Hajók által okozott környezetszennyezés és büntetőjogi szankciók

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2005/35/EK irányelv a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• EU-szerte alkalmazandó szabályokat hoz létre szankciók bevezetéséről olajnak vagy más szennyező anyagoknak az EU vizein közlekedő hajókról a vízbe történő kibocsátása esetére.

FŐBB PONTOK

• A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a hajók általi szennyezőanyag-kibocsátás elvben bűncselekménynek minősül. Az irányelv szerint ez olaj vagy más szennyező anyagok hajókról történő kibocsátását jelenti. A kisebb veszélyt jelentő kibocsátások nem minősülnek automatikusan bűncselekménynek, csak akkor, ha ismételt előfordulásuk a vízminőség romlását idézi elő.
• A szennyező anyag-kibocsátásért felelős személyek büntetőjogi felelősségre vonhatók, amennyiben cselekedetüket szándékosan, tudatos gondatlanságból* vagy súlyos hanyagságból követték el. A szennyezőanyagok kibocsátásával kapcsolatos felbujtás vagy bűnsegédlet szintén büntetőjogi szankciókat vonhat maga után.
• Az irányelv a lobogóra és típusra való tekintet nélkül minden hajóra alkalmazandó.
• Tilos szennyező anyagok kibocsátása:
  • az EU tagállamainak belvizein, beleértve a kikötőket is;
  • a tagállamok felségvizein;
  • nemzetközi hajózásra használt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. évi tengerjogi egyezményében meghatározottaknak megfelelő tranzitátkelési jog hatálya alá tartozó tengerszorosokon;
  • a tagállamok kizárólagos gazdasági övezetében*;
  • a nyílt tengeren.

Kivételek

• A rendszer nem alkalmazandó az állami tulajdonban vagy üzemeltetésben lévő és kizárólag kormányzati, nem kereskedelmi célokra használt hadihajók vagy egyéb hajók által kibocsátott szennyező anyagokra.
• A szennyezőanyag-kibocsátás tilalma alól kivételt képezhetnek azok a helyzetek is, amelyek emberek vagy a hajó biztonságát veszélyeztetik.

Jogi személyek

A 2009/123/EK irányelv módosította a 2005/35/EK irányelvet a hajók által okozott szennyezésekre vonatkozó szabályok javítása és annak biztosítása érdekében, hogy a szennyező anyagok kibocsátásáért felelős személyekkel szemben megfelelő szankciókat alkalmazzanak. Ehhez az szükséges, hogy az uniós országok a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek* – például vállalkozások – felelősségére vonatkozó szabályokat vezessenek be.

• Vállalkozásokra is alkalmazhatók büntetőjogi szankciók, ha egy, a vállalkozásban vezető beosztást betöltő természetes személy a vállalkozás javára követett el bűncselekményt, függetlenül attól, hogy ez a személy egyénileg vagy a vállalkozás részeként járt el.
• A vállalkozást felelősségre lehet vonni abban az esetben is, ha a természetes személy által elkövetett bűncselekményeket figyelmetlenség, nevezetesen a felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé.
• A vállalkozás felelősségének megállapítása nem zárhatja ki az érintett természetes személyek elleni büntetőeljárás folytatását.

Szankciók alkalmazása

A 2009/123/EK irányelv előírja azt is, hogy a nemzeti hatóságok – a kisebb kárt okozó esetekben is – biztosítsák a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazását. A hatóságok együttműködnek azon esetekben, amikor egy hajót egyikük vizein illegális kibocsátáson érnek, mielőtt a hajó kikötne egy másik EU-tagállam valamely kikötőjében.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2005. október 1 -től alkalmazandó. Az uniós országoknak 2007. április 1-ig kellett átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

Az Erika tartályhajó 1999. decemberi, majd a Prestige 2002. novemberi elsüllyedése felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van a hajókról származó szennyezéssel kapcsolatos intézkedések megerősítésére. Mindemellett a szennyezések legfőbb forrását nem a balesetek jelentik: azokra legtöbbször szándékos kibocsátások (tartálytisztítási műveletek és a fáradt olaj leeresztése) eredményeképpen kerül sor.

E szabályok lehetővé teszik a hajókból származó szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz 1978-ban csatolt jegyzőkönyv (az ún. Marpol-egyezmény beépítését az EU jogába. Ezáltal lehetővé válik ezen egyezmény szabályainak harmonizált alkalmazása.

KULCSFOGALMAK

* Tudatos gondatlanság: annak tudatában elkövetett cselekmény, hogy az valószínűleg kárt fog okozni.

* Kizárólagos gazdasági övezet: általában akkor beszélhetünk ilyen övezetről, amikor egy ország feltételezi joghatóságát a partjain túli tengeri erőforrások utáni kutatásra és azok kiaknázására. Ez a sáv általában egy, a partvonaltól 200 mérföldre levő távolságig tartó sáv.

* A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek: minden jogi személy (például vállalkozások), kivéve az államokat, a közjogi szerveket és a nemzetközi közjogi szervezeteket.

JOGI AKTUSOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről (HL L 255., 2005.9.30., 11-21. o.)

A 2005/35/EK irányelv későbbi későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1–9. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve (2000. november 27.) a hajókon keletkező hulladék és rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81–90. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 25.04.2016