EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az Alpesi Egyezmény közlekedési jegyzőkönyve
ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:
MI A JEGYZŐKÖNYV ÉS A HATÁROZATOK CÉLJA?
Az Alpok védelméről szóló egyezmény (lásd az összefoglalót) az alpesi régió védelmét és fenntartható fejlődését szolgáló keretmegállapodás, amelynek célja az Alpok (környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból történő) megóvása és védelme a megelőzés elve és a „szennyező fizet” elv alkalmazásával, valamint a Szerződő Felek közötti együttműködéssel.
Ez a dokumentum a különböző jegyzőkönyvek közül a közlekedési jegyzőkönyvet foglalja össze.
Az, hogy az Unió aláírta ezt a jegyzőkönyvet, politikai üzenet minden érintett fél számára, mellyel felszólítja őket a jegyzőkönyv aláírására és ratifikálására.
Az Európai Unió (EU) a 2007/799/EK és a 2013/332/EU tanácsi határozatokkal írta alá és kötötte meg a közlekedési jegyzőkönyvet.
FŐBB PONTOK
Célkitűzések
A jegyzőkönyv célja:
- az Alpokon belüli forgalom által okozott tényleges és potenciális káros hatások csökkentése;
- hozzájárulás az élőhelyek és gazdasági terek fejlődéséhez az érintett országok között harmonizált közlekedéspolitika segítségével, amely a különféle közlekedési módokban (közút, vasút stb.) jelenik meg;
- az alpesi régió biodiverzitását és természeti és kulturális örökségét fenyegető veszélyek csökkentése;
- gazdaságilag megfizethető közlekedés biztosítása a közlekedési rendszerek hatékonyságának és fenntarthatóságának növelésével.
A Szerződő Felek vállalják, hogy az alpesi régió kezelése során figyelembe veszik a forgalommal kapcsolatos kockázatokat és káros hatásokat, például a szennyezőanyagokat (zajszennyezés, kémiai szennyezés), valamint a személyek és javak biztonságát. Ezzel párhuzamosan az aláírók kötelezik magukat arra, hogy:
- növelik a közlekedési ágazat jövedelmezőségét;
- optimalizálják a meglévő infrastruktúra kihasználását;
- a többi szakpolitika értékelése és végrehajtása során figyelembe veszik a közlekedés kérdését;
- a döntéshozatalba bevonják az önkormányzatokat.
Különleges intézkedések és stratégiák
Ezenkívül a közlekedési jegyzőkönyv a következő elvek alapján számos konkrét intézkedést és stratégiát állapít meg, amelyek mindegyike a szilárd és biztonságos közlekedésirányítás előmozdítására irányul:
- a különböző közlekedési módok megfelelő koordinációja;
- az intermodalitás ösztönzése;
- a közlekedés környezettudatosabbá alakítása;
- a közlekedési útvonalak védelme a természeti veszélyekkel szemben;
- a személyek és a környezet védelme;
- a károsanyag- és zajkibocsátás fokozatos csökkentése;
- ügyfél- és környezetbarát tömegközlekedési rendszer bevezetése és fejlesztése;
- hatástanulmányok készítése a tervezett projektek esetében, valamint az érintettekkel folytatandó konzultáció.
A jegyzőkönyv meghatározza a különböző közlekedési módokra vonatkozó különleges alapelveket is:
- biztosítani kell a vasúti közlekedés infrastrukturális megerősítését és jobb kihasználását, valamint az áruszállítás esetében az intermodalitás igénybevételét;
- alaposabban ki kell használni a folyami és tengeri hajózási lehetőségeket;
- a közúti közlekedés terén az aláíróknak el kell kerülniük a nagy kapacitású új útvonalak építését. Amennyiben azonban minimalizálható a környezeti hatás, meg lehet valósítani az új projekteket;
- a légi közlekedés okozta káros hatásokat a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell. A szabadidős célú nem motorizált repüléseket is korlátozni kell.
Az alpesi régióbeli infrastrukturális projektekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor figyelembe veszik e jegyzőkönyv elemeit.
Például a közlekedési jegyzőkönyv 11. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Szerződő Felek tartózkodnak attól, hogy új nagy forgalmú utakat építsenek az Alpokon átmenő forgalom számára.” , ami bizonyos mértékben segít indokolni, hogy az Unió jelenleg az Alpok esetében elsősorban miért vasúti alagutakat finanszíroz.
A „szennyező fizet” elv
Az jegyzőkönyv a „szennyező fizet” elv alkalmazására, valamint egy olyan módszer létrehozására ösztönzi a Szerződő Feleket, amely lehetővé teszi a környezeti költségek beépítését az infrastruktúrák összesített költségeibe.
Az aláíró országoknak rendszeresen jelentést kell tenniük az állandó bizottságnak a jegyzőkönyvben foglalt intézkedések végrehajtásáról. A bizottság jelentést tesz a jegyzőkönyvnek való megfelelésről.
HATÁLYBALÉPÉS NAPJA
Az jegyzőkönyv 2013. szeptember 25-én lépett hatályba.
HÁTTÉR
A Tanács 1991. május 14-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy részt vegyen az Alpesi Egyezmény és annak jegyzőkönyvei tárgyalásán.
A közlekedési jegyzőkönyvet az Alpesi Egyezmény 2000. október 30–31-i luzerni miniszteri találkozóján nyitották meg aláírásra.
A Tanács az Alpesi Egyezmény közlekedési jegyzőkönyvét 2006. december 12-én írta alá. Ezt a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata kísérte, amely a közlekedési jegyzőkönyv értelmezését tartalmazta.
Az Unión kívül az Alpesi Egyezmény szerződő felei közé tartozik Ausztria, Franciaország, Liechtenstein, Monaco, Németország, Olaszország, Svájc és Szlovénia.
FŐ DOKUMENTUMOK
Jegyzőkönyv az 1991-es Alpesi Egyezménynek a közlekedés területén történő végrehajtásáról – Közlekedési jegyzőkönyv (HL L 323., 2007.12.8., 15–22. o.)
A Tanács 2007/799/EK határozata (2006. október 12.) az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (közlekedési jegyzőkönyv) az Európai Közösség nevében történő aláírásáról (HL L 323., 2007.12.8., 13–14. o.)
A Tanács 2013/332/EU határozata (2013. június 10.) az 1991-es Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (Közlekedési jegyzőkönyv) az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 177., 2013.6.28., 13. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Értesítés az 1991-es Alpesi Egyezmény közlekedés területén történő végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvnek (Közlekedési jegyzőkönyv) a hatálybalépéséről (HL L 206., 2013.8.2., 1. o.)
utolsó frissítés 15.05.2020