Help Print this page 
Title and reference
Pénzmosás: a pénzügyi rendszerek felhasználásának megelőzése

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Pénzmosás: a pénzügyi rendszerek felhasználásának megelőzése

Az irányelv célja a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzése, továbbá hatályon kívül helyezi a 91/308/EGK irányelvet. Az irányelvet a pénzügyi szolgáltatókra és hitelintézetekre, valamint a pénzügyi ágazatban dolgozó különböző természetes és jogi személyekre, többek között az árukereskedőkre kell alkalmazni (15 000 EUR-t meghaladó összegű készpénzkifizetés esetén). Az érintett intézmények és személyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát figyelembe véve kötelesek alkalmazni az ügyfél-átvilágítás elvét. Pénzügyi hírszerző egységeket hoznak létre, amelyek feladata a bejelentett gyanús ügyletek kivizsgálása.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről [Hivatalos Lap L 309., 2005.11.25.] [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az európai uniós tagállamok kötelesek megtiltani a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását. Ennek érdekében ezen a területen az ebben az irányelvben foglaltaknál szigorúbb előírásokat is elfogadhatnak vagy hatályban tarthatnak.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása fogalmának meghatározása

Az irányelv értelmében a következő szándékos elkövetői magatartás minősül pénzmosás-nak:

  • bűnözői cselekményből származó vagyon átváltása vagy átruházása a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából;
  • a bűnözői cselekményből származó vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzáfűződő jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése;
  • vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata annak ismeretében, hogy az bűnözői cselekményből származik;
  • a fenti cselekmények elkövetésében való részvétel, valamint elkövetésének támogatása.

A cselekmény akkor is pénzmosásnak minősül, ha a tisztára mosandó vagyont eredményező cselekményeket más tagállam vagy egy nem uniós ország területén hajtották végre.

Az irányelv alkalmazásában a terrorizmus finanszírozása a pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban meghatározott valamely bűncselekmény – például túszejtés, hivatalos okmányok hamisítása, terrorista csoport irányítása – elkövetése céljából.

Az érintett intézmények és személyek ügyfelekkel szembeni kötelezettségei

Az irányelvet a hitelintézetekre, a pénzügyi szolgáltatókra, a független jogi hivatás képviselőire, a közjegyzőkre, a könyvelőkre, a könyvvizsgálókra, az adótanácsadókra, az ingatlanügynökökre, a kaszinókra, a vagyonkezelői vagy társasági szolgáltatókra, valamint (15 000 EUR-t meghaladó összegű készpénzkifizetés esetén) az árukereskedőkre kell alkalmazni. Az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve legalább 15 000 EUR összegű alkalmi ügyletek teljesítésekor kötelesek ügyfeleiket átvilágításnak alávetni. A pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának esetében a gyanús ügyletekről jelentést kell készíteniük, tekintet nélkül bármilyen kivételre vagy küszöbértékre.

Az átvilágítás során végzett intézkedések többek között az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és jellegéről, adott esetben a tényleges tulajdonos azonosítása, valamint az ügyfelet őrizetben tartó vagy ellenőrző vagy azon jogi személy azonosságának ellenőrzése, amelynek nevében ezt a tevékenységet végzik. Az intézkedések mértékét kockázatalapú megközelítés alkalmazásával, az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat jellegétől függően kell meghatározni. Az uniós tagállamok megengedhetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy az ügyfél-átvilágítás végrehajtása során harmadik személyekre hagyatkozzanak. Az irányelv szintén felsorolja azokat az eseteket, amelyekben egyszerűsített eljárás alkalmazható, azaz például a belföldi hatóságok, a legfeljebb 1000 EUR éves biztosítási díjú életbiztosítási kötvénnyel rendelkező ügyfelek vagy az elektronikus pénz birtokosai tekintetében végzett átvilágításkor.

Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata nagy, az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek fokozni ügyfél-átvilágítási intézkedéseiket. A fokozott ügyfél-átvilágítás keretében, amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából, kiegészítő intézkedéseket kell tenni például az átadott dokumentumok ellenőrzése vagy igazolása érdekében.

Végül, a hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatók nem vezethetnek nem névre szóló számlákat, illetve nem nyithatnak nem névre szóló takarékbetétkönyveket.

Az európai országok kötelesek tájékoztatni egymást és az európai felügyeleti hatóságokat, azaz az Európai Bankhatóságot (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EBFH), valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (EÉPH), ha úgy vélik, hogy a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázatával járó helyzetek értékelése tekintetében egy harmadik ország teljesíti az egyenértékűség követelményét.

Pénzügyi hírszerző egység létrehozása az Unió tagállamaiban

Minden uniós tagállamnak létre kell hoznia egy pénzügyi hírszerző egységet (FIU) központi országos egységként. Ezek az egységek az olyan információk átvételéért, igényléséért, elemzéséért, és az illetékes hatóságokkal való közléséért felelnek, amelyek pénzmosással, illetve terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban. Az uniós országoknak biztosítaniuk kell a FIU számára a feladatai ellátásához szükséges megfelelő forrásokat, valamint azt, hogy a FIU hozzáférhessen minden szükséges pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információhoz.

Az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek késlekedés nélkül kötelesek a gyanús ügyletekről bejelentést tenni a FIU-nak, ha tudomásuk van arról, vagy feltételezik, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására irányuló cselekmény van folyamatban, vagy ilyen kísérlet történt. Ez idő alatt nem hajthatják végre ezeket az ügyleteket. A FIU kérésére a hatályos jogszabályokkal összhangban az érintett intézményeknek és személyeknek minden szükséges információt rendelkezésre kell bocsátaniuk.

Az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek nem tájékoztathatják sem az érintett ügyfelet, sem egyéb harmadik személyeket arról, hogy adatokat továbbítottak a FIU-nak, kivéve bizonyos jól körülhatárolt esetekben. Az intézményeknek és személyeknek az ügyféllel létesített üzleti kapcsolat lezárásától, illetve az ügylet végrehajtásának időpontjától számított legalább öt évig meg kell őrizniük a dokumentumokat, az alátámasztásul szolgáló vagy egyéb iratokat. A Bizottság elősegíti a FIU és az Unió tagállamai közötti koordinációt.

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást és az EBH-t, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a felfedés tilalma, a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében egy harmadik ország teljesíti az egyenértékűség feltételeit.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatók a harmadik országokban található fiókjaikban és többségi részesedésű leányvállalataikban kötelesek legalább az ebben az irányelvben meghatározottakkal egyenértékű intézkedéseket alkalmazni az ügyfelek átvilágítása és nyilvántartása tekintetében. A tagállamok, az EBH és a Bizottság tájékoztatja egymást, ha egy harmadik ország jogi szabályozása nem engedi ilyen egyenértékű intézkedések alkalmazását és a megoldáshoz összehangolt intézkedésre van szükség. Ebben az esetben az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a kiegészítő intézkedések jellegének, illetve a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók által meghozandó alapvető intézkedések pontosítása érdekében.

Az irányelv végrehajtása és szankciók alkalmazása

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek megfelelő ügyfél-átvilágítási, bejelentési, nyilvántartási, kockázatkezelési és kommunikációs politikákat és eljárásokat kell megállapítaniuk. Az érintett alkalmazottak figyelmét felhívják a hatályos rendelkezésekre.

Az uniós tagállamoknak hatékonyan figyelemmel kell kísérniük az irányelv tiszteletben tartását. Az érintett intézményeket és személyeket az ezen irányelvnek való megfelelés érdekében elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén felelősségre kell vonni. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2005.12.15.

2007.12.15.

HL L 309., 2005.11.25.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2007.12.25.

2009.11.1.

HL L 319., 2007.12.5.

2008/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2008.3.20.

-

HL L 76., 2008.3.19.

2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

2009.10.30.

2011.4.30.

HL L 267., 2009.10.10.

2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv

2011.1.4.

2011.12.31.

HL L 331., 2010.12.15.

A 2005/60/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2006/70/EK irányelve (2006. augusztus 1.) a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról [Hivatalos Lap L 214., 2006.8.4.].

Ez az irányelv a 2005/60/EK irányelvben foglalt fogalommeghatározások, például a politikai közszereplők (pl. állam- és kormányfők, miniszterek, parlamenti képviselők stb.) kategóriájának technikai szempontjait érinti.

Az Európai Parlament és a Tanács irányelvjavaslata (2013. február 5.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről [ COM(2013) 45 final ].

A javaslat magában foglalja és hatályon kívül helyezi a 2005/60/EK irányelv végrehajtási intézkedéseit megállapító 2006/70/EK bizottsági irányelvet (2006. augusztus 1.) abból a célból, hogy javítsa a pénzmosás elleni küzdelem jogi keretének elérhetőségét és érthetőségét.

A negyedik pénzmosás elleni irányelv elsősorban az alábbi módosításokat foglalná magában:

  • az irányelv hatókörének kiterjesztése, amely így vonatkozna a szerencsejáték-szervezőkre, valamint a nagy értékű termékekkel kereskedő személyeknek juttatott, 7500 eurót meghaladó készpénzfizetésekre is;
  • kockázatalapú megközelítés;
  • az ügyfélkör ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségek szigorítása;
  • a tényleges tulajdonosokkal kapcsolatos tájékoztatás megerősítése;
  • az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek alóli mentesség megszüntetése azon harmadik országok vonatkozásában, amelyek az EU-ban alkalmazott rendszerrel egyenértékű pénzmosás elleni védelemmel rendelkeznek (pozitív egyenértékűségi rendszer);
  • az adminisztratív szankciók szigorítása, a Bizottság pénzügyi szolgáltatási ágazatra irányuló politikájával összhangban;
  • szorosabb együttműködés a tagállamok pénzügyi hírszerző egységei között;
  • az Európai Felügyeleti Hatóság (EFH) jogkörének megerősítése;
  • a személyes adatok védelmének fokozása.

Utolsó frissítés: 10.03.2014

Top