Európai teherszállítási logisztika

A Bizottság ezen közleményének az a célja, hogy a logisztika révén javítsa az európai szállítási rendszert. Támogatja továbbá a multimodalitást mint annak módját, melynek révén környezetbarátabbá, biztonságosabbá és hatékonyabbá tehető a teherszállítás. A közleményt 2007-ben cselekvési terv fogja követni.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az európai teherszállítási logisztikáról: a fenntartható mobilitás kulcsa [COM(2006) 336 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A globalizáció és az Európai Unió keleti bővítése új kihívásokat állít az európai szállítás elé. Az áruszállítás gyors növekedése szerepet játszik a gazdaságban, ugyanakkor forgalmi torlódást, zajt, környezetszennyezést és baleseteket is okoz. A szállítás ugyanakkor növekvő mértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A Bizottság közleményében megállapítja, hogy megfelelő intézkedések hiányában a helyzet tovább fog romlani, és még rombolóbb hatással lesz Európa versenyképességére és a környezetünkre.

A Bizottság ezért a logisztika modernizálását javasolja, hogy annak révén növekedjen az egyes szállítási módok és azok kombinációinak hatékonysága. Különösen javasolja a forgalom jobb eloszlását és a környezetbarátabb, biztonságosabb és energiahatékonyabb szállítási módok felé terelését. A Bizottság azt tervezi, hogy 2007-ben cselekvési tervet terjeszt elő ebben a tárgyban.

Az európai logisztikai piacok helyzete

A globális logisztikai piac a becslések szerint durván 5 400 milliárd euró értéket képvisel, ami a világ GDP-jének 13,8%-ának felel meg. A végtermék összköltségének átlagosan 10–15%-át teszik ki logisztikai költségek. Habár egyre fontosabbá válik a logisztika, annak helyzetéről nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az uniós vállalkozások mindazonáltal egyre inkább felismerik, hogy a közúti teherszállításnak vannak versenyképes alternatívái.

A logisztika és a közlekedéspolitika szorosabb összekapcsolása

A Bizottság közleményében ismételten hangsúlyozza a biztonság (lásd [COM(2006) 79]) és a fuvarozás szabadsága közötti egyensúly szükségességét. Támogatja a logisztika közlekedéspolitikába való beépítését, hogy a logisztika a döntéshozatal alapvető tényezőjévé váljon.

A Bizottság a következő területeken javasol fellépést:

• a szűk keresztmetszetek meghatározása: a Bizottság meg akarja határozni a szűk keresztmetszeteket, hogy kezelni tudja a szabad szállítási forgalom akadályait és a logisztikát;
• az információs és kommunikációs hálózatok értékeinek hasznosítása: a Bizottság azt javasolja, hogy az olyan rendszereket, mint a GALILEO kapcsolják össze a logisztikával, a rakományok nyomon követése céljából. A vállalkozások számára továbbá egyszerű és olcsó hozzáférést kellene biztosítani ehhez a technológiához. A logisztikát tehát továbbra is kiemelten kellene kezelni a hetedik kutatási keretprogramban;
• európai tanúsítás létrehozása: a közlekedésre vonatkozó oktatás és képzés nagy eltéréseket mutat Európában. A Bizottság ennélfogva támogatja a logisztikai szakemberek tanúsítási rendszerének létrehozását. E területen már megkezdődött a munka a Leonardo Da Vinci szakképzési program keretében;
• statisztikai mutatók kidolgozása: a Bizottság mindenképpen megbízható képet szeretne alkotni az európai szállítási piac logisztikai teljesítményéről. E célból megfelelő módszerek és mutatókat kíván kidolgozni;
• az infrastruktúra jobb kihasználása: bizonyos helyzetek szűk keresztmetszetet hoznak létre és veszélyeztetik a szabad forgalmat. A problémára azonban nem az új infrastruktúra kiépítése adja az egyetlen megoldást. A Bizottság úgy véli, hogy az átrakodásra szolgáló létesítményekben – beleérve a tengeri kikötőket és a repülőtereket – a legfejlettebb informatikát képviselő, modern technológiai megoldásokat kellene alkalmazniuk. A szabályoknak kellene megszabniuk a keretet e szemlélet terjedésének;
• a minőség elismerése: a szállítási ágazat a szolgáltatásminőség értékelése és ellenőrzése céljából már alkalmaz teljesítménymutatókat illetve referenciaértékeket (különösen a légi szállításra vonatkozóan). Minőségjelző címkét lehetne létrehozni és kiterjeszteni az alternatív szállítási módokat alkalmazó logisztikai láncokra;
• a multimodális láncok egyszerűsítése: a folyamatokat egyszerűsíteni lehetne, és egyablakos adminisztrációs kapcsolódási ponttal lehetne támogatni, ahol összehangolt módon tesznek eleget a vámalakiságoknak;
• szabályozási struktúra vagy globális multimodalitás. A nemzetközi szállítás területén egyezmények határozzák meg a felelősséget. Gyakran eltérő szabályokat állapítanak meg a különböző szállítási módokra, ami akadályozza a kombinált szállítási módok alkalmazását. A Bizottság ennélfogva egy, az egész világra kiterjedő szabályozási struktúra létrehozását támogatja. A felelősségi rendszerek széttagoltságát is enyhíteni lehetne egy átfogó szállítási okmány alkalmazása révén;
• európai rakodási szabványok kialakítása: a járművek és rakományegységek méreteire vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a fejlett logisztika és a fenntartható mobilitás igényeivel. A Bizottság közös európai szabványokat javasolt az intermodális rakományegységekre vonatkozóan. Jelenleg számos különböző konfiguráció létezik, ami növeli az Európai Unión belüli szállítás költségeit.

Háttér

A Bizottság 1997-ben az intermodalitásról szóló közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, mennyire fontos szerepet tölt be az intermodalitás az európai teherszállítás hatékonyabbá és környezetbarátabbá tételében. A szöveg több stratégiát terjesztett elő a „fenntartható mobilitás” támogatására, beleértve a logisztikai rendszerek modernizálását is. Bejelentette továbbá, hogy a PACT programot a Marco Polo program fogja felváltani. 2001-ben a Fehér könyv félidei felülvizsgálata [COM(2006) 314 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé] rámutatott a logisztika jelentőségére. Ezen közlemény a „fenntartható mobilitás” középpontjába állítja a logisztikát.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó általános szabályok megállapításáról (Hivatalos Lap L 368., 1992.12.17.).

Utolsó frissítés: 25.04.2008