Közúti alagutak: uniós biztonsági szabályok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/54/EK irányelv a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv minimális biztonsági szabványokat határoz meg, amelyek a kijelölt transzeurópai közlekedési infrastruktúra részét képező közúti alagutak különböző szervezeti, szerkezeti, műszaki és működési szempontjaira vonatkoznak.

FŐBB PONTOK

Biztonsági követelmények

• Az irányelv célja azt biztosítani, hogy mindazok az 500 méternél hosszabb alagutak – akár működnek, akár folyamatban van építésük, akár még a tervezési szakaszban járnak –, amelyek a transzeurópai közúthálózat részét alkotják, megfeleljenek az új harmonizált biztonsági követelményeknek.

Közigazgatási hatóság

• Minden EU-tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több közigazgatási hatóságot, amely az alagút biztonságának minden szempontjáért felelős. A hatóságok megteszik a szükséges lépéseket az irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében.
• Ez a hatóság felállítható nemzeti, regionális vagy helyi szinten. Az országokat összekötő alagutak esetében vagy mindkét érintett uniós ország kijelöl egy-egy hatóságot, vagy a két uniós ország közös hatóságot jelöl ki.
• A hatóság előzetes engedélyére van szükség új alagút építésének megrendelésekor vagy meglévő alagút újjáépítésekor. A hatóságnak jogában áll, hogy felfüggessze vagy korlátozza egy alagút működését, amennyiben a biztonsági feltételek nem teljesülnek.
• A hatóság biztosítja az alábbi feladatok ellátását:
  • alagutak rendszeres vizsgálata és ellenőrzése, az ezekre vonatkozó biztonsági követelmények meghatározása;
  • a segélyszolgálatok képzésére és felszerelésére vonatkozó szervezeti és működési rendszerek felállítása (ideértve a vészhelyzeti intézkedési terveket is);
  • vészhelyzet esetére az alagút azonnali lezárási eljárásának a meghatározása;
  • a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása.

Alagútkezelő

• Az olyan alagutak esetében, amelyek egy uniós ország területén találhatók – függetlenül attól, hogy azok a tervezési, építési vagy már az üzemeltetési szakaszban vannak – a hatóság alagútkezelőként állami vagy magántestületet jelölhet ki az adott szakaszban lévő alagút kezelésére. Az alagút kezelője minden jelentős, az alagútban bekövetkező eseményről vagy balesetről jelentést készít.

Biztonsági tiszt

• Az alagútkezelő a közigazgatási hatóság előzetes jóváhagyásával minden egyes alagút esetében egy biztonsági tisztet jelöl ki, aki az alagút használóinak és üzemeltetőinek a biztonsága érdekében összehangolja az összes megelőző intézkedést és óvintézkedést. A biztonsági tiszt a következő feladatokat látja el:
  • biztosítja a koordinációt a segélyszolgálatokkal, és részt vesz az operatív programok kidolgozásában;
  • részt vesz a vészhelyzeti tevékenységek megtervezésében, végrehajtásában és értékelésében;
  • részt vesz a biztonsági tervek és az infrastrukturális felszerelések kidolgozásában;
  • ellenőrzi az üzemeltetést végzők és a segélyszolgálatok szakképesítését, és részt vesz a rendszeres időközönként tartandó gyakorlatok szervezésében;
  • tanácsot ad az alagutak szerkezetének és a berendezéseknek az üzembe helyezésével és működtetésével kapcsolatban;
  • ellenőrzi, hogy az alagút szerkezetét és berendezéseit karbantartsák és megjavítsák;
  • részt vesz minden jelentős esemény vagy baleset értékelésében.

Időszakos ellenőrzések

• Az uniós országok gondoskodnak róla, hogy az ellenőrzést, értékelést és vizsgálatokat elvégezzék az ellenőrző szervek.
• A közigazgatási hatóság meggyőződik arról, hogy az ellenőrző szerv rendszeres ellenőrzéseket végez annak biztosítására, hogy az ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó valamennyi alagút megfeleljen az irányelv rendelkezéseinek.
• Két egymást követő ellenőrzés között egyetlen alagút esetében sem telhet el hat évnél hosszabb idő.

Kockázatelemzés

• A közigazgatási hatóság kérésére egy adott alagútról országos szinten meghatározott egységes módszertan alapján kockázatelemzést készít egy független testület. Ez az elemzés számba veszi az összes olyan tervezési tényezőt és közlekedési feltételt, amely kihat a biztonságra, nevezetesen a forgalom jellemzőit és típusát, az alagút hosszát és geometriáját, valamint a naponta áthaladó nehéz áruszállító járművek becsült számát.

Jelentések

• Az uniós országok kétévente jelentést állítanak össze az alagutakban keletkezett tüzekről és a közutakon közlekedők biztonságát az alagutakban nyilvánvalóan befolyásoló balesetekről, valamint az ilyen események gyakoriságáról és okairól, és értékelik ezeket, valamint információkat szolgáltatnak a biztonsági létesítmények és intézkedések tényleges szerepéről és hatékonyságáról.

Igazodás a műszaki fejlődéshez

• A Bizottság hatáskörébe tartozik jelen irányelv mellékleteinek hozzáigazítása a műszaki fejlődéshez.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

2004. április 30-tól hatályos. Az uniós országoknak 2006. április 30 -ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

Az alagutak fontos infrastruktúrák, amelyek létfontosságúak a távolsági szállítás és a regionális gazdaságok fejlődése szempontjából az EU-ban. Azonban az alagutakban bekövetkező balesetek – különösen a tüzek – drámai következményekkel járhatnak és rendkívül súlyos árat követelhetnek, ugyanis emberéletek elvesztését, fokozott forgalmi torlódást, környezetszennyezést eredményeznek, valamint a javítási költségek is számottevőek.

• További információk az Európai Bizottság honlapjának alagutakra vonatkozó oldalain állnak rendelkezésre.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről (HL L 167., 2004.4.30., 39–91. o.)

A 2004/54/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 20.10.2016