szállíthat utasokat az engedélyét kiállító ország és egy nem uniós ország között. Ez nem írja elő a szolgáltatás számára, hogy kötelező módon kapcsolódnia kell a fuvarozó székhelye szerinti országában levő szolgáltatáshoz, vagy hogy azon országban nyújtott bármilyen szolgáltatás kiterjesztése legyen.

Európai Közös Légtér: tagjai az uniós országok, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziója.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2007/339/EK határozat (2007. április 25.) egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 134., 2007.5.25., 1–3. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2010/465/EU határozat (2010. június 24.) az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 223., 2010.8.25., 1–2. o.)

Jegyzőkönyv a 2007. április 25-én és 30-án aláírt, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodás módosításáról (HL L 223., 2010.8.25., 3–19. o.)

A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott 2011/708/EU határozat (2011. június 16.) az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió és tagállamai, harmadrészről Izland és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légi közlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izland és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő megállapodás Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 283., 2011.10.29., 1–2. o.)

utolsó frissítés 18.12.2016

Top